Mitől függ, hogy milyen első benyomást keltesz valakiben? Hol rontod el?

A mai felgyorsult világban különösen fontos, hogy milyen az első benyomás, mert lehet, hogy több esély nem lesz, hiszen elképesztő kevés időnk és esélyünk van arra, hogy saját magunkat bemutassuk. Megmutassuk, hogy valójában milyenek vagyunk. Ugyan ez vonatkozik másokról alkotott képről is. Kijelenthetjük, hogy ha minél több időnk van a másik fél megfigyelésére, annál biztosabbak vagyunk az első benyomásunkban.

De akkor mi is a helyzet az első benyomással, mik befolyásolják annak kialakulását?

Tudományos kutatások bebizonyították, hogy 1 tized másodperc is elegendő, hogy véleményt alakítsunk ki másokról, vagy éppen véleményt alakítsanak ki rólunk. Ezért életünkben igen meghatározó szerepet játszik pró és kontra az első benyomásnak!

Az első benyomásnak feltehetően evolúciós okai vannak, ugyan is ha az evolúciót a pszichológia oldaláról közelítjük meg a kisugárzást és az első benyomást, akkor a túlélési szempontjából elengedhetetlen volt a másik fél potenciális veszélyességét felmérni.

Valószínűleg erre vezethető vissza az is, hogy az első benyomást befolyásoló két legfontosabb tényező a vonzerő és a megbízhatóság.

Az, hogy milyennek ítéljük meg a másik személyt nagyban függ a saját tapasztalásunktól, tudásunktól, sztereotípiáinktól is. Az hogy milyen képet alakítunk ki a másik személyről sok esetben, az addigi életünkben bennünket ért benyomásoktól függ. Ennek azonban sok hátul ütője van, hiszen ismeretünk sok esetben felületes és esetlegesen mások által befolyásolt. Sok esetben egyetlen tulajdonság alapján vagyunk hajlamosak véleményt alkotni emberekről.

Például ha valaki mosolyog akkor biztos kedves és megnyerő, illetve, ha valaki morcosabb, visszahúzódóbb, akkor negatív jelzőkkel illetjük, pedig csak egy pillanatot láttunk az illető viselkedéséből. Erre azért kell különösen figyelni, mert ez egy kétirányú utca, azaz, ha mi már előre elkönyveljük azt, hogy valaki valamilyen az elkövetkezendő időszakban úgy is fogunk vele viselkedni. Ezt másként, úgy hívják, hogy önbeteljesítő jóslat. Például, ha valakivel kedvesek vagyunk, és irányába pozitívan viselkedünk, ő is nagy valószínűséggel úgy fog velünk viselkedni, hozzánk viszonyulni.

Erre vonatkozóan egy nagyon egyszerű kísérletet mindenki el tud végezni pillanatok alatt. Legközelebb, amikor az utcán sétálsz, mosolyogj rá az emberekre és figyeld meg, hogy szinte mindenki vissza fog mosolyogni rád, még akkor is, ha előtte kicsit mogorva volt. De jó, ha tudjuk, hogy ennek az ellenkezője is működik. Ha morcos, negatív vagy a veled szembejövő illetővel, hírtelen az ő arca is borongóssá válik.

Tehát érdemes elgondolkozni azon, hogy a mi viselkedésünk a fentiek ismeretében mennyire befolyásolja, mások hozzák való viszonyát és fordítva (itt is érvényesül a kétirányú utca elve).

Milyen első benyomást keltesz másokban? Kalkulátorunk ITT megmutatja.

Az első benyomás természetesen az első találkozáskor alakul ki

Az pedig, hogy az első találkozáskor milyen a viselkedésünk, amely az első benyomást nagyban befolyásolja többek között az alábbi tényezőktől függ: önértékelés, önbecsülés, magabiztosság.

Természetesen a saját magunkról kialakult képet az eddig életünk alapján alakítjuk ki magunkról, amelyet nem is tudunk egy szempillantás alatt megváltoztatni, de ha odafigyelünk, kellő befolyással tudunk lenni arra, hogy mások mit gondolnak rólunk az első pillanatban.

Hogy is van ez?

Sok esetben izgulunk, ráadásul saját magunk tetszési indexét is sok estben alábecsüljük. Azaz kevesebbet gondolunk magunkról, mint amit mások kialakítanak rólunk. Mivel szeretnénk a legjobb benyomást tenni a másikra, igyekezetünkben nem figyelünk a másik fél tudatos, vagy tudat alatti apró jeleire, amellyel az sugallja, hogy Ő bizony élvezi a velünk töltött időt.

Mik ezek a jelek?

Figyel ránk, úgy hogy közben nem kalandozik el a tekintete, tartja a szemkontaktust és talán még egy kicsit közelebb is hajol hozzánk. Testhelyzete nyitottá válik, felénk forduló.

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy nem csak mi ítélünk elsőre, hanem mások is, ezért adjunk esélyt magunknak és másoknak ahhoz, hogy ne azonnal tegyük be az illetőt egy adott „dobozba”, hanem hagyjuk, hogy többet mutasson meg magából. Azaz ne csak egy arcát lássuk meg és majd annak tükrében mondjuk ki az „első ítéletünket”.

Érzékszerveink (látás, hallás, tapintás, szaglás) nagyban befolyásolják döntéseinket, és ez által az első benyomásunkat is.

Kísérleteket végeztek arról, hogy szép és csúnya emberek fényképét mutatták meg egy csoportban és kérték mondják el az első benyomásukat a képen látható emberekről. Nagy általánosságban a szépekről mindenkinek az volt a véleménye, hogy egészségesek, kedvesek, aranyosak, jó szándékúak, közvetlenek, barátságosak, szorgalmasak, intelligensek. Azaz rengeteg pozitív tulajdonsággal ruházták fel őket.

Ennek ellenkezőjét mondták a csúnyákról, mint például: irigy, makacs, beteges, kötekedő, rossz szándékú, megközelíthetetlen. De fontos megemlíteni, hogy pszichológusok már észrevették többek között azt is, hogy tudat alatt szimpatikusabbak számunkra azok az emberek, akik külsőleg hasonlítanak ránk.

Hasonló kísérletet végeztek egy kínai reality showban, ahol férfiak és nők párt választottak, kizárólag a másik fél hangja alapján. Sok esetben azok az emberek, akik kellemes lágy vagy magasabb hangon szólaltak meg az első találkozásnál, sokkal megbízhatóbbnak és szimpatikusabbnak tűntek, így pozitív tulajdonságokkal ruházták fel őket. Aki kellemetlen, karcos, erős hangon szólalt meg azt erőszakos, elnyomó, fellengzős szinonimákkal ruházták fel, azaz csupa negatív tulajdonságot társítottak az illetőhöz.

Ugyan így hatottak egymásra az emberek a további két érzékszervre irányuló kisíreltben is, ahol a szaglás és az érintés volt a fókuszban.

Azok a személyek, akik az első kézfogáskor határozottan fogták meg a másik fél kezét magabiztosnak, határozottnak gondolták a másik félt. Azonban, ha valaki túl erősen szorította meg a beszélgető partnere kezét, azt a benyomást keltette, hogy dominanciáját, felsőbbrendűségét akarja kifejezni és ennek következtében, bizalmatlanságot ébresztett a másik félben. Viszont, ha valaki csak úgy tessék-lássék módon éppen, hogy az ujjait csúsztatja a másik kezébe önbizalomhiányt, bizonytalanságot sejtetett.

Azok a személyek, akiknek az illata tetszett a partnernek, azonnal szimpatikussá vált, ellentétben azokkal, akiknek az szaga kellemetlen volt. Természetesen az emberek illata nagyon sok mindentől függ, de bizonyos pontig van ráhatása mindenkinek arra, hogy ezt befolyásolja.

Az említett kísérlet jól alátámasztják azt, hogy az emberek már az első pillanatban ítéletet hoznak csupán néhány dologra hagyatkozva.

Összefoglalva:

Az emberek a döntést egy ismeretlen személyről 3 tényező határozza meg:

1. Az első az, amit az agyunk feltérképez a másik fél fizikai adottságairól, megjelenéséről (öltözködés, hajviselet/szín, arc és a test szimmetriája), amely a másodperc tört része alatt történik. Ahol nem az alapos megfigyelés, hanem az összkép dominál.

2. A második tényező a nonverbális kommunikáció: a nézés, a szemkontaktus, a mimika és a gesztusok

3. A harmadik tényező már a verbális kommunikáció fázisához kapcsolódik: a hangszín, a beszédtempó és a beszédstílus.

Tehát mire is figyelmeztet bennünket mindezeknek az információknak az ismerete?

1. Ne ítélj, hogy ne ítéltess…azaz, amilyen gyorsan Te megítélsz egy másik embert, ugyan olyan gyorsan alkotnak rólad is véleményt

2. Amilyen skatulyába beletesznek az első benyomás alapján, onnan nagyon nagy munka árán lehet csak kikerülni

Amennyiben odafigyelsz az első benyomást befolyásoló tényezőkre, úgy jelentősen befolyásolni tudod mások rólad kialakított képét!