Nem várható kamatváltozás hétfőn
2009. 06. 21. 09:08
A monetáris tanács hétfőn nem változtat a jegybanki alapkamat 9,5 százalékos szintjén a Reuters napokban elkészült felmérése szerint, miközben az év végére 8,5 százalékra csökkenhet az alapkamat. (ProfitLine.hu)
Az elemzők szinte egybehangzóan állítják, hogy júniusban sem módosít a 9,5 százalékos alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank. A szakértők körében az a vélemény alakult ki, hogy 2009 végére az alapkamat 8,5 százalékra, 2010 végére 6,9 százalékra csökken. Az inflációs előrejelzések ugyanakkor felfelé mozdultak: a várható áfaemelés nyomán az idei átlagos infláció 5,1 százalék, a decemberi, éves összehasonlításban 8,2 százalék lehet. A jövő évre 4,5 százalékos átlagos fogyasztói áremelkedést mutat az elemzői konszenzus, 2010 decemberére ugyanakkor már visszatérhet a három százalékos középtávú inflációs cél alá: 2,85 százalékra esik le a 12 havi infláció. A GDP arányos államháztartási hiány az elemzők szerint is 3,9 százalék lesz 2009-ben és 3,8 százalék lesz jövőre, ami azonos a kormányzati előrejelzéssel. A monetáris tanács tavaly októberben 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, így alakult ki a jelenleg érvényes 9,5 százalékos kamat.
Az elemzők szinte egybehangzóan állítják, hogy júniusban sem módosít a 9,5 százalékos alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank. A szakértők körében az a vélemény alakult ki, hogy 2009 végére az alapkamat 8,5 százalékra, 2010 végére 6,9 százalékra csökken. Az inflációs előrejelzések ugyanakkor felfelé mozdultak: a várható áfaemelés nyomán az idei átlagos infláció 5,1 százalék, a decemberi, éves összehasonlításban 8,2 százalék lehet. A jövő évre 4,5 százalékos átlagos fogyasztói áremelkedést mutat az elemzői konszenzus, 2010 decemberére ugyanakkor már visszatérhet a három százalékos középtávú inflációs cél alá: 2,85 százalékra esik le a 12 havi infláció. A GDP arányos államháztartási hiány az elemzők szerint is 3,9 százalék lesz 2009-ben és 3,8 százalék lesz jövőre, ami azonos a kormányzati előrejelzéssel. A monetáris tanács tavaly októberben 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, így alakult ki a jelenleg érvényes 9,5 százalékos kamat.
Nemzetközi díjat hozott haza a Budapesti Értéktőzsde
Nemzetközi elismerésben részesült a Budapesti Értéktőzsde, amelyet a „CEE’s Best Exchange for Financial Literacy” (Közép- és Kelet-Európa legjobb pénzügyi edukációs tőzsdéje) kategóriában nyert el a Euromoney Capital Markets Awards díjátadón. A díj a pénzügyi tudatosság fejlesztését szolgáló programokat és kezdeményezéseket jutalmazza, amelyekben a BÉT hosszú ideje kiemelkedik a régióban, érdemben hozzájárulva a hazai tőkepiac minél szélesebb körű megismertetéséhez.
Gyopáros Alpár: közel 1500 falusi kisbolt kapott fejlesztési támogatást
A Magyar Falu Program keretében közel 1500, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet kapott fejlesztési támogatást, legtöbbjük ezzel a bezárástól menekült meg - olvasható a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerdai Facebook-bejegyzésében.
NGM: újra lesz közvetlen járat Toronto és Budapest között
Jövő júniustól újraindul a korábban rendkívül népszerű közvetlen repülőjárat Budapest és Toronto között. A még magasabb szolgáltatási színvonallal visszatérő légi összeköttetést az Air Canada szélestörzsű 787-9 Dreamliner repülőgéppel teljesíti, amelynek fedélzetén az utasok három utazási osztály közül választhatnak majd - közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közösségi oldalán szerdán.
Mivel fűtsünk ha nem lesz gáz vagy az Unió betiltja a gázkazánokat?
A magyar otthonok fűtését legnagyobb arányban földgázzal oldják meg. A KSH statisztikái alapján 2019-ben az ország 2877 településén működött vezetékes gázszolgáltatás. Az ellátottság 2000 és 2005 között jelentősen bővült, ekkor 80%-ról 91%-ra emelkedett, majd ezt követően érdemi változás nem történt. A háztartások 73%-ában alkalmaztak gázt a lakások fűtésére. A gázhálózatra csatlakoztatott otthonok aránya Pest, Fejér és Csongrád-Csanád megyében volt a legnagyobb (83, illetve 81–81%), míg a legalacsonyabb Komárom-Esztergom, Tolna és Baranya megyében (46, illetve 54–54%).
Így látják a jövő autóját Kínában és Németországban
Míg a kínai vezetők mindenekelőtt fejlett technológiákat várnak el a jövő járműveitől, a németek számára a biztonság a legfontosabb – derül ki az AUMOVIO legfrissebb nemzetközi felméréséből, amelyet a vállalat az „IAA Mobility 2025” kiállítás megnyitóján mutatott be Münchenben. Az AUMOVIO a Continental Automotive üzletágából létrejött, új, önálló autóipari és mobilitási technológiai vállalat, amely 2025 szeptemberétől működik saját márkanév alatt.
Javulóban a cégek létszámbővítési várakozásai
A hazai munkáltatók várakozásai 2025 utolsó negyedévére javuló foglalkoztatási mutatókat vetítenek előre. Ebben az időszakban a magyar cégek 25 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 17 százalékuk tervez – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
Hány forint lesz egy EURÓ 2025 végén és 2026 végén?
Az idei stagnálás után jövőre növekedhet a magyar gazdaság, az export és a beruházások várható élénkülésével a GDP 2,3 százalékkal bővülhet 2026-ban. Az árrésstop és a viszonylag erős forint árfolyam inkább hűti, míg a mezőgazdasági termelői árak alakulása fűtheti az inflációt, amely idén 4,7, míg jövőre 4,1 százalék lehet. A forint ugyan jelenleg kissé felülértékelt, a nemzetközi és a belföldi kamatok különbözete azonban segít fenntartani az árfolyamot. Egy euró idén év végén 405, míg 2026 végén 410 forint lehet.
Nem csak előnyökkel jár a svédasztal: a Nébih az élelmiszerbiztonsági kockázatokra figyelmeztet
A svédasztalos, azaz szabadszedéses vagy önkiszolgáló menzarendszer alkalmazásakor az élelmiszerbiztonsági kockázatok kezelése, a megfelelő higiéniai körülmények biztosítása és az ételpazarlás megelőzése is kiemelt figyelmet kíván - tájékoztat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdai, MTI-nek küldött közleményében.
