Most akkor örülünk, vagy sem az inflációs adatnak?

Forrás: Bloomberg, Erste

Az árak csökkenéséért elsősorban a háztartási energia árának csökkenése a felelős, hiszen az 14,6 százalékkal mérséklődött. Egyrészt a tavalyi évközi áremelés hatása esett most ki, másrészt a takarékosságnak köszönhetően az elmúlt év során sokan maradtak benne az átlagfogyasztás szerinti alacsonyabb árkategóriában, míg ez korábban nem volt igaz.

Az élelmiszer és a szolgáltatások áremelkedése az átlag fölött alakult, 15,2 és 13,6 százalékos értékekkel. Pedig az előbbi csoportban nagyobb csökkenés is jöhetne.

Vegyük például a búza árát, ami már 2021-es szintre csökkent vissza.

A földgáz ára is jelentősen csökkent, s már „csak” tipikusan duplája a 2021 előtti értékeknek. Ezzel szemben a kenyér és a pékáruk továbbra is mintegy háromszor annyiba kerülnek, mint 2021 előtt. Ez például egy komoly anomália, s valószínűleg vannak még hasonlók a rendszerben. 

Vagyis a liszt árának 13,9 százalékos csökkenése ugyan jól hangzik, de ha a teljes árucsoporton (liszt, kenyér, tészták) átment volna teljes mértékben a búza árcsökkenése, akkor lehet, hogy akár 1 százalékponttal is alacsonyabb lenne az inflációs mutató. 

Egy szó, mint száz, van még tere az infláció csökkenésének, még akkor is, ha most a maginfláció kisebb mértékben, 15,2-ről, 13,1 százalékra csökkent a fő inflációs mutatóval szemben, ami 16,4-ről esett 12.2-re.

Mindent egybevetve az inflációs kép nem változott. Az elkövetkező hónapokban 10 százalék alá csökkenhet az ár romlás mértéke, s valahol 6-7 százalék környékétől fog jelentősen lassulni a csökkenési ütem. Éppen ezért az elkövetkező hónapokban pozitív reálkamat alakulhat ki a rövid oldalon (a jegybank lassít a kamatcsökkentéssel). (forrás: ERSTE)