Munkanélküli segély az jár, törvény írja elő

Az álláskereső részére - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár - áll a vonatkozó 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról elnevezésű törvényben.

Kinek jár?

Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki:

- álláskereső,

- az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap - a 27. § (1) bekezdésében meghatározott - jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időt munkaviszonnyal, illetve egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység folytatásával lehet szerezni, feltéve ez utóbbi esetben, hogy az álláskereső vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.

- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Ki minősül álláskeresőnek / munkanélkülinek?

Álláskeresőnek minősül az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül, és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az illetékes járási hivatallal együttműködik, és akit az illetékes járási hivatal álláskeresőként nyilvántart.

Az ügyfélnek a fent felsorolt összes feltételnek egyidejűleg kell megfelelnie. Ha az összes feltétel közül bármelyik nem teljesül, az ügyfél nem minősül álláskeresőnek. 

A munkanélküli segély/álláskeresési járadék 2023 ügyintézés lényege

Álláskeresési ellátásban csak álláskereső részesülhet.

Az álláskereső a munkaviszonyba töltött időtartam, az egyéni, illetőleg társas vállalkozó a vállalkozói tevékenysége alatti járulékfizetési kötelezettségével szerezhet jogosultságot az álláskeresési járadékra.

Az ellátás megállapítása a kérelem beadásával kezdődik.

Az uniós munkavállalók (az EU/EGT tagállami munkaviszonnyal rendelkező álláskereső) esetében is a kérelem beadásával kezdődik az eljárás. Amennyiben az ügyfél valamennyi jogosultsági feltételnek megfelel, úgy álláskeresési ellátást - álláskeresési járadékot vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyt - állapítanak meg a részére.

Elsősorban elektronikus úton történik az ügyintézés: ügyfélkapuval rendelkező ügyfelek az e-papír szolgáltatás segítségével nyújtjhatják be a kérelmüket, valamint elektronikus levélben is jelezhető az ellátás iránti szándék.

Akik az elektronikus ügyintézést nem tudják megoldani, postán juttathatják el a szükséges dokumentumokat az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal foglalkoztatási osztályára.

Aki csak személyes megjelenéssel tudja teljesíteni a kérelem és a szükséges dokumentumok leadását, azt a foglalkoztatási osztályok előtereiben elhelyezett gyűjtődobozok útján teheti meg.

Amennyiben az ügyfél rendelkezik ügyfélkapuval  az e-papír szolgáltatás (https://epapir.gov.hu/level/uj) segítségével (címzett: az illetékes járási/fővárosi kerületi hivatal), kérelméhez mellékelheti a szükséges dokumentumokat is (pdf, word, excel formátumban, vagy akár telefonnal készített képen); elektronikus levél formájában (a beazonosításhoz szükséges személyes adatok megadásával: viselt és születési név, születési hely és idő, édesanyja neve, lakcím, TAJ szám, adószám);

A nyilvántartásba vétel a www.munka.hu honlapon keresztül is lehetséges. Az oldalon a "Foglalkoztatás" panelre, majd a következő oldalon, a felső szekcióban található "Álláskeresőknek" fülön az "Elektronikus kapcsolattartás" menüpontot kell kiválasztani.

A megjelenő felületen "A program eléréséhez kérjük, kattintson ide!" szövegben elhelyezett linken keresztül érhető el az elektronikus ügyintézési felület. A kérelmező itt elsőként a kapcsolattartási nyilatkozattal találkozik, amelyet a "Tudomásul veszem" gomb megnyomásával tud elfogadni. A folytatásban a TAJ-szám és születési dátum megadásával lehet továbblépni, majd kiválasztani a szükséges "Előzetes nyilvántartásba vételi kérelem" menüpontot.

Ezt követően a kérelmező e-mailt fog kapni a járási hivatal foglalkoztatási osztályától a további tudnivalókról.

Milyen igazolásokra, dokumentumokra van szükség az igényléshez?

- „Igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához” [34/2009.(XII.30.) SZMM rendelet]

 - tartozásigazolás [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 78. § (1)-(2) bekezdése]

 - egyszerűsített munkaszerződés

 - OEP igazolvány

 - munkáltatói igazolás munkaviszony megszűnése esetén

 - munkáltatói igazolás társadalombiztosítási kötelezettségek levonásáról és befizetéséről [1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 47. § (3) bekezdése]

 - jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához [217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet (Ebtv. vhr.) 37/A. § (1) bekezdése]

 - egyéb olyan dokumentum, amely hitelt érdemlően bizonyítja a jogviszony fennállását

 - NAV  igazolás egyéni és társas vállalkozók részére a munkaerő-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is

 - migráns munkavállaló esetében E300-as formanyomtatvány, hordozható dokumentumok ( U1 U2 U3 ), illetve a kinyomtatott SED strukturált elektronikus dokumentumok

Mennyi ideig jár a munkanélküli segély 2023-ban? Hogy számítják ki az álláskeresési járadék időtartamát?

Az álláskeresővé válást megelőző 3 évben szerzett jogosultsági idők figyelembe vételével. 10 nap jogosító idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg.

Hány forint a munkanélküli segély összege 2023-ban? Hogyan számítják ki az álláskeresési járadék összegét?

Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért – a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett – munkaerő-piaci járulék alapjahavi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani.

A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél.

Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor járadék számításának alapja a fentiek szerint [a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 26. § (1) és (3)-(4) bekezdése] számított összeg 60%-a.