Nagyot ugrott infláció, a forint komoly kockázatot jelent

Szeptemberben 20,1 százalékos volt az éves inflációs, havi szinten 4,1 százalékkal nőttek az árak. “Az adatok megfelelnek a várakozásainknak, éves szinten 20 százalék körüli áremelkedésre számítottunk” - kommentálta az új adatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette: “Főként a rezsiváltozás húzta fel a mutatót: nagyságrendileg 3 százalékponttal növelte az éves indexet. A havi infláció pedig a 4,1 százalékos tényadat helyett 1,5 százalék lett volna anélkül.”

Az élelmiszerek drágulása folytatódott, a szolgáltatások ára is tovább nőtt, ráadásul a szeptemberi adatokban markánsan megjelent a tűzifa, a palackos gáz, valamint az iskolakezdéshez kapcsolódó szolgáltatások és termékek - köztük az étkeztetés és a tankönyvek - drágulása. Bár a változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció tovább gyorsult szeptemberben, 20,7 százalékos volt. Ugyanakkor jelentősen csökkent a fő inflációs és a maginflációs mutató közötti korábbi hónapokban látott különbség.

Németh Dávid a kilátásokról azt mondta, december-január körül tetőzhet az infláció, 21 százalék körüli szinten. Így az idei éves átlagos infláció 14 százalék körül lehet. 2023-ban főként a második félévtől várható ütemesebb lassulás és az jövő ősz folyamán kerülhet a 10 százalékos szint alá az árindex. Az éves infláció még így is 14 százalék körül lehet 2023-ban is. A szakember elmondta azt is: “A forintárfolyam továbbra is jelentős kockázatot jelent az infláció szempontjából. Ha tartósan mostani gyenge szinteken marad a jegyzés, akkor jövőre az éves átlagos infláció akár a 16 százalékos szintet is megközelítheti.”