Nagyvállalatokat is segített a budapesti kamara tanácsadása megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában

A potenciális munkavállalók közel fele már elhelyezkedett valamilyen rehabilitációs foglalkoztatotti jogviszonyban, miközben a vállalatok oldaláról egyre nagyobb az érdeklődés a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása iránt – hangzott el a BKIK rehabilitációs konferenciáján.

A kamara két évvel ezelőtt indította el tanácsadó szolgáltatását, amelyen keresztül budapesti vállalkozások számára tárnak fel egy értékes munkavállalói forrást, ami a munkaerőhiány okozta gondokon is segíthet amellett, hogy a kedvezményeknek köszönhetően jelentős megtakarítást is eredményez vállalati oldalon.

A szolgáltatás indulása óta már több mint 100 kkv részére tudott kézzelfogható segítséget és foglalkoztatással kapcsolatos tanácsadást nyújtani a budapesti kamara, de egyre több országosan is jelentős méretű cég szeretne csatlakozni. A konferencián olyan nagyvállalatok, mint például az MMXH Lakberendezési Kft. (Mömax, Möbelix, XXL Lutz), vagy a Magyar Posta Zrt. mutatták be jó gyakorlataikat, akik a budapesti kamara tanácsadása nyomán léptek be a rehabilitációs foglalkoztatói körbe, vagy mélyítették el eddigi tudásukat. Emellett vidékről is növekvő érdeklődést tapasztalnak, ezért más területi kamarák is csatlakoztak a kezdeményezéshez: Dunaújvárosban októberben indult el, Nyíregyháza pedig jövő év elején tervezi indítani a budapesti kamara által kidolgozott tanácsadói szolgáltatást.

A kamara tapasztalatai szerint a további fejlődéshez intenzív tudásmegosztásra van szükség, mivel még mindig sok cégvezető gondolja, hogy nincs a vállalkozásában megfelelő munkakör, amelyet megváltozott munkaképességű dolgozókkal tölthetnének be, ahogyan az sem közismert, hogy a megváltozott munkaképességűek alkalmazása milliós nagyságrendű kedvezményekhez is hozzásegítheti a vállalkozásokat.

A konferencián többször is kiemelték: a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása több előnnyel is jár a cégek számára: egyrészt jelentős adókedvezményhez juthatnak, másrészt társadalmi értéket is teremtenek, nem utolsósorban pedig a tapasztalatok szerint a megváltozott munkaképességű kollégák értékes munkaerőt jelentenek. Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára kiemelte: „Amikor arról beszélünk, hogy mit jelent a társadalom számára a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, végre eljutott oda a közgondolkodás, hogy már nemcsak a szociális előnyök jutnak eszébe egy ezzel kapcsolatba kerülő szervezet vezetőinek, hanem az üzleti eredményekre gyakorolt pozitív hatást is lehet mérlegelni.”

Balog Ádám, a BKIK általános alelnöke hozzátette: „A technológia gyorsuló fejlődése megkönnyíti a rehabilitációs foglalkoztatást, hiszen egyre több az olyan berendezés vagy IT megoldás, amivel egyszerűbbé válik az akadálymentes foglalkoztatás, vagy a kieső képességek korrigálása. Ilyen szempontból is érdemes megvizsgálnia egy vállalatnak azt, hogy valójában hány olyan feladatkör van az adott cégnél, amely betölthető megváltozott munkaképességűekkel is.”

A BKIK rehabilitációs foglalkoztatáshoz kapcsolódó ingyenes szolgáltatása segít a vállalkozásoknak megtenni az első lépéseket: tanácsadóik információt nyújtanak a rehabilitációs foglalkoztatásról, átvilágítják a cégeket, számításokat végeznek és segítenek összekapcsolni a szociális és rehabilitációs szervezeteket a megfelelő vállalatokkal.

A szakmai fórumon együttműködési megállapodást írt alá a BKIK főtitkára, Csókay Ákos és a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet főigazgatója, dr. Tóth Tibor.