Nem csak vámháború: új gazdasági világrend

A Trump elnök által bevezetett vámok egy újabb világrend kialakításához kívánnak tárgyalási alapot szolgálni.

Nem csak vámháború: új gazdasági világrend

Mi történik az USA-ban?

Donald Trump elnök április 2-án kihirdette a már korábban bejelentett, Mexikót és Kanadát kivéve minden országot érintő, alapszintű 10 százalékos importvámok bevezetését, amely április 5-én lépett érvénybe, alapos felfordulást okozva a nemzetközi pénzügyi piacokon. Ezen túlmenően, április 9-től az új, országonként változó kölcsönös importvámokat fog alkalmazni.

Az amerikai elnök ilyen jellegű intézkedései nem meglepők, hiszen már több évtizede hangoztatja, hogy szerinte az érvényben lévő kereskedelmi szabályok és az amerikai vámtarifák hátrányos helyzetbe hozzák az USA-t versenytársaihoz képest. Ennek megfelelően már az első elnöki ciklusa alatt is bevezetett importvámokat Kína és az EU ellen is, ám ez utóbbiakat a Biden adminisztráció eltörölte.

Az elnök jelenlegi intézkedéseit többek között nemzeti vészhelyzetre hivatkozva vezette be. Az adminisztráció várhatóan 49 milliárd dolláros éves mezőgazdasági kereskedelmi deficittel számol, ami gyengíti a nemzeti gazdasági biztonságot, a nemzeti közegészségügyet és közbiztonságot. A élelmiszeripart és a mezőgazdaságot „kritikus infrastrukturális ágazatként” jelölték, hasonlóan a a nemzetbiztonsághoz szükséges ipari bázishoz. Ez utóbbival kapcsolatban a dokumentum így fogalmaz: „az Egyesült Államok nagy és tartós éves áruforgalmi deficitjében tükröződő körülményekből adódik, amely csak az elmúlt 5 évben több mint 40 százalékkal nőtt, és 2024-ben eléri az 1,2 billió dollárt. Ez a kereskedelmi hiány a kereskedelmi kapcsolatok aszimmetriáit tükrözi, amelyek hozzájárultak a hazai termelési kapacitás elsorvadásához, különösen az amerikai feldolgozó- és védelmi ipari báziséhoz.” Az elnöki döntés úgy fogalmaz, hogy 1997 és 2024 között az Egyesült Államokban mintegy 5 millió feldolgozóipari munkahely szűnt meg, és a történelem egyik legnagyobb mértékű visszaesése következett be a feldolgozóipari foglalkoztatásban. A feldolgozóipari munkahely megszűnése bizonyos földrajzi területekre koncentrálódott és jellemzően erről a területről kapta Trump elnök a legtöbb szavazatot.

Az amerikai adminisztráció úgy látja, hogy a nemzetközi kereskedelmi partnerek nem csupán vámokkal akadályozzák az amerikai termékek exportját, hanem egyéb belföldi gazdaságpolitikákkal, mint például a valutapolitikát és a hozzáadottérték-adókkal (sic!). Mindezek fényében, egy végtelenül leegyszerűsített és a kereskedelmi kapcsolatok többéves trendjét és a javak és szolgáltatások kereskedelmének átfogó helyzetelemzését mellőző képlet segítségével a 10 százalékos alapvám felett új „kölcsönös vámokat” szabott ki a világ legtöbb országára. Így például Vietnámra 46 százalékos, Kínára 34 százalékos, Japánra 27 százalékos, az Európai Unióra 20 százalékos, de még szoros szövetségesére, Izraelre is 17 százalékos vámokat vetett ki.

A legújabb vámok azonban nem érintik az acél- és alumínium importját, amelyekre külön jogszabályok vonatkoznak. Ezen túlmenően kivételt képeznek az ércek és koncentrátumokat (pl. cink, króm, volfrám, urán, titán, antimon), az ásványi termékeket (természetes grafit, azbeszt, vas-oxidok), az energiahordozókat és a kapcsolódó anyagokat (szén, kátrány, kőolajok, bitumenes ásványok, kerozin, bitumenes pala, aszfalt) vegyszereket és kapcsolódó termékeket, a nem nemesfémek és ezekből készült termékeket (acél, réz, nikkel, cink, ón, volfrám, magnézium, kobalt, titán, antimon, króm, mangán, rénium, tallium, gallium, indium, nióbium, germánium), valamint a ritka gázok, a ritkaföldfémek, gyógyszeripari termékek és bizonyos gépek, berendezések és szállítóeszközök. Vagyis, minden áru, ami nem minősül kritikusnak, mostantól jóval nehezebben lesz eladható az amerikai piacon – ellenfelei és szövetségesei számára is.

Mi céljuk van a bevezetett intézkedéseknek?

Az elnök éles intézkedései finoman szólva meglepőek, ám kevésbé tűnhet felesleges felforgatásnak, ha az intézkedéseket a geoökonómia nagyobb összefüggéseiben helyezzük el. Kétségkívüli, hogy a Trump adminisztráció által kiszabott importvámok arányait és mértéket jobban is át lehetett volna gondolni, az azonban tény, hogy globális versenytársaihoz viszonyítva az USA kereskedelmi deficitje az utóbbi évtizedekben egyre inkább növekszik, még akkor is, ha az árukon kívül a szolgáltatásokat is ide számoljuk.

A probléma nem csak az, hogy az USA-nak egy új kihívója akadt Kína gazdaságában, hanem egy több évtízede fennálló kihívással is folyamatosan küzdenie kell, amelyet a Triffin-dilemmaként ismerünk. Triffin az 1960-as években mutatott rá arra a konfliktusra, amely akkor lép fel, amikor egy országnak a hazai gazdasági egyensúly rovására kell kielégítenie a valutája iránti globális keresletet. Az Egyesült Államoknak tetemes folyó fizetésimérleg-hiánya van, amelyben szerepet játszik az, hogy az amerikai dollár és állampapírok iránti kereslet tartósan magas szinten marad, hiszen más országok tartalékvalutaként használják. Ebből adódóan a dollár történelmi szinten is túlértékelődött, ami az amerikai exportot drágán tartotta és kevésbé versenyképessé tette – különösen versenytársaival szembe. Ugyanakkor olcsóbbá tette az importot, ez pedig a hazai feldolgozóipart és a kereskedelmi mérleget terhelte. Ha mindezekhez hozzászámoljuk azokat a katonai kiadásokat, amelyek révén az USA kiemelkedő szerepet játszik a jelenlegi világrend fenntartásában, nem meglepő, ha az amerikaiak úgy látják, hogy már nem feltétlenül a javukat szolgálja. Mindezek fényében a Müncheni Biztonsági Konferencián kijelölt új prioritás, amelyeket az amerikai alelnök mutatott be, kevésbé meglepő.

Trump elnök egyik gazdasági tanácsadója, Stephen Miran egy korábban közzétett tanulmányában úgy látja, hogy az ország gazdasági nehézségeit a dollár mint a világ tartalékvalutájának túlértékelődése okozza. A dokumentum egyik központi következtetése az, hogy az amerikai politikai eszközök, például a vámok és a valutakorrekciók kritikus szerepet játszanak az említett egyensúlytalanságok kezelésében és egyszerre növeli a bevételeket, valamint szolgálnak tárgyalási eszközként a más országokkal folytatott kereskedelmi vitákban. A közgazdász úgy számol, hogy a megfelelő mechanizmusokkal a vámok minimális inflációs hatással vezethetők be, miközben a kereskedelmi áramlások egyensúlyát helyreállítják és támogatják a hazai termelőket.

A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy bár a jelenlegi nemzetközi gazdasági rendszer évtizedek óta működik, a globális dinamika változása és az USA globális GDP-ben való részesedése miatt változásokra van szükség. Megjegyzi, hogy bár a dollár továbbra is a domináns tartalékvaluta maradna, a strukturális változások – mint például a valuták esetleges felértékelődése vagy a megerősített vámrendszerek – a jövőben újradefiniálhatják a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat. Ehhez különböző lépéseket javasol, elsőként a vámok bevezetését, majd az új importvámok mértékét megállapító tárgyalásokat. Ezt követnék a valutapolitika megváltoztatására irányuló lépések, ami várhatóan a tárgyalások fontos eleme lesz. Vagyis, egy olyan tervet vázol fel, amely szerint kezdeti nehézségek után az USA megőrizheti világgazdasági pozícióját és kezeli a hazai piac egyensúlytalanságait, ám ez egy átstrukturált globális kereskedelmi rendszert jelent.

Mit lép erre a nagyvilág?

A néhány napja érvénybe lépett vámtarifák meghozták a várt hatásokat: az elnök egyik gazdasági tanácsadója szerint néhány nap alatt máris 50 ország jelezte, hogy szeretné tárgyalásos úton rendezni a konfliktust, mint például India, Izrael, Japán. Ezzel szemben Kína válaszlépéseket ígért: április 10-től 34 százalékos kölcsönös vámok bevezetését, valamint bizonyos ritka földfémek exportjának korlátozását. Válaszul az USA további 50 százalékos tarifák bevezetését helyezte kilátásba. Vagyis a két nagyhatalom között egy valódi vámháború kezd kialakulni, amelynek rendezésére egyelőre kevés esély mutatkozik, hiszen az USA-nak szüksége van a ritka földfémekre, illetve rövid- és középtávon a kínai gyártókapacitásra – saját gazdaságának működtetése érdekében.

Ezzel szemben az USA másik riválisának, az EU-nak lényegesen más helyzete van. Az európai és az amerikai kereskedelmi kapcsolatok évtizedek óta rendkívül erősek, lényeges ellátási láncok és hálózatok alakultak ki a két kereskedelmi tömb között. Csakhogy ezek közül egyik sem aszimmetrikus oly módon, hogy az EU-nak nagymértékben kedvezne. Bár az EU rendelkezik némi szabályozási és ipari kapacitással a kereskedelmi láncok egyes részeinek ellenőrzésére, nincs monopolhelyzete egyetlen, az USA számára kritikus területen sem. Így minimális lehetősége arra, hogy kereskedelmi kapcsolatait és az ellátási láncokat eszközként használhassa fel a tárgyalások során. Más szavakkal, az EU által esetlegesen kivetett kölcsönös vámtarifák lényegesen kevesebb kárt tudnak okozni az USA-nak, mint a Kína által kivetett válaszlépések. Bár az EU a korábban, az alumíniumra kivetett vámtarifák miatt válaszlépéseket fontolt meg, a tegnapi tanácsi ülésen a külgazdasági és kereskedelmi miniszterek a tárgyalást és a kölcsönös megegyezést helyezték előtérbe.

Összegezés

Trump elnök döntései az amerikai kereskedelmi hiány csökkentését, a belföldi gazdaság védelmét és a nemzetközi piaci aszimmetriák kezelését célozza. A bevezetett vámok rövid távon jövedelmi forrást, közepes távon a kereskedelmi, gazdasági és politikai kapcsolatok újratárgyalásának alapját kívánják adni.

A válaszvámok bevezetése elsősorban Kína számára lehet opció, hiszen jelenleg az USA úgy a kritikus nyersanyagok importja, mint a saját piaci kapacitásának ellátása szempontjából függ az ázsiai gazdasági óriástól. Az Európai Unió kereskedelmi kapcsolata más megközelítést igényel, mivel az EU számára kevesebb eszközként szolgálhat a kereskedelmi nyomásgyakorlás, így az együttműködés és a tárgyalások kerülnek a középpontba.

Gyorsít az AutoWallis: Közel tíz százalékkal nőtt a gépjármű-értékesítés a harmadik negyedévben

Számottevő mértékben, 8,4 százalékkal nőtt az AutoWallis Csoport gépjármű-értékesítése az év első kilenc hónapjában. A bővülést elsősorban a Kiskereskedelmi üzletág hajtotta 21 százalékot meghaladó mértékben, ugyanakkor a korábbi negyedévek elmaradását ledolgozva a Nagykereskedelmi üzletág eladásai is 2,5 százalékkal meghaladják az egy évvel korábbi értéket. A régió meghatározó integrált autókereskedelmi és mobilitási szolgáltatójának erős értékesítési számait az organikus és akvizíciós tevékenység is támogatta.
2025. 10. 15. 13:30
Megosztás:

AutoWallis: közel tíz százalékkal nőtt a gépjármű-értékesítés

Tovább erősödött az AutoWallis csoport teljesítménye a gépjármű-értékesítésben az első kilenc hónapban: 39 406 járművet adtak el, 8,4 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában, ami jelentősen meghaladta az első fél évben elért 3,4 százalékos bővülést.
2025. 10. 15. 12:30
Megosztás:

Így lesz a görgetésből bevétel - TikTok hirdetések

Míg néhány éve még a statikus képek uralták a közösségi médiát, mára egyértelműen a rövid, álló formátumú (short-form) videók vették át a vezető szerepet a digitális marketingben. Magyarország egyik vezető short-form specialista ügynökségének szakértői szerint a TikTok és a hasonló platformok jelenleg a legfontosabb marketingcsatornák, amelyek megfelelő stratégiával a brandépítés mellett a bevételszerzés motorjává is válhatnak.
2025. 10. 15. 12:00
Megosztás:

A kormány új korszakot nyit a magyar lakáspiacon

A kormány az Országgyűlés elé terjesztette a társasházi építményi jog bevezetését célzó törvényjavaslatot, amely új korszakot nyit a magyar lakáspiacon - közölte a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerdán a Facebook-oldalán.
2025. 10. 15. 11:30
Megosztás:

Jelentősen csökkent az ipari termelés Romániában

Júliushoz képest a nyers adatok szerint 17,7 százalékkal esett vissza a román ipar teljesítménye augusztusban, a naptárhatástól és szezonalitástól megtisztított adatok szerint pedig 2 százalékkal mérséklődött - közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2025. 10. 15. 10:30
Megosztás:

Estek az európai kötvényhozamok

Tegnap a francia kormány bejelentette, hogy a nyugdíjreformot a 2027-es elnökválasztásig elhalasztják.
2025. 10. 15. 10:05
Megosztás:

Vegyesen zártak az amerikai indexek kedden

Vegyesen zártak az amerikai indexek kedden, miközben a befektetők feldolgozták az amerikai nagybankok többnyire pozitív negyedéves eredményeit, Jerome Powell Fed-elnök nyilatkozatait, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború folytatódását.
2025. 10. 15. 09:30
Megosztás:

Kedden gyengültek a fontosabb nyugat-európai indexek

Kedden gyengültek a fontosabb nyugat-európai indexek. A páneurópai Stoxx600 0,4%-kal, a DAX 0,6%-kal került lejjebb.
2025. 10. 15. 09:00
Megosztás:

Már igényelhetők a kedvező kamatozású hitelek a turisztikai ágazat szolgáltatóinak

Két, kedvező kamatozású hiteltermék lesz elérhető a turisztikai ágazat szolgáltatóinak szerdától, már az első héten több száz hiteligénylés elbírálására készül a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont (KTH).
2025. 10. 15. 08:35
Megosztás:

Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben szerda reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2025. 10. 15. 08:15
Megosztás:

Csökkenő trendek a DOGE és ADA piacán – A Digitap iránti érdeklődés fellángolt, szakértők 5000%-os növekedést jósolnak az alkalmazás indulásával

Vajon a bikák képesek lesznek talpra állni a Dogecoin és a Cardano árfolyamának legutóbbi zuhanása után?
2025. 10. 15. 07:00
Megosztás:

Így oldható az őszi feszültség a munkahelyeken

Az ősz a legtöbb munkahelyen az év legsűrűbb, legstresszesebb időszaka: ez jelenti az utolsó lehetőséget az év elején kitűzött célok teljesítésére, az ünnepek közeledtével ráadásul mindenhol nő a forgalom, ami az ügyfélszolgálatokra is jelentős terhet ró. Nem véletlen tehát, hogy ilyenkor feszültebb a helyzet az irodákban. A TOPdesk szakértője most összegyűjtötte azokat a tippeket és eszközöket, amelyek megoldást jelenthetnek a problémára.
2025. 10. 15. 06:30
Megosztás:

365,5 millió forintra bírságolt a GVH egy bahamai gyökerű biztonságtechnikai céget és a hazai forgalmazóját

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen 365,5 millió forint bírságot szabott ki a Paradox biztonságtechnikai cégre és annak magyarországi disztribútorára. A közigazgatási bírósági döntés alapján megismételt eljárásban a nemzeti versenyhatóság megállapította, hogy a cégek közel tíz éven keresztül korlátozták a biztonságtechnikai eszközök értékesítőinek versenyét a hazai piacon. Az érintett vállalkozások többek között az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelmet is korlátozták.
2025. 10. 15. 06:00
Megosztás:

Rigó Csaba Balázs: „Magyarország a versenyjogi tudásmegosztás regionális motorja”

„Újabb eredményes évet zárt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központja (ROK), amely az elmúlt két évtizedben a versenypolitikai tudásmegosztás központjává vált a kelet-európai és nyugat-ázsiai régiók számára” – emelte ki Rigó Csaba Balázs, az OECD Nemzeti Tanács ülésén, Budapesten. A GVH elnöke rámutatott: A 2005-ben alapított – idén 20 éves – ROK az elmúlt két évtizedben 162 eseményt szervezett, amelyeken közel 6000 résztvevő és több mint 1000 előadó osztotta meg szakmai tapasztalatait és bővítette tudását.
2025. 10. 15. 05:30
Megosztás:

Társ a tudatos döntésben – a Magyar Termék védjegy erősíti a bizalmat a hazai termékek iránt

A gyártók és a vásárlók egyaránt profitálnak a Magyar Termék védjegy használatából, hiszen előbbieknek segít hiteles módon közvetíteni a termékük magyar eredetét, utóbbiakat pedig támogatja a tudatos döntésben, hogy megbízható hazai áru kerüljön a családi asztalra. Nem csoda, hogy az elmúlt évek során 250 vállalkozás csatlakozott a védjegyhasználók táborához és közel 6000 termék viseli magán a jelölést, amelyet egy nemrégiben végzett kutatás szerint a fogyasztók több mint 90 százaléka ismer.
2025. 10. 15. 05:00
Megosztás:

Berobbant az érdeklődés a fix 3 százalékos vállalkozói hitelek iránt

Berobbant az érdeklődés a fix 3 százalékos vállalkozói hitelek iránt, miután október elejétől a kormány döntése értelmében 4,5 százalékról 3 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya Program hiteleinek kamatszintje - ismertette Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős államtitkára kedden a Facebook-oldalán.
2025. 10. 15. 04:30
Megosztás:

Új digitális ökoszisztéma a gazdák sikeréért: elindult az MBH AgrárPartner Platform

Az MBH Csoport újabb mérföldkőhöz érkezett az agráriumhoz kapcsolódó szolgáltatásainak fejlesztésében: elindította az MBH AgrárPartner Platformot, amely a hazai gazdálkodók számára kínál komplex, mesterséges intelligenciával támogatott digitális ökoszisztémát.
2025. 10. 15. 04:00
Megosztás:

Az új francia kormány felfüggeszti a nyugdíjreformot

A 2023-ban parlamenti szavazás megkerülésével elfogadott nyugdíjreform felfüggesztését jelentette be Sébastien Lecornu francia miniszterelnök kedden annak érdekében, hogy ne buktassák meg azonnal a kormányt.
2025. 10. 15. 03:30
Megosztás:

12 százalékos minimálbér-emelést sürgetnek a szakszervezetek 2026-ra

A szakszervezetek 12 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodnak 2026-ra vonatkozóan, a munkaadói oldalon azonban még nincs egységes álláspont, ráadásul a számok az október végén érkező, első kilenc hónapra vonatkozó előzetes GDP-adatok tükrében még változhatnak - mondták el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keddi monitoring bizottsági ülését követően a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselői az MTI-nek.
2025. 10. 15. 03:00
Megosztás:

Kiderültek a tervek! Komoly nyugdíjkorhatár-emelés előtt áll Magyarország!

A nyugdíj kérdés nem kerülhető meg, hiszen a helyzet egyre aggasztóbb.
2025. 10. 15. 02:00
Megosztás: