Nem csak vámháború: új gazdasági világrend

A Trump elnök által bevezetett vámok egy újabb világrend kialakításához kívánnak tárgyalási alapot szolgálni.

Nem csak vámháború: új gazdasági világrend

Mi történik az USA-ban?

Donald Trump elnök április 2-án kihirdette a már korábban bejelentett, Mexikót és Kanadát kivéve minden országot érintő, alapszintű 10 százalékos importvámok bevezetését, amely április 5-én lépett érvénybe, alapos felfordulást okozva a nemzetközi pénzügyi piacokon. Ezen túlmenően, április 9-től az új, országonként változó kölcsönös importvámokat fog alkalmazni.

Az amerikai elnök ilyen jellegű intézkedései nem meglepők, hiszen már több évtizede hangoztatja, hogy szerinte az érvényben lévő kereskedelmi szabályok és az amerikai vámtarifák hátrányos helyzetbe hozzák az USA-t versenytársaihoz képest. Ennek megfelelően már az első elnöki ciklusa alatt is bevezetett importvámokat Kína és az EU ellen is, ám ez utóbbiakat a Biden adminisztráció eltörölte.

Az elnök jelenlegi intézkedéseit többek között nemzeti vészhelyzetre hivatkozva vezette be. Az adminisztráció várhatóan 49 milliárd dolláros éves mezőgazdasági kereskedelmi deficittel számol, ami gyengíti a nemzeti gazdasági biztonságot, a nemzeti közegészségügyet és közbiztonságot. A élelmiszeripart és a mezőgazdaságot „kritikus infrastrukturális ágazatként” jelölték, hasonlóan a a nemzetbiztonsághoz szükséges ipari bázishoz. Ez utóbbival kapcsolatban a dokumentum így fogalmaz: „az Egyesült Államok nagy és tartós éves áruforgalmi deficitjében tükröződő körülményekből adódik, amely csak az elmúlt 5 évben több mint 40 százalékkal nőtt, és 2024-ben eléri az 1,2 billió dollárt. Ez a kereskedelmi hiány a kereskedelmi kapcsolatok aszimmetriáit tükrözi, amelyek hozzájárultak a hazai termelési kapacitás elsorvadásához, különösen az amerikai feldolgozó- és védelmi ipari báziséhoz.” Az elnöki döntés úgy fogalmaz, hogy 1997 és 2024 között az Egyesült Államokban mintegy 5 millió feldolgozóipari munkahely szűnt meg, és a történelem egyik legnagyobb mértékű visszaesése következett be a feldolgozóipari foglalkoztatásban. A feldolgozóipari munkahely megszűnése bizonyos földrajzi területekre koncentrálódott és jellemzően erről a területről kapta Trump elnök a legtöbb szavazatot.

Az amerikai adminisztráció úgy látja, hogy a nemzetközi kereskedelmi partnerek nem csupán vámokkal akadályozzák az amerikai termékek exportját, hanem egyéb belföldi gazdaságpolitikákkal, mint például a valutapolitikát és a hozzáadottérték-adókkal (sic!). Mindezek fényében, egy végtelenül leegyszerűsített és a kereskedelmi kapcsolatok többéves trendjét és a javak és szolgáltatások kereskedelmének átfogó helyzetelemzését mellőző képlet segítségével a 10 százalékos alapvám felett új „kölcsönös vámokat” szabott ki a világ legtöbb országára. Így például Vietnámra 46 százalékos, Kínára 34 százalékos, Japánra 27 százalékos, az Európai Unióra 20 százalékos, de még szoros szövetségesére, Izraelre is 17 százalékos vámokat vetett ki.

A legújabb vámok azonban nem érintik az acél- és alumínium importját, amelyekre külön jogszabályok vonatkoznak. Ezen túlmenően kivételt képeznek az ércek és koncentrátumokat (pl. cink, króm, volfrám, urán, titán, antimon), az ásványi termékeket (természetes grafit, azbeszt, vas-oxidok), az energiahordozókat és a kapcsolódó anyagokat (szén, kátrány, kőolajok, bitumenes ásványok, kerozin, bitumenes pala, aszfalt) vegyszereket és kapcsolódó termékeket, a nem nemesfémek és ezekből készült termékeket (acél, réz, nikkel, cink, ón, volfrám, magnézium, kobalt, titán, antimon, króm, mangán, rénium, tallium, gallium, indium, nióbium, germánium), valamint a ritka gázok, a ritkaföldfémek, gyógyszeripari termékek és bizonyos gépek, berendezések és szállítóeszközök. Vagyis, minden áru, ami nem minősül kritikusnak, mostantól jóval nehezebben lesz eladható az amerikai piacon – ellenfelei és szövetségesei számára is.

Mi céljuk van a bevezetett intézkedéseknek?

Az elnök éles intézkedései finoman szólva meglepőek, ám kevésbé tűnhet felesleges felforgatásnak, ha az intézkedéseket a geoökonómia nagyobb összefüggéseiben helyezzük el. Kétségkívüli, hogy a Trump adminisztráció által kiszabott importvámok arányait és mértéket jobban is át lehetett volna gondolni, az azonban tény, hogy globális versenytársaihoz viszonyítva az USA kereskedelmi deficitje az utóbbi évtizedekben egyre inkább növekszik, még akkor is, ha az árukon kívül a szolgáltatásokat is ide számoljuk.

A probléma nem csak az, hogy az USA-nak egy új kihívója akadt Kína gazdaságában, hanem egy több évtízede fennálló kihívással is folyamatosan küzdenie kell, amelyet a Triffin-dilemmaként ismerünk. Triffin az 1960-as években mutatott rá arra a konfliktusra, amely akkor lép fel, amikor egy országnak a hazai gazdasági egyensúly rovására kell kielégítenie a valutája iránti globális keresletet. Az Egyesült Államoknak tetemes folyó fizetésimérleg-hiánya van, amelyben szerepet játszik az, hogy az amerikai dollár és állampapírok iránti kereslet tartósan magas szinten marad, hiszen más országok tartalékvalutaként használják. Ebből adódóan a dollár történelmi szinten is túlértékelődött, ami az amerikai exportot drágán tartotta és kevésbé versenyképessé tette – különösen versenytársaival szembe. Ugyanakkor olcsóbbá tette az importot, ez pedig a hazai feldolgozóipart és a kereskedelmi mérleget terhelte. Ha mindezekhez hozzászámoljuk azokat a katonai kiadásokat, amelyek révén az USA kiemelkedő szerepet játszik a jelenlegi világrend fenntartásában, nem meglepő, ha az amerikaiak úgy látják, hogy már nem feltétlenül a javukat szolgálja. Mindezek fényében a Müncheni Biztonsági Konferencián kijelölt új prioritás, amelyeket az amerikai alelnök mutatott be, kevésbé meglepő.

Trump elnök egyik gazdasági tanácsadója, Stephen Miran egy korábban közzétett tanulmányában úgy látja, hogy az ország gazdasági nehézségeit a dollár mint a világ tartalékvalutájának túlértékelődése okozza. A dokumentum egyik központi következtetése az, hogy az amerikai politikai eszközök, például a vámok és a valutakorrekciók kritikus szerepet játszanak az említett egyensúlytalanságok kezelésében és egyszerre növeli a bevételeket, valamint szolgálnak tárgyalási eszközként a más országokkal folytatott kereskedelmi vitákban. A közgazdász úgy számol, hogy a megfelelő mechanizmusokkal a vámok minimális inflációs hatással vezethetők be, miközben a kereskedelmi áramlások egyensúlyát helyreállítják és támogatják a hazai termelőket.

A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy bár a jelenlegi nemzetközi gazdasági rendszer évtizedek óta működik, a globális dinamika változása és az USA globális GDP-ben való részesedése miatt változásokra van szükség. Megjegyzi, hogy bár a dollár továbbra is a domináns tartalékvaluta maradna, a strukturális változások – mint például a valuták esetleges felértékelődése vagy a megerősített vámrendszerek – a jövőben újradefiniálhatják a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat. Ehhez különböző lépéseket javasol, elsőként a vámok bevezetését, majd az új importvámok mértékét megállapító tárgyalásokat. Ezt követnék a valutapolitika megváltoztatására irányuló lépések, ami várhatóan a tárgyalások fontos eleme lesz. Vagyis, egy olyan tervet vázol fel, amely szerint kezdeti nehézségek után az USA megőrizheti világgazdasági pozícióját és kezeli a hazai piac egyensúlytalanságait, ám ez egy átstrukturált globális kereskedelmi rendszert jelent.

Mit lép erre a nagyvilág?

A néhány napja érvénybe lépett vámtarifák meghozták a várt hatásokat: az elnök egyik gazdasági tanácsadója szerint néhány nap alatt máris 50 ország jelezte, hogy szeretné tárgyalásos úton rendezni a konfliktust, mint például India, Izrael, Japán. Ezzel szemben Kína válaszlépéseket ígért: április 10-től 34 százalékos kölcsönös vámok bevezetését, valamint bizonyos ritka földfémek exportjának korlátozását. Válaszul az USA további 50 százalékos tarifák bevezetését helyezte kilátásba. Vagyis a két nagyhatalom között egy valódi vámháború kezd kialakulni, amelynek rendezésére egyelőre kevés esély mutatkozik, hiszen az USA-nak szüksége van a ritka földfémekre, illetve rövid- és középtávon a kínai gyártókapacitásra – saját gazdaságának működtetése érdekében.

Ezzel szemben az USA másik riválisának, az EU-nak lényegesen más helyzete van. Az európai és az amerikai kereskedelmi kapcsolatok évtizedek óta rendkívül erősek, lényeges ellátási láncok és hálózatok alakultak ki a két kereskedelmi tömb között. Csakhogy ezek közül egyik sem aszimmetrikus oly módon, hogy az EU-nak nagymértékben kedvezne. Bár az EU rendelkezik némi szabályozási és ipari kapacitással a kereskedelmi láncok egyes részeinek ellenőrzésére, nincs monopolhelyzete egyetlen, az USA számára kritikus területen sem. Így minimális lehetősége arra, hogy kereskedelmi kapcsolatait és az ellátási láncokat eszközként használhassa fel a tárgyalások során. Más szavakkal, az EU által esetlegesen kivetett kölcsönös vámtarifák lényegesen kevesebb kárt tudnak okozni az USA-nak, mint a Kína által kivetett válaszlépések. Bár az EU a korábban, az alumíniumra kivetett vámtarifák miatt válaszlépéseket fontolt meg, a tegnapi tanácsi ülésen a külgazdasági és kereskedelmi miniszterek a tárgyalást és a kölcsönös megegyezést helyezték előtérbe.

Összegezés

Trump elnök döntései az amerikai kereskedelmi hiány csökkentését, a belföldi gazdaság védelmét és a nemzetközi piaci aszimmetriák kezelését célozza. A bevezetett vámok rövid távon jövedelmi forrást, közepes távon a kereskedelmi, gazdasági és politikai kapcsolatok újratárgyalásának alapját kívánják adni.

A válaszvámok bevezetése elsősorban Kína számára lehet opció, hiszen jelenleg az USA úgy a kritikus nyersanyagok importja, mint a saját piaci kapacitásának ellátása szempontjából függ az ázsiai gazdasági óriástól. Az Európai Unió kereskedelmi kapcsolata más megközelítést igényel, mivel az EU számára kevesebb eszközként szolgálhat a kereskedelmi nyomásgyakorlás, így az együttműködés és a tárgyalások kerülnek a középpontba.

Globális bérkifizetések új alapokon – Forradalmasítja a fizetést a Stellar, az Airtm és a Bridge együttműködése

A digitális gazdaság határai elmosódnak, de a fizetések még mindig beragadtak a múlt századba. Egy új, már működő integráció most gyökeresen alakítja át a globális bérkifizetési rendszert: a Stellar blokklánc, az Airtm digitális pénztárca és a Stripe tulajdonában álló Bridge közösen hozták létre azt az infrastruktúrát, amely végre valódi megoldást kínál a világ bármely pontján dolgozók gyors, biztonságos és megfizethető díjazására.
2025. 08. 05. 08:00
Megosztás:

Csökkent a Puma bevétele a második negyedévben

A Puma német sportszergyártó a tavalyi azonos időszakinál kisebb bevételt ért el az idei második negyedévben a honlapján közzétett beszámolója alapján.
2025. 08. 05. 07:00
Megosztás:

Magyar médiavállalkozás sikere német óriásokkal karöltve

Magyar siker az európai digitális hirdetési piacon: két német óriással kötött szerződést az Ads Interactive Media Group ezzel a térség egyik kiemelt header bidding szolgáltatójává vált.
2025. 08. 05. 06:00
Megosztás:

Következő generációs épületgépészeti megoldás a fenntarthatóságért

Az LG Magyarország tapasztalatai szerint hazánkban is jelentős az érdeklődés az R32 hűtőközeggel működő inverteres scroll folyadékhűtő berendezések iránt, amelyek széles körben alkalmazhatók különféle épülettípusok – például kereskedelmi, ipari létesítmények, közintézmények, irodaépületek, szállodák, oktatási és egészségügyi intézmények – energiahatékony hűtési, fűtési és használati melegvíz igényeinek kielégítésére. A vállalat következő generációs épületgépészeti megoldása támogatja az alacsony globális felmelegedési potenciállal (GWP) rendelkező hűtőközegek és a fenntartható technológiák irányába mutató globális átállást, hiszen az R32 GWP-értéke körülbelül 70 százalékkal alacsonyabb, mint a korábban jellemzően alkalmazott R410A-é.
2025. 08. 05. 05:00
Megosztás:

Stagnáló gazdaság: mire figyeljen egy KKV a pénzügyi tervezésnél?

2025-re a magyar kormány a GDP-növekedést eredetileg 3,4 %-ra várta, ám a legfrissebb adatok alapján ezt már 1 %-ra mérsékelték. Bár talán a recessziót sikerül elkerülni, de az szinte már biztos, hogy a tényleges növekedés elmarad a tervezettől. Ugyanakkor ilyen környezetben is különösen fontos a KKV-k számára a tudatos pénzügyi tervezés – hangsúlyozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
2025. 08. 05. 04:00
Megosztás:

Erről árulkodik a kereskedelmi ingatlanpiac első féléves teljesítménye

A Colliers szakértői áttekintették az idei év eddigi legfontosabb eseményeit és trendjeit. A 2025 H1-es sajtókonferencia során a vállalat vezető szakértői – Tóth Kristóf (Associate Director, Head of Research), Zelles-Görgey Balázs (Director, Head of Capital Markets), Csörgő Anita (Director, Head of Retail), Ecsődi Miklós (Director, Head of Occupier Services) és Beck Tamás (Director, Head of Industrial) az aktuális gazdasági környezet mellett elemezték az egyes ingatlanpiaci szektorok alakulását is.
2025. 08. 05. 03:00
Megosztás:

Ön melyiket részesíti előnyben? Készpénz vagy digitális fizetés?

A magyar fiatalok egyre természetesebben használják a digitális fizetési módokat – legyen szó mobilappról, okosóráról, okoskarkötőről vagy bankkártyáról –, és ezek biztonságát már a készpénzével egyenértékűnek tartják. A K&H ifjúsági index legfrissebb adatai jól mutatják a generációs kettősséget: fejben már a jövőben élnek, de a gyakorlatban még sokan ragaszkodnak a hagyományos megoldásokhoz.
2025. 08. 05. 02:00
Megosztás:

Vége! Véget ér a nyár! Itt a pontos időpontja

Szeptemberre fordulva milliók sóhajtanak fel: vége a nyárnak. Az iskolatáska cipzárja felhangzik, a napbarnított bőr lassan fakul, a strandpapucs helyét pedig újra a zárt cipők veszik át. De vajon tényleg itt a nyár vége? És mi alapján döntjük el, hogy mikor zárjuk le az év legmelegebb, legfelszabadultabb időszakát? Mikor mondhatjuk "hivatalosan" is azt: VÉGE A NYÁRNAK?
2025. 08. 05. 01:00
Megosztás:

A tőzsdecirkusz folytatódik

Pénteken „megütötték” a börzéket a bejelentett vámoknak köszönhetően, na meg később az amerikai munkaügyi minisztérium egyik, a munkaerőpiaci adatokért felelős vezetőjét is menesztette, azzal a felkiáltással, hogy Biden embere, vagyis meghamisította az adatokat.
2025. 08. 05. 00:01
Megosztás:

Az ABB befektet a megújuló energiatárolásra specializálódott HESStec-be

Az ABB kisebbségi részesedést szerez a hibrid energiatároló rendszerekre (HESS) és akkumulátoros energiatároló rendszerekre (BESS) szakosodott HESStec vállalatban. A HESStec energiatárolással kapcsolatos tervezési, mérnöki és optimalizálási képességeinek integrálása lehetővé teszi az ABB számára az energiatárolási megoldások optimalizálását, az innovatív üzleti modellek kidolgozását és az üzleti növekedés fokozását a kulcsfontosságú globális piacokon. A partnerség kibővíti az ABB kompetenciáit az energiatároló rendszerek hálózati integrációja és az energiaoptimalizálási szoftverek terén, amelyek jelentős segítséget nyújtanak az ügyfelek számára a nettó nulla kibocsátási cél elérésében.
2025. 08. 04. 23:00
Megosztás:

Tavaly megduplázódott a hulladékudvarokban leadott újrahasznosítható hulladék

Egyre többen használják a hulladékudvarokat, tavaly több mint dupla annyi újrahasznosítható hulladékot adtak le az emberek, mint egy évvel korábban - közölte a hulladékudvarok koordinációját ellátó MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. az MTI-vel hétfőn.
2025. 08. 04. 22:00
Megosztás:

Tízmilliárdos nagyságrendben kap Tesla részvényeket Elon Musk

A Tesla 96 millió új részvényt, mintegy 29 milliárd dollárt szavazott meg Elon Musknak.
2025. 08. 04. 21:00
Megosztás:

Venni kell a részvényeket a Morgan Stanley szerint

A bank stratégája, Michael Wilson szerint érdemes venni az amerikai részvényeket a múlt hét végi gyenge munkaerőpiaci adatokat követő esés után is.
2025. 08. 04. 20:00
Megosztás:

Művészetek Völgye 2026 időpontja - új dátumra került a Művészetek Völgye Fesztivál

A 35. jubileumi Művészetek Völgye új időpontban, 2026. július 24. és augusztus 2. között kerül megrendezésre. Magyarország legnagyobb összművészeti fesztiválja időben kissé eltolva tér vissza, hogy Veszprém térségének kulturális pezsgése egyetlen pillanatra se szüneteljen.
2025. 08. 04. 19:00
Megosztás:

Mit tehetünk a vizesedő falakkal? Szakértő válasz a problémára

Magyarországon szinte minden utcában akad legalább egy olyan ház, amelynek falai dohos szagot árasztanak, a vakolat foltokban pereg le, és a lakók már rég nem festenek, mert tudják: hiába. A jelenség nemcsak esztétikai vagy kényelmi kérdés, hanem hosszú távon komoly egészségügyi és szerkezeti kockázatokat is rejt. De mi okozza pontosan a falak vizesedését, és mit lehet tenni ellene?
2025. 08. 04. 18:00
Megosztás:

Tovább növeli a kitermelést az OPEC+

A WTI nyersolaj határidős ára hétfőn 67,5 dollár környékén mozgott, a Brent pedig valamivel 70 dollár alatt járt, miután az OPEC+ jelentős kitermelésnövelésről állapodott meg szeptemberre.
2025. 08. 04. 17:00
Megosztás:

Gyenge adatokat közölt a statisztikai hivatal, Trump kirúgta a vezetőt

Az amerikai elnök néhány órával azután, hogy pénteken a vártnál gyengébb munkaerőpiaci adatok érkeztek — melyek aggodalmat keltettek vámpolitikája kapcsán — menesztette a Munkaügyi Statisztikai Hivatal vezetőjét.
2025. 08. 04. 16:00
Megosztás:

Felerősödtek a kamatcsökkentési várakozások az USA-ban

A pénteki, vártnál gyengébb munkaerőpiaci adatok után a piac szeptemberre nagy valószínűséggel kamatcsökkentést áraz, amelyet októberben újabb 25 bázispontos vágás követhet, és egy harmadik csökkentés esélye is megnőtt az árazások szerint decemberben.
2025. 08. 04. 15:00
Megosztás:

Jól szerepelt a stressz teszten az OTP

A EBA által lefolytatott stressz teszt eredményei alapján az OTP teljeskörűen bevezetett elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója (’fully loaded’ CET1) az alappálya mentén 22,53%, míg a stressz pálya mentén 16,26% lenne 2027 végén, szemben a 2024. év végi, de már a Basel 4 szabályozás alapján számolt 17,49%-os ’fully loaded’ CET1 rátával.
2025. 08. 04. 14:00
Megosztás:

A gyenge adatok hatására gyengült a dollár, estek a hozamok és nőtt a kamatcsökkentési várakozás

Az imént melített pénteki amerikai munkapiaci riport hatalmas fordulatot hozott az USA kötvénypiacán a dollár-árfolyamában.
2025. 08. 04. 13:00
Megosztás: