Nem csak vámháború: új gazdasági világrend

A Trump elnök által bevezetett vámok egy újabb világrend kialakításához kívánnak tárgyalási alapot szolgálni.

Nem csak vámháború: új gazdasági világrend

Mi történik az USA-ban?

Donald Trump elnök április 2-án kihirdette a már korábban bejelentett, Mexikót és Kanadát kivéve minden országot érintő, alapszintű 10 százalékos importvámok bevezetését, amely április 5-én lépett érvénybe, alapos felfordulást okozva a nemzetközi pénzügyi piacokon. Ezen túlmenően, április 9-től az új, országonként változó kölcsönös importvámokat fog alkalmazni.

Az amerikai elnök ilyen jellegű intézkedései nem meglepők, hiszen már több évtizede hangoztatja, hogy szerinte az érvényben lévő kereskedelmi szabályok és az amerikai vámtarifák hátrányos helyzetbe hozzák az USA-t versenytársaihoz képest. Ennek megfelelően már az első elnöki ciklusa alatt is bevezetett importvámokat Kína és az EU ellen is, ám ez utóbbiakat a Biden adminisztráció eltörölte.

Az elnök jelenlegi intézkedéseit többek között nemzeti vészhelyzetre hivatkozva vezette be. Az adminisztráció várhatóan 49 milliárd dolláros éves mezőgazdasági kereskedelmi deficittel számol, ami gyengíti a nemzeti gazdasági biztonságot, a nemzeti közegészségügyet és közbiztonságot. A élelmiszeripart és a mezőgazdaságot „kritikus infrastrukturális ágazatként” jelölték, hasonlóan a a nemzetbiztonsághoz szükséges ipari bázishoz. Ez utóbbival kapcsolatban a dokumentum így fogalmaz: „az Egyesült Államok nagy és tartós éves áruforgalmi deficitjében tükröződő körülményekből adódik, amely csak az elmúlt 5 évben több mint 40 százalékkal nőtt, és 2024-ben eléri az 1,2 billió dollárt. Ez a kereskedelmi hiány a kereskedelmi kapcsolatok aszimmetriáit tükrözi, amelyek hozzájárultak a hazai termelési kapacitás elsorvadásához, különösen az amerikai feldolgozó- és védelmi ipari báziséhoz.” Az elnöki döntés úgy fogalmaz, hogy 1997 és 2024 között az Egyesült Államokban mintegy 5 millió feldolgozóipari munkahely szűnt meg, és a történelem egyik legnagyobb mértékű visszaesése következett be a feldolgozóipari foglalkoztatásban. A feldolgozóipari munkahely megszűnése bizonyos földrajzi területekre koncentrálódott és jellemzően erről a területről kapta Trump elnök a legtöbb szavazatot.

Az amerikai adminisztráció úgy látja, hogy a nemzetközi kereskedelmi partnerek nem csupán vámokkal akadályozzák az amerikai termékek exportját, hanem egyéb belföldi gazdaságpolitikákkal, mint például a valutapolitikát és a hozzáadottérték-adókkal (sic!). Mindezek fényében, egy végtelenül leegyszerűsített és a kereskedelmi kapcsolatok többéves trendjét és a javak és szolgáltatások kereskedelmének átfogó helyzetelemzését mellőző képlet segítségével a 10 százalékos alapvám felett új „kölcsönös vámokat” szabott ki a világ legtöbb országára. Így például Vietnámra 46 százalékos, Kínára 34 százalékos, Japánra 27 százalékos, az Európai Unióra 20 százalékos, de még szoros szövetségesére, Izraelre is 17 százalékos vámokat vetett ki.

A legújabb vámok azonban nem érintik az acél- és alumínium importját, amelyekre külön jogszabályok vonatkoznak. Ezen túlmenően kivételt képeznek az ércek és koncentrátumokat (pl. cink, króm, volfrám, urán, titán, antimon), az ásványi termékeket (természetes grafit, azbeszt, vas-oxidok), az energiahordozókat és a kapcsolódó anyagokat (szén, kátrány, kőolajok, bitumenes ásványok, kerozin, bitumenes pala, aszfalt) vegyszereket és kapcsolódó termékeket, a nem nemesfémek és ezekből készült termékeket (acél, réz, nikkel, cink, ón, volfrám, magnézium, kobalt, titán, antimon, króm, mangán, rénium, tallium, gallium, indium, nióbium, germánium), valamint a ritka gázok, a ritkaföldfémek, gyógyszeripari termékek és bizonyos gépek, berendezések és szállítóeszközök. Vagyis, minden áru, ami nem minősül kritikusnak, mostantól jóval nehezebben lesz eladható az amerikai piacon – ellenfelei és szövetségesei számára is.

Mi céljuk van a bevezetett intézkedéseknek?

Az elnök éles intézkedései finoman szólva meglepőek, ám kevésbé tűnhet felesleges felforgatásnak, ha az intézkedéseket a geoökonómia nagyobb összefüggéseiben helyezzük el. Kétségkívüli, hogy a Trump adminisztráció által kiszabott importvámok arányait és mértéket jobban is át lehetett volna gondolni, az azonban tény, hogy globális versenytársaihoz viszonyítva az USA kereskedelmi deficitje az utóbbi évtizedekben egyre inkább növekszik, még akkor is, ha az árukon kívül a szolgáltatásokat is ide számoljuk.

A probléma nem csak az, hogy az USA-nak egy új kihívója akadt Kína gazdaságában, hanem egy több évtízede fennálló kihívással is folyamatosan küzdenie kell, amelyet a Triffin-dilemmaként ismerünk. Triffin az 1960-as években mutatott rá arra a konfliktusra, amely akkor lép fel, amikor egy országnak a hazai gazdasági egyensúly rovására kell kielégítenie a valutája iránti globális keresletet. Az Egyesült Államoknak tetemes folyó fizetésimérleg-hiánya van, amelyben szerepet játszik az, hogy az amerikai dollár és állampapírok iránti kereslet tartósan magas szinten marad, hiszen más országok tartalékvalutaként használják. Ebből adódóan a dollár történelmi szinten is túlértékelődött, ami az amerikai exportot drágán tartotta és kevésbé versenyképessé tette – különösen versenytársaival szembe. Ugyanakkor olcsóbbá tette az importot, ez pedig a hazai feldolgozóipart és a kereskedelmi mérleget terhelte. Ha mindezekhez hozzászámoljuk azokat a katonai kiadásokat, amelyek révén az USA kiemelkedő szerepet játszik a jelenlegi világrend fenntartásában, nem meglepő, ha az amerikaiak úgy látják, hogy már nem feltétlenül a javukat szolgálja. Mindezek fényében a Müncheni Biztonsági Konferencián kijelölt új prioritás, amelyeket az amerikai alelnök mutatott be, kevésbé meglepő.

Trump elnök egyik gazdasági tanácsadója, Stephen Miran egy korábban közzétett tanulmányában úgy látja, hogy az ország gazdasági nehézségeit a dollár mint a világ tartalékvalutájának túlértékelődése okozza. A dokumentum egyik központi következtetése az, hogy az amerikai politikai eszközök, például a vámok és a valutakorrekciók kritikus szerepet játszanak az említett egyensúlytalanságok kezelésében és egyszerre növeli a bevételeket, valamint szolgálnak tárgyalási eszközként a más országokkal folytatott kereskedelmi vitákban. A közgazdász úgy számol, hogy a megfelelő mechanizmusokkal a vámok minimális inflációs hatással vezethetők be, miközben a kereskedelmi áramlások egyensúlyát helyreállítják és támogatják a hazai termelőket.

A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy bár a jelenlegi nemzetközi gazdasági rendszer évtizedek óta működik, a globális dinamika változása és az USA globális GDP-ben való részesedése miatt változásokra van szükség. Megjegyzi, hogy bár a dollár továbbra is a domináns tartalékvaluta maradna, a strukturális változások – mint például a valuták esetleges felértékelődése vagy a megerősített vámrendszerek – a jövőben újradefiniálhatják a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat. Ehhez különböző lépéseket javasol, elsőként a vámok bevezetését, majd az új importvámok mértékét megállapító tárgyalásokat. Ezt követnék a valutapolitika megváltoztatására irányuló lépések, ami várhatóan a tárgyalások fontos eleme lesz. Vagyis, egy olyan tervet vázol fel, amely szerint kezdeti nehézségek után az USA megőrizheti világgazdasági pozícióját és kezeli a hazai piac egyensúlytalanságait, ám ez egy átstrukturált globális kereskedelmi rendszert jelent.

Mit lép erre a nagyvilág?

A néhány napja érvénybe lépett vámtarifák meghozták a várt hatásokat: az elnök egyik gazdasági tanácsadója szerint néhány nap alatt máris 50 ország jelezte, hogy szeretné tárgyalásos úton rendezni a konfliktust, mint például India, Izrael, Japán. Ezzel szemben Kína válaszlépéseket ígért: április 10-től 34 százalékos kölcsönös vámok bevezetését, valamint bizonyos ritka földfémek exportjának korlátozását. Válaszul az USA további 50 százalékos tarifák bevezetését helyezte kilátásba. Vagyis a két nagyhatalom között egy valódi vámháború kezd kialakulni, amelynek rendezésére egyelőre kevés esély mutatkozik, hiszen az USA-nak szüksége van a ritka földfémekre, illetve rövid- és középtávon a kínai gyártókapacitásra – saját gazdaságának működtetése érdekében.

Ezzel szemben az USA másik riválisának, az EU-nak lényegesen más helyzete van. Az európai és az amerikai kereskedelmi kapcsolatok évtizedek óta rendkívül erősek, lényeges ellátási láncok és hálózatok alakultak ki a két kereskedelmi tömb között. Csakhogy ezek közül egyik sem aszimmetrikus oly módon, hogy az EU-nak nagymértékben kedvezne. Bár az EU rendelkezik némi szabályozási és ipari kapacitással a kereskedelmi láncok egyes részeinek ellenőrzésére, nincs monopolhelyzete egyetlen, az USA számára kritikus területen sem. Így minimális lehetősége arra, hogy kereskedelmi kapcsolatait és az ellátási láncokat eszközként használhassa fel a tárgyalások során. Más szavakkal, az EU által esetlegesen kivetett kölcsönös vámtarifák lényegesen kevesebb kárt tudnak okozni az USA-nak, mint a Kína által kivetett válaszlépések. Bár az EU a korábban, az alumíniumra kivetett vámtarifák miatt válaszlépéseket fontolt meg, a tegnapi tanácsi ülésen a külgazdasági és kereskedelmi miniszterek a tárgyalást és a kölcsönös megegyezést helyezték előtérbe.

Összegezés

Trump elnök döntései az amerikai kereskedelmi hiány csökkentését, a belföldi gazdaság védelmét és a nemzetközi piaci aszimmetriák kezelését célozza. A bevezetett vámok rövid távon jövedelmi forrást, közepes távon a kereskedelmi, gazdasági és politikai kapcsolatok újratárgyalásának alapját kívánják adni.

A válaszvámok bevezetése elsősorban Kína számára lehet opció, hiszen jelenleg az USA úgy a kritikus nyersanyagok importja, mint a saját piaci kapacitásának ellátása szempontjából függ az ázsiai gazdasági óriástól. Az Európai Unió kereskedelmi kapcsolata más megközelítést igényel, mivel az EU számára kevesebb eszközként szolgálhat a kereskedelmi nyomásgyakorlás, így az együttműködés és a tárgyalások kerülnek a középpontba.

Magyar katonaorvos a NATO vezető egészségügyi tisztségében

Vekszler Péter személyében ismét magyar katonaorvos kerül a NATO egyik legmagasabb szintű egészségügyi vezetői beosztásába. Június 21-től három éven keresztül látja el a magyar orvos a NATO Szövetséges Erők Európai Főparancsnoksága (SHAPE) egészségügyi főnöki feladatait, külszolgálatának ideje alatt dandártábornoki rendfokozatban - tudatta a Honvédelmi Minisztérium szombaton az MTI-vel.
2025. 06. 21. 18:00
Megosztás:

Megtörtént a fordulat, előkerültek a hitelesek

A lakossági hitelezés egyértelműen fordulóponthoz érkezett. A 2023 eleji visszaesés után a hitelpiac fokozatosan helyreállt, és mára közel került a korábbi csúcsszintekhez – különösen a lakáshitelek területén – derül ki a K&H saját adataiból. A személyi kölcsönöknél pedig hódít az online megoldás.
2025. 06. 21. 17:00
Megosztás:

Vasárnap erős UV-B sugárzás várható

Vasárnap figyelmeztetési kritériumot meghaladó, nagyon erős UV-B sugárzás várható az ország valamennyi régiójában - tudatta a HungaroMet Nonprofit Zrt. szombaton az MTI-vel.
2025. 06. 21. 16:00
Megosztás:

Vakáció: Siófok toronymagasan vezeti a belföldi nyári toplistát

Siófok vezeti a Szallas.hu 2025-ös nyári időszakra szóló belföldi foglalási toplistáját, közel két és félszer annyi foglalással, mint a második helyezett Budapest. A Balaton térsége a legkeresettebb régió, a foglalások harmadával, míg az apartman legkelendőbb szállástípus. A vendégek többsége két éjszakára foglalt szállást nyárra, a foglalások közel háromnegyede nem haladja meg a 170 ezer forintot.
2025. 06. 21. 15:00
Megosztás:

Megbízhatóan olcsó a Szigeten: új helyen várja az ALDI üzlet és Grill Zóna a fesztiválon

Az ALDI idén is részt vesz a Gyerekszigeten és a Sziget Fesztiválon. A gyerekeket az ALDI KIDS standján egy mini-ALDI, játékok és ügyességi feladatok. A Szigetre kilátogatók új helyen találják a bolti árakon kínált választékával kitelepülő ALDI-t. A fesztiválbolt melletti Grill Zónában az áruházban vásárolt grilltermékeket idén is ingyenesen készre sütik.
2025. 06. 21. 14:00
Megosztás:

1300 milliárd eurót veszített az Európai Unió az orosz gázszállítás csökkenése miatt

Elérték az 1300 milliárd eurót az európai gazdaságnak az orosz gázellátás csökkentése miatti veszteségei - jelentette ki Kirill Dmitrijev, az orosz elnöknek a külföldi országokkal való beruházási és gazdasági együttműködésért felelős különmegbízottja a TASZSZ hírügynökségnek pénteken Szentpéterváron nyilatkozva.
2025. 06. 21. 12:00
Megosztás:

Új pályázati felhívással segíti az agrártárca a tanyán élőket

Az Agrárminisztérium új, 15 milliárd forint keretösszegű pályázattal támogatja a tanyák fejlesztését - jelentette be Nagy István tárcavezető közösségi oldalán.
2025. 06. 21. 11:00
Megosztás:

Idén is rekordot dönthet a megkötött utasbiztosítások száma

A biztosítók beszámolói alapján egy jó utasbiztosítás akár több tízmillió forintos kiadástól is megkímélheti az utazókat. Bővül is szépen az üzletág: az idei év első negyedévében 10 százalékos növekedést mértek az utasbiztosításoknál az előző évhez képest, és hasonlóan eredményes évre számítanak a biztosítók is - írja közleményében a Bank360.
2025. 06. 21. 10:00
Megosztás:

Két, egyenként 1000 MW-os blokk is épül Üzbegisztánban

2025. június 20-án, a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum alkalmából a Roszatom állami vállalat és az Üzbég Köztársaság kormánya által felügyelt Üzatom atomenergia-fejlesztési ügynökség megállapodást kötött arról, hogy a kis moduláris reaktorokkal (SMR) Üzbegisztánban épülő atomerőművön kívül egy nagy teljesítményű atomerőmű építésének lehetőségét is tanulmányozzák. A vonatkozó egyezményt Alekszej Lihacsov, a Roszatom állami atomenergia-ipari vállalat vezérigazgatója és Azim Ahmedkhadzhaev, az Üzatom igazgatója írta alá.
2025. 06. 21. 09:00
Megosztás:

Allergia vagy intolerancia: mi a különbség? Mit tehet a labor?

Az élelmiszerek forgalmazásakor döntő szerep jut a laboratóriumi vizsgálatoknak, és legalább ennyire fontos a megfelelő jelölés is. A nemrég lezajlott Hungalimentaria Konferencián és kiállításon az Eurofins szakértő választ adott a legfontosabb kérdésekre az élelmiszerallergénekkel és a laboratóriumi tesztekkel kapcsolatban.
2025. 06. 21. 08:00
Megosztás:

Az eddiginél óvatosabb létszámbővítéssel számolnak a hazai munkáltatók a következő hónapokban

A magyar cégek összességében kismértékű létszámnövekedést terveznek 2025 harmadik negyedévére: ebben az időszakban a hazai munkáltatók 28 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést 23 százalékuk jelez előre – derül ki a Manpower Magyarország frissen közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
2025. 06. 21. 07:00
Megosztás:

A nyár robbantja be igazán a személyi kölcsön piacot

Egy friss banki felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 2 százaléka finanszírozná banki hitelből a nyaralását, illetve 1 százalék kérne barátoktól, családtagoktól kölcsönt ilyen célra. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ennek némileg ellentmond, hogy az MNB statisztikái alapján rendszerint a nyári hónapok valamelyike jelenti darabszámban a csúcsot a személyi hiteleknél.
2025. 06. 21. 06:00
Megosztás:

Idén a 2022-es rekord aszályos évvel futjuk a versenyt

Néhány napja, június 17-én volt a szárazság világnapja – de ez nem ünnep, hanem figyelmeztetés. A világnap célja, hogy a figyelmet az elsivatagosodására irányítsa, ahogyan ezáltal a talaj állapotának romlására és a termőföldek kimerülésére is. Másrészt azért sem örülhetünk, mert a HungaroMet aktuális heti jelentése is egyértelmű: az idei aszály itthon egyre csak fokozódik. Rövid elemzésükben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói (Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita) azt mutatják be, hogy az aszály szempontjából mennyire extrém az idei nyárkezdet.
2025. 06. 21. 05:00
Megosztás:

Már TOP 10-ben az Ötöslottó jackpotja

Több mint 100 napja, hogy utoljára telitalálat volt az Ötöslottón. Magyarország legismertebb és legnépszerűbb lottójátékán a várható főnyeremény összege beérte a játék topnyereményeinek 10. legjobbját, jelenleg már 3 milliárd forint felett van.
2025. 06. 21. 04:00
Megosztás:

MÁV: Életbe lép a nyári, főszezoni menetrend

A vakáció első napjától, szombattól nyári menetrendre vált a MÁV-csoport: a turisztikai célpontok irányába sűrűbb indulással és nagyobb kapacitásokkal közlekednek a vonat- és buszjáratok, sőt mostantól a fővárosi közlekedés meghosszabbított hétvégi, éjszakai üzemidejéhez sem csak a korábban bejelentett HÉV-ek és elővárosi "kék" VOLÁN-buszok indulása igazodik, hanem egyes agglomerációs vonatok menetrendje is - közölte a MÁV pénteken az MTI-vel.
2025. 06. 21. 03:00
Megosztás:

Jön a kötelező jogosítványcsere Magyarországon!

Az Európai Unió előírása szerint minden tagállamban egységes formátumú vezetői engedélyeket kell bevezetni.
2025. 06. 21. 02:00
Megosztás:

Orvosok állítják: így lehet akár 100 évnél is tovább élni jó egészségben!

Egyre többen döbbennek rá, hogy a hosszú élet nemcsak a szerencsén múlik. Egy új, magyar egészségprogram most azt ígéri, hogy mindenki számára elérhetővé teszi a hosszú és egészséges élet titkát – nem varázslattal, hanem tudományosan megalapozott lépésekkel.
2025. 06. 21. 01:00
Megosztás:

Sokan számítanak 25 dolláros XRP-re és a Snorter Token sikerére

Az XRP már több, mint 200 napja egy szűk tartományon belül mozog. Az ilyen ármozgások pedig általában felkeltik az elemzők és a kereskedők figyelmét. A kriptovalutának sikerült többször is megtartani a 2 dolláros támaszt, azonban csak rövid ideig tudott 2,90 dollár felett maradni.
2025. 06. 21. 00:01
Megosztás:

A napenergiára, a geotermiára és az atomra lehet építeni a magyar energiaipart

A napenergiára, a geotermiára és az atomra lehet építeni a magyar energiaipart, a kormány ezekre az energiaforrásokra alapozza a jövő energetikáját - mondta az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tarcalon.
2025. 06. 20. 23:00
Megosztás:

Nagyot álmodik a SoftBank vezérigazgatója

Masayoshi Son, a SoftBank alapítójának elképzelései szerint a cég egy 1.000 milliárd dolláros ipari komplexumot tervezne Arizonában, ami a Project Crystal Land nevet kapta.
2025. 06. 20. 22:00
Megosztás: