Nem elég a munkaerő – kell a tudás is: merre tart Szeged és a régió munkaerőpiaca a nagyberuházási boomban?

Szeged és a Dél-Alföld munkaerőpiaca fordulóponthoz érkezett. A régióba érkező nagyberuházások – köztük a valaha volt legnagyobb magyarországi külföldi tőkebefektetés – nem csupán tömegesen keresnek munkavállalókat, hanem új kompetenciákat igényelnek az AI és a robotika előretörésével: mérnököket, folyamatirányítókat, magasan képzett technikusokat.

Miközben a hivatalos statisztikák stabil piacot mutatnak, a vállalatok hegesztőt sem találnak 80 kilométeres körzetben, a szerbiai munkaerőtartalékok pedig korántsem korlátlanok. A Prohuman szegedi Regionális Gazdasági fórumán vállalati vezetők, a városvezetés, az egyetem és hatósági szakértők keresték együtt a választ: hogyan lehet a munkaerőből valódi versenyelőnyt kovácsolni egy gyorsan átrendeződő gazdasági környezetben? 

Stabil makroadatok, turbulens valóság 

Szeged és a Dél-Alföld munkaerőpiaca egyszerre él meg több, egymást erősítő gazdasági trendet: az elektromobilitás és járműipar robbanásszerű terjeszkedése, a védelmi elektronika megjelenése és a tudásipar bővülése olyan munkaerőigényt támaszt, amelyet a helyi kínálat önmagában nem tud kielégíteni. A kérdés ebben a helyzetben az, hogy ki tudja hatékonyabban megszerezni, képezni és integrálni a munkavállalókat – fogalmazta meg a nap alaptézisét Göndöcs Viktor, a Prohuman Zrt. vezérigazgatója (képünkön lent). 

A legfrissebb KSH-adatok szerint a munkanélküliségi ráta 4,9%, a bruttó átlagbér meghaladja a 725 ezer forintot – historikus összehasonlításban mindkét szám stabil. A valóság azonban összetettebb. Miközben a városvezetés 2%-os szegedi munkanélküliséget mér, a vállalatok azzal szembesülnek, hogy minőségi jelöltek hetek óta nem érkeznek a nyitott pozíciókra, hegesztőt pedig 80 kilométeres körzetben sem találnak, miközben az új belépők bérigénye szétfeszíti a bértáblákat. „Érdemes mindig egyszerre vizsgálni a makroszintet és a vállalati szintet – a kettő között olykor kardinális eltérés van” – mutatott rá Göndöcs. 

Beruházók, város és egyetem: a hármas modell működés közben 

A fórum panelbeszélgetésén Szeged város, a vállalatok és a Szegedi Tudományegyetem képviselői egyöntetűen megerősítették: a sikeres beruházás záloga ma már nem az épített infrastruktúra, hanem a megfelelő szakemberek helyi elérhetősége. Másszóval ahogyan egy vállalat úgy egy régió versenyképessége is a munkaerő terén dőlhet el. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a legújabb szegedi nagyberuházás helyszínválasztásának példáján keresztül szemléltette, hogy a beruházó számára az egyetem megléte, a közlekedési elérhetőség és a terület műszaki adottságai egyforma súllyal estek a latba. 

A Vulcan Shield Hungary zöldmezős beruházása a közeli Békés megyében szemléletes példát kínált, hogyan érdemes egy új régióba lépni: a helyi és megyei vezetés maximális támogatása, a tudatos, lépcsőzetes toborzás és a kompetenciaalapú kiválasztás segítette a sikeres indulást. „Az első munkáltatói fórumunkra 60-70 embert vártunk – 641-en jöttek” – idézte fel Papp Antonella a szigetelőanyag-gyártással foglalkozó cég HR-vezetője. 

Dr. Saághy Andrea, a Szegedi Tudományegyetem humánpolitikai igazgatója szerint az intézmény szerepe messze túlmutat a képzési funkciókon: az egyetemnek jelenleg is van óvodája és idén indítják a bölcsődét, valamint nemzetközi gimnáziumot működtet, közös tanszékeket alapít vállalatokkal, és mikrotanúsítványos, gyors átképzési programokkal igyekszik követni a munkaerőpiac változásait. „Az együttműködés az, ami kiránthat bennünket a bajból” – fogalmazott. 

Megerősítette ezt Molnár András, a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. HR vezetője is. A cég a tavalyi évben vált ki a Continental-csoportból, de a strukturális átalakulás közepette is sikerült javítaniuk a munkavállalói elégedettségi indexen és egyre több korábbi kolléga kopogtat vissza – ezt a pozitív visszajelzést a tudatos közösségépítésnek és a régió növekvő vonzerejének tulajdonítja. „Ahhoz, hogy a fiatalok visszaköltözzenek a régióba – az infrastruktúrának, a városnak, illetve a város nyújtotta lehetőségeknek is vonzónak kell lenniük” – mutatott rá.

A szerbiai határtérség: érdeklődés nem egyenlő a döntéssel 

A fórum nemzetközi kitekintést is kínált: Ana Ilickovic, a Prohuman szerbiai leányvállalatának értékesítési vezetője rámutatott, hogy a szerb munkaerőpiaci tartalékok hazai bevonásának lehetőségei korántsem korlátlanok. A vajdasági munkavállalók – akik korábban nyitottak voltak a magyarországi napi ingázásra – ma már inkább helyben maradnak, mivel a szabadkai körzetben a versenyképes bérek és a magas foglalkoztatottság otthon tartja őket. A valódi mobilitási potenciál inkább Dél-Szerbiában van, de a relokációhoz teljes szállásfedezet, étkezési támogatás és legalább 20%-os bértöbblet szükséges. „A jelöltek nem országokat hasonlítanak össze, hanem ajánlatokat” – összegezte. 

Dr. Németh Krisztina, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Dél-Alföldi Regionális Igazgatóságának vezetője ismertette az idegenrendészeti törvény és szabályozás részleteit.

Tökéletes vihar közeleg: demográfia, globalizáció, mesterséges intelligencia 

Major Gábor, a Prohuman Group stratégiai igazgatója három egymást erősítő folyamatot azonosított, amelyek alapvetően rendezik át a munkaerőpiacot.

Magyarországon évente 50 ezerrel csökken a munkaerő-kínálat – ez a szám a jelenlegi stagnálás miatt egyelőre nem érezteti teljes hatását, de egy gazdasági felpattanás esetén kumuláltan, akár negyedmillió fős hiányként csap le. 
Mindeközben globálisan évente 60 millió új diplomás lép ki Délkelet-Ázsiából és Afrikából egy teljesen összekapcsolt digitális munkaerőpiacra, a mesterséges intelligencia és a robotika pedig olyan sebességgel terjed, hogy a „középszerű” munkavállalókra – akik a munkaerőpiac legnépesebb rétegét alkotják – egyre kevesebb szükség lesz.

Magyarország az EU 27 tagállama közül az utolsó helyen áll a felnőttkori tanulási hajlandóság tekintetében, ami különösen aggasztó ebben az összefüggésben. 

A megoldást a kompetenciaalapú, skills-first HR-szemlélet jelenti: nem pozíciókat kell betölteni, hanem skill-mixeket kell összerakni és gyorsan újrakombinálni. A Prohuman saját fejlesztésű rendszere 14 ezer feldolgozott kompetenciaelem és 2400 magyar képesítés alapján teszi lehetővé az adatalapú toborzási, képzési és szervezetfejlesztési döntéseket. A rendszer segít megtalálni, felmérni és utat mutatni, hogy egy adott munkavállaló miben jó, miben lehet még fejlődni, és hogyan lehet ehhez egy képzéssel hozzásegíteni. 

A fórum résztvevői egybehangzóan vallották: a hosszú távú megoldást nem a különálló intézményi lépések, hanem a város, az egyetem és a vállalatok folyamatos, gyakorlati együttműködése jelenti. „Nem elég munkaerőt találni – a feladat az, hogy a megfelelő tudású embereket neveljük ki. Ez csak együtt megy” – összegezte Göndöcs Viktor.