Nem okozott meglepetést Varga Mihály első kamatdöntése

A Monetáris Tanács egyetlen opciót, a kamatszint tartását tárgyalta és egyhangúan a tartásra szavazott. A hazai alapkamat immár hat hónapja változatlan.
Az EUR/HUF árfolyam a délelőtti órákban 399,50 fölött is mozgott, a kamatdöntést megelőző percekben valamivel 398,00 alatt járt. A kamatdöntés követően 398 fölé emelkedett a forint árfolyama az euróval szemben, azaz Varga Mihály sajtótájékoztatója közben kissé tovább gyengült a hazai fizetőeszköz. Ugyanakkor mivel az új elnök szavai nem mondhatóak lazító jellegűnek, ezért a gyengülés nem feltétlenül tudható be a kamatdöntésen elhangzottaknak.
Kamatdöntést követő sajtótájékoztató
Varga Mihály jegybankelnök a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy az infláció a vártnál magasabban alakul, az inflációs cél elérése későbbre tolódik. Az élelmiszerek árrés korlátozása mérsékli a fogyasztói árakat, a szolgáltatások árának alakulása ugyanakkor egész évben magasabb infláció irányába hathatnak. A globális infláció csökkenése 2024 őszén megállt, a vámok hatásai és az élelmiszerek, valamint szolgáltatások árainak alakulása felfelé mutató kockázatokat jelentenek.
A felfelé mutató inflációs kockázatok továbbra is óvatos, türelmes monetáris politikát indokolnak, szigorú kondíciók fenntartása mellett. Varga jelezte, bármilyen piaci rezdülésre tudnak reagálni, ha szükséges, amit héja üzenetként is lehet értelmezni. A pozitív reálkamat környezet fenntartása indokolt, a jegybank ezzel járul hozzá az inflációs várakozások horgonyzásához és az inflációs cél fenntartható eléréséhez.
A jelenlegi jegybanki várakozások a gazdasági növekedés terén az idei évre vonatkozóan nagyjából megfelelnek az általunk vártnak (0,2 százalékponttal alacsonyabbak), az infláció tekintetében azonban néhány tized százalékponttal optimistábbak a mi várakozásunknál.
Az MBH Elemzési Centrum jelenleg 2025-re 2,6%-os GDP növekedést és 5,1%-os átlagos inflációt vár, 2026-ra pedig 4,3%-os lehet a GDP növekedés, az infláció pedig 3,8%. Az inflációban tapasztalható eltérésnél azonban meg kell említeni, hogy az MNB kiemelte, hogy jelenlegi előrejelzéseiben felfelé mutató kockázatokat érzékelnek az infláció kapcsán. A csütörtökön publikálandó inflációs jelentés részletei érdekesek lehetnek az MNB inflációs előrejelzésének háttere szempontjából.
Kamatkilátások
Huzamosabb kamattartással számolunk. Várakozásunk szerint idén év végénél előbb nem tud kamatot csökkenteni az MNB – erre is csak akkor mutatkozik esély, ha a tengerentúlon a Fed érdemi lazítást tud végrehajtani. 2025 végére 6,25%-os 2026 végére pedig 5,25%-os alapkamatot várunk. Kamatcsökkentés akkor jöhet majd, ha már jól látszik, hogy az infláció idővel tartósan visszatérhet a jegybanki célsávba (és ezt a piac is elhiszi).
Ezt egyelőre még korai lenne kijelenteni. A kormány által bejelentett márciusi, árszínvonalat kordában tartani igyekvő intézkedések árcsökkentő hatása az élelmiszerek széles körén már látszik, ugyanakkor az bizonytalan, hogy a kiskereskedők más termékeken mennyire fogják az árrés 10%-on való rögzítésének veszteségét kompenzálni. Bár a bázishatás miatt a következő hónapokban az éves árdinamika mérséklődése várható, a dezinfláció sokkal magasabb szintről indulhat tavasszal, mint azt korábban vártuk.