Nincs fék az árakon: tovább emelkedett a magyar infláció

Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. Az előző hónaphoz képest szinte minden termékcsoportban gyorsult a drágulás. Legnagyobb mértékben az élelmiszerek és a szeszes italok és dohányáruk ára emelkedett. A januári adatok jelentősen meghaladták a várakozásokat. A maginflációs mutató 1,4%-kal nőtt decemberhez képest, így éves alapon 7,4%-kal emelkedett az index értéke, ami az árfolyamatok tartósságát mutatja. A mutató 20 éves csúcsára nőtt januárban.
 
Bár januárban a bázishatás is kedvezőbben alakult, de az első havi adatok még inkább rávilágítanak arra, hogy az alapfolyamatokban egyelőre nincs lassulás. Mind a belföldi, mind az importált infláció masszív dinamikát mutat. Emellett olyan egyedi tényezők is közrejátszottak, mint az olajár vártnál magasabb szintje.
 
Az árdinamika érzékelhető enyhülése tavasszal következhet be: addig történik meg az év eleji átárazások döntő többsége, illetve áprilistól fut ki teljesen a tavalyi jövedéki adóemelés hatása is. Ugyanakkor a mérséklődés meglehetősen lassú tempóval mehet végbe, mivel mind keresleti, mind kínálati oldalon szignifikáns felfelé mutató kockázatok övezik az inflációs pályát. A munkaerőpiac egyre szűkül. ami masszív bérnyomást eredményez. Az elkövetkezendő hetekre előirányzott expanzív fiskális politika (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, stb.) is teret enged a vállalatoknak a további korrekcióra. Emellett kínálati oldalon a tavaly ősszel a jelek szerint tartósan megemelkedett energia- és nyersanyagárak mellé a korábban vártnál is magasabb olajár lépett be extra tényezővé. Mindemellett a későbbiekben az árbefagyasztás esetleges megszüntetése okoz még bizonytalanságot. Az inflációs cél elérése várhatóan csak 2023-ban következhet be. (forrás: ERSTE, Nagy János elemző)