Nő a NATO és Oroszország közötti frontális összeütközés veszélye

Rjabkov az arra vonatkozó kérdésre válaszolt így, hogy miként fog Moszkva arra reagálni, hogy Finnország engedélyezni szándékozik atomfegyverek állomásoztatását a területén, a Balti-tengeren pedig francia-lengyel hadgyakorlat készül, ahol orosz célpontok elleni nukleáris csapásokat fognak gyakorolni.

Elmondta, hogy Moszkva az európaiak ilyen előkészületeihez való rendkívül negatív hozzáállását már egyértelműen kinyilvánította. Rámutatott, hogy mindezt Oroszország-ellenes retorika követi, miszerint "közeledik a nagy intenzitású háború veszélye", valamint Európa gyorsított militarizálása.

"Az ilyen feszültségkeltés következtében - beleértve a nukleáris területen elkövetett nyíltan provokatív lépéseket is - nőnek a stratégiai kockázatok, valamint annak veszélye, hogy a NATO és hazánk között frontális összeütközés történjen, minden ebből fakadó, potenciálisan katasztrofális következménnyel együtt" - fogalmazott Rjabkov.

Hangsúlyozta, hogy mindezt, különösen az "előrehozott nukleáris elrettentés" új francia stratégiáját az orosz katonai tervezés nem hagyhatja válasz nélkül. Rjabkov szerint Párizs ezzel nem erősíti nem nukleáris szövetségesei biztonságát, hanem éppen az ellenkezőjét teszi; mivel kiterjesztette nukleáris erőinek műveleti övezetét más országokra, ezek fokozott figyelmet kapnak az orosz hadászati elrettentésben.

"A lényeg az, hogy jelenleg elvileg nincsenek meg a feltételei az érdemi, egyenrangú és kölcsönösen elfogadható eredményre irányuló stratégiai párbeszéd megkezdésének, amely kiterjedhetne a fegyverzetellenőrzés kérdésére is. Ehhez egyszerűen nincs meg a megfelelő politikai és katonapolitikai alap, amelynek kiépítése lehetetlen anélkül, hogy nyugati partnereink készek lennének Oroszország alapvető érdekeit valóban számításba venni és a biztonság területén fennálló elvi ellentéteket megbízható módon megszüntetni" - nyilatkozott.

Emlékeztetett: Párizs és London elutasítja, hogy csatlakozzon az atomarzenálok korlátozásáról szóló többoldalú párbeszédhez. Mint mondta, Oroszország számára viszont, függetlenül a párbeszéd formájától, az egyik legfontosabb kérdés marad a brit és a francia összesített nukleáris potenciál.

Kitért rá, hogy az atomhatalmak közötti többoldalú fegyverzetellenőrzési tárgyalások gondolata megakad az Egyesült Államok "makacs törekvésén", hogy megkezdésüket Kína részvételéhez kösse, pedig Peking a jelenlegi szakaszban nem kíván csatlakozni.

"Ily módon a nukleáris hatalmak közötti fegyverzetellenőrzési párbeszéd megkezdésének és (…) többoldalú jellege kialakításának útjában álló nehézségek többrétegűek és, őszintén szólva, nehezen leküzdhetők" - mondta.

A diplomata szerint nem látszanak a feltételei egy átfogó és eredményes orosz-amerikai stratégiai párbeszéd újraindításának sem. Úgy vélekedett, a NATO-n belüli megbeszélés tárgya, hogy Washington miként viszonyul azon európai törekvésekhez, hogy az USA-tól független nukleáris potenciált építsenek ki.

Oroszország ezzel kapcsolatban figyelmeztetéseket közvetít az Atlanti-óceán mindkét partján lévő ellenfeleihez az általuk teremtett kockázatokról, valamint határozott szándékáról, hogy haditechnikai eszközökkel semlegesítsen minden új fenyegetést.

"Ezt rendszeresen tesszük annak reményében, hogy lehűtjük a forró fejeket a NATO-tagállamok fővárosaiban" - mondta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy több mint fél év telt el azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök a nukleáris kísérletek végrehajtására utasította a Pentagont, de még nem hangzott el amerikai magyarázat ezzel kapcsolatban. Moszkva többször is jelezte Washingtonnak, hogy kilépése a nemzeti atomkísérleti moratóriumból rendkívül súlyos csapást jelentene az átfogó atomcsend-egyezményre, és nagy valószínűséggel dominóhatást váltana ki.

"Kijelentjük, hogy amennyiben bármely állam nukleáris kísérleteket hajt végre, megfelelően és arányosan fogunk reagálni" - jelentette ki Rjabkov.

Alaptalannak nevezte azokat az állításokat, melyek szerint Irán fontolóra vette volna a kilépést az atomsorompó-szerződésből (NPT). Mint mondta, Teherán épp ellenkezőleg, "az amerikai-izraeli agresszió" és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) garanciái alatt álló iráni atomenergia-infrastruktúra elleni támadások ellenére is elkötelezett a kötelezettségei mellett, és rendszeresen megerősíti szándékát a konstruktív együttműködésre, egyebek között a most zajló 11. NPT felülvizsgálati konferencián.

Kifogásolta, hogy Washington és "Nyugat-Jeruzsálem" nem volt hajlandó garantálni a támadások beszüntetését, ezzel aláásva a NAÜ működését. Kifejezte reményét, hogy a konferencia során "az Egyesült Államok jogellenes és rosszszándékú politikája, amelyet a szerződésben nem részes Izrael támogatásával hajt végre", határozott nemzetközi elítélésben részesül.

Az állítólagos iráni fenyegetés leple alatt Washington több, az NPT értelmében nem nukleáris államnak minősülő szövetségese elkezdett kiskapukat rések keresni a szerződésben, amelyek lehetővé tennék számukra, hogy túllépjék a megengedett határokat. Példaként hozta fel Japánt, az EU vezetését, de bírálta Finnország és Lengyelország, a nyugati tábor "felelőtlen magatartását" is.

"Senki sem vitatja, hogy nem szabad, hogy az Iráni Iszlám Köztársaságnak nukleáris fegyverei legyenek" . hangsúlyozta, hozzátéve, hogy NPT rögzíti Irán jogát is a békés célú atomenergia kiaknázására a NAÜ ellenőrzése alatt, bármiféle korlátozás nélkül, beleértve az urándúsítást is.