Nőttek a háztartások megtakarításai
2022. 02. 18. 19:30
A háztartások nettó pénzügyi megtakarításai 905 milliárd forintot, a GDP 5,8 százalékát tették ki a múlt év negyedik negyedévében, a harmadik negyedévi 111 milliárd és az egy évvel korábbi 761 milliárd forinttal szemben - közölte a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján pénteken a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A nettó megtakarítás 1390 milliárd forint bruttó megtakarítás és 484 milliárd forint hitelfelvétel eredőjeként alakult ki a negyedik negyedévben.
A megtakarítások nagyobbik fele, 717 milliárd forint folyószámla betétekben, további 205 milliárd forint készpénzben csapódott le. A háztartások 335 milliárd forintért vásároltak állampapírokat, ezzel az állomány 10 110 milliárd forintra nőtt. Hasonló nagyságrendben, 328 milliárd forintot fektettek be részvényekbe, és más tulajdonosi részesedésekbe, köztük 187 milliárd forintért befektetési jegyeket vásároltak. A biztosítástechnikai tartalékokat 83 milliárd forinttal növelték.A kötelezettségek között 137 milliárd forint volt az ingatlanhitel felvétele a negyedik negyedévben, amivel 4689 milliárd forintra nőtt a teljes állomány.
A tranzakciókon felül az 1083 milliárd forint negyedévi átértékelődési nyereséggel 2001 milliárd forinttal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona, az egész tavalyi évet tekintve pedig 6078 milliárd forinttal, amiből 3462 milliárd forint a tranzakciókból eredt.
Az MNB számításai szerint a háztartások nem konszolidált
pénzügyi eszközeinek állománya a múlt év végén 75 848 milliárd forinton állt, ami GDP 139,5 százalékának felel meg, míg a kötelezettségek 13 401 milliárdos összege a GDP 24,7 százalékával volt egyenlő, így a nettó pénzügyi vagyon a GDP 114,9 százalékát érte el, 62 447 milliárd forintra rúgott.
Háztartások pénzügyi eszközeinek 26,9 százaléka, 20 377 milliárd forint készpénzben (6413 milliárd forint) és betétekben (13 965 milliárd forint) feküdt az év végén. A részvények és egyéb tulajdonosi részesedések 31 494 milliárd forintot tettek ki, a biztosítási tartalékok összege 5336 milliárd forint volt.
Hévíztől a János Kórházig: hogyan lesz a parkolóból adatvezérelt, bevételtermelő rendszer?
Van egy dolog, amitől szinte minden autós rosszkedvre derül: a parkolás. Körözés a tömb körül, aprópénz keresése a kesztyűtartóban, parkolóautomata keresése esőben, majd a bizonytalanság, hogy vajon időben visszaérünk-e az autóhoz. És persze ott van a bírság lehetősége is, ami akkor érkezik, amikor azt hittük, mindent jól csináltunk. De ritkábban beszélünk arról, mi történik a másik oldalon. Egy önkormányzat, egy kórház, egy bevásárlóközpont vagy egy intézmény számára a parkolás szintén komoly feladat. Üzemeltetni kell, ellenőrizni kell, bevételt kell kezelni, panaszokat kell megoldani, adatokat kell értelmezni. Ha a rendszer elavult, a parkoló könnyen költséghellyé válik. Pedig jól felépítve éppen az ellenkezője lehet: átlátható, adatvezérelt és bevételtermelő rendszer.
Ripple: elindult az XRPL EVM Sidechain, az RLUSD több mint 40 blokkláncon terjeszkedik
Új lendületet kapott a Ripple ökoszisztémája: élesedett az XRPL EVM Sidechain, miközben az RLUSD stabilcoin egyre több okosszerződéses hálózaton válik elérhetővé. A fejlesztés egyszerre erősítheti az XRP Ledger használhatóságát, a Ripple multichain stratégiáját és az intézményi DeFi-fizetések jövőjét.
Ismét az RTL vezére, Vidus Gabriella a legbefolyásosabb médiavezető
A hazai médiaipar legbefolyásosabb szereplőjének ismét Vidus Gabriellát, az RTL Magyarország vezérigazgatóját választotta a Marketing&Média kommunikációs szaklap szakmai zsűrije. A médiaipari toplista második helyén Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonos-vezérigazgatója, míg a harmadikon Vaszily Miklós, a TV2 Csoport elnök-vezérigazgatója végzett. A szaklap idén egy időben mutatta be a legbefolyásosabb médiavezetők, marketingvezetők és PR-vezetők TOP 50-es rangsorát. A marketinges lista élén Szabó Béla Attila (Magyar Telekom), a PR-rangsor első helyén pedig Beke Zsuzsa (Richter Gedeon) végzett. A rangsorokból és a szakmai párbeszédekből egyaránt az rajzolódik ki, hogy a kommunikációs iparág egyszerre reagál a választásokat követő piaci átrendeződésekre és a technológiai változások által teremtett új helyzetre.
Visa és Brale: stabilcoin-elszámolást tesztelnek a Canton Networkön
A Visa újabb lépést tesz a stabilcoin-alapú intézményi fizetések irányába. A vállalat a Brale-lel közösen indított proof-of-concept programot, amelyben az SBC nevű, amerikai dollárhoz kötött stabilcoin elszámolási felhasználását tesztelik a Canton Network blokklánc-infrastruktúráján. A fókuszban a privát, programozható és szabályozott intézményi tranzakciók állnak.
Lemondott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Lemondott tisztségéről Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke - közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.
Hamis adatokkal szerzett 300 milliós támogatást egy tatai vállalkozás
A Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség vádat emelt egy áruszállítással foglalkozó cég ügyvezetője és társai ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy valótlan adatokkal szereztek 300 millió forint támogatást egy versenyképesség növelését célzó pályázaton - közölte a főügyészség pénteken az MTI-vel.
Az amerikai pénzügyminiszter szerint a Clarity Act új korszakot nyithat a Bitcoin számára
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint a stablecoin-szabályozás és az Egyesült Államok stratégiai Bitcoin-tartaléka együtt alapjaiban formálhatja át az intézményi kriptoelfogadás jövőjét. A készülő Clarity for Payment Stablecoins Act nemcsak a dollárhoz kötött digitális eszközök piacát rendezheti át, hanem közvetve a Bitcoin tartalékeszközként betöltött szerepét is erősítheti.
336 milliós GVH-bírság tiltott ármegkötés miatt
Korlátozta a versenyt az egyik legnagyobb hazai üdítőgyártó – tárta fel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A lengyel Maspex csoport magyarországi leányvállalata, a Maspex Olympos Kft. előírta nagykereskedő partnereinek, hogy milyen minimum-áron árulhatják termékeit. A tiltott ármegkötés következményeként a GVH Versenytanácsa mintegy 336 millió forint bírságot szabott ki a cégre, amely az eljárás során együttműködött a GVH-val és elismerte a jogsértést.
Lefelé korrigált az ipar teljesítménye áprilisban
Az áprilisi ipari termelési adatokat tette ma reggel közzé a KSH. Ezek szerint az ipari termelés volumene 0,9 százalékkal nőtt éves szinten mind a nyers, mind a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint. Az adat kissé kedvezőbb lett az általunk vártnál, ami éves szinten enyhe visszaesést valószínűsített az év negyedik hónapjában. Havi szinten a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,1 százalékkal csökkent, azaz a márciusi havi 3,1 százalékos megugrás után némi visszarendeződés következett be. Az év első négy hónapjában az ipari termelés 1 százalékkal nőtt éves szinten.
A tengerentúlon a Broadcom csalódást keltő eredményei lehúzták a chiprészvényeket, de a tűzszünettel kapcsolatos hírek és a képviselőház Trump háborús terveit korlátozó határozata javították a hangulatot
A kezdeti esés után a Dow és az S&P végül pluszban, az előbbi új rekordon fejezte be a kereskedést. Az iráni háború lezárásával kapcsolatos hírek javították a befektetői hangulatot, ugyanakkor a Broadcom csalódást keltő eredményei chiprészvény-eladási hullámot indítottak el, ami fékezte a Nasdaq erősödését.
250 millió USDC-t bocsátottak ki a Solana hálózatán – likviditási hullám jöhet a kriptopiacon?
Újabb jelentős stabilcoin-mozgásra figyeltek fel az on-chain elemzők: 250 millió USDC-t minteltek a USDC Treasury címén a Solana blokkláncon. Bár egy ekkora kibocsátás önmagában még nem jelent azonnali árfolyam-emelkedést, fontos jelzés lehet a kriptopiaci likviditás alakulásáról, különösen akkor, ha a frissen létrehozott tokenek később tőzsdékre vagy DeFi-protokollokba kerülnek.
Mit kockáztat egy 35 éves, ha nem kezd el időben félretenni a nyugdíjra?
A legtöbb 35 éves számára a nyugdíj még távoli kérdésnek tűnik. A mindennapi kiadások, a lakhatás, a gyermeknevelés vagy éppen a karrierépítés mellett nehéz elképzelni, milyen anyagi helyzetben leszünk 30-35 év múlva. Azonban éppen ebben az életkorban lenne a legfontosabb elkezdeni a nyugdíjcélú megtakarítást, hiszen így nyerhetünk vele a legtöbbet - hívják fel a figyelmet a Bank360 szakértői.
Takarításkor a fenntarthatóság csak a magyarok 3 százalékánál elsődleges szempont
A magyarok egyre tudatosabbak a takarítóeszközök felhasználásában, de a döntéseikben továbbra is a praktikusság dominál a Kärcher felmérése szerint: míg a válaszadók közel fele az ár-érték arányt tartja a legfontosabb szempontnak takarítóeszköz-vásárláskor, addig a fenntarthatóság csupán a megkérdezettek 3 százalékánál kerül az első helyre. A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a környezetbarát megoldások akkor válnak igazán vonzóvá, ha a hatékonyságról sem kell lemondani.
