Nőttek a háztartások megtakarításai idén
2023. 10. 25. 13:30
Idén átlagosan 40 616 forintot, az egy évvel korábbinál 14 százalékkal többet tettek félre havonta azok a magyarok, akik tudtak megtakarítani; a legtöbben váratlan helyzetekre vagy pénzügyi tartaléknak spórolnak, de sokan tesznek félre valamilyen nagyobb értékű vásárlásra, például lakásra vagy autóra - derül ki az IMAS Internationalnak az Erste-csoport számára készült reprezentatív kutatásából, amelyet a 15 évesnél idősebb, bankkapcsolattal rendelkező lakosság körében végzett és eredményeit szerdán juttatta el az MTI-nek.
A válaszadók több mint 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van megtakarítása. Csökkent azok aránya, akik azt mondták, hogy semmilyen megtakarítással nem rendelkeznek.
A magyar háztartások 52 százaléka úgy érzi, romlott az anyagi helyzete az utóbbi 2-3 évben, egy évvel korábban ez az arány még 44 százalék volt. Míg 2019-ben a magyarok 70 százalék tartotta fontosnak, hogy félretegyen, 2023-ban arányuk 82 százalékra nőtt.
Harmati László, az Erste lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese a közleményben kifejtette: "minél többféle formában tartjuk a pénzünket, annál nagyobb az esély arra, hogy sikerül megőrizni vagy növelni vagyonunk értékét".
A megtakarító 55 százaléka minden hónapban ugyanannyit tesz félre, míg 45 százalék annyit, ami a hónap vagy az év végén marad. A legtöbben váratlan helyzetekre (55 százalék), illetve pénzügyi tartaléknak (53 százalék) tesznek félre, de sokan gyűjtenek egy nagyobb kiadásra, lakás vagy autó vásárlására (38 százalék). Negyedik helyen az időskori öngondoskodás áll (33 százalék), míg nyaralásra 15 százalék, drágább elektronikai eszközre 14 százalék, oktatásra, képzésre pedig 12 százalék gyűjt.
A magyar megtakarítók még mindig a hagyományos eszközökre esküsznek, állapította meg a felmérés. Így elsősorban valamilyen biztosításban (25 százalék), illetve megtakarítási számlákon tesznek félre (24 százalék). Sokan tartják a spórolt pénzüket folyószámlán (35 százalék) és készpénzben is (30 százalék). Négy éve, 2019-ben még csak 22 százalék tartotta a "párnacihában" a félretett összeget vagy egy részét. A válaszadók 15 százalékának van nyugdíjpénztári megtakarítása, míg négy éve 7 százaléknak volt csupán. Az értékpapír-befektetések aránya a 2019-ben regisztrált 8 százalékról 13 százalékra nőtt, miközben az ingatlanbefektetések aránya 15 százalékról 11 százalékra csökkent a felmérés szerint.
Újabb magyar nagyvárosokban indul el az Uber
Az Uber tovább bővíti magyarországi jelenlétét: május végén két újabb vidéki nagyvárosban, Pécsen és Kecskeméten is elindul a szolgáltatás. Az indulást mindkét helyszínen kedvezményes utazást kínáló hétvégi promóció kíséri, a vállalat pedig a jövőben további hazai városokban is megjelenne.
Már nem aranybánya a lakáskiadás, de jó választással még mindig megérheti
Tíz éve nem látott szintre csökkentek az egyéves előretekintő lakásbérbeadási hozamok Magyarországon 2025-ben, Budapesten az év végén 4,3%-on, vidéken pedig 6,2%-on állt az érték – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Megtakarítási jelentéséből. Ez azt jelenti, hogy a fővárosban már az állampapíroknál kisebb hozamot lehet elérni a bérbeadással, miközben a 2010-es évek közepén még 10 százalék feletti értékek is voltak. Persze így sem kell félteni a lakástulajdonosokat, hiszen az Európa-rekorder áremelkedés bőven kompenzálta őket a hozamok csökkenése miatt, ráadásul a kontinensen a mostani bérbeadási hozamszintek számítanak „normálisnak” – mutat rá elemzésében az OTP Ingatlanpont.
Közel-keleti háború, dráguló energia és erősödő forint: újraíródnak a gazdasági kilátások
A közel-keleti háború kitörése ismét bizonytalanná tette a fejlett gazdaságok idei pályáját. Az energiaárak emelkedése, a Hormuzi-szoros körüli feszültségek és a tartós geopolitikai patthelyzet kockázata egyre erősebben hat a növekedési és inflációs várakozásokra. A világgazdaság számára újra előtérbe került a stagfláció veszélye: vagyis az a kellemetlen helyzet, amikor a gazdasági növekedés lassul, miközben az infláció ismét magasabb szintre kerül.
Kerozinsokk 2026: Végigsöpör a budapesti turizmuson a Hormuzi-válság dominóhatása?
Az AUCTORIS friss stratégiai jelentése szerint a geopolitikai feszültségek, az emelkedő üzemanyagárak, a légitársasági költségnyomás és az utazói bizonytalanság dominóhatása a következő hónapokban Budapest turizmusát és vendéglátását is elérheti. A dokumentum nem összeomlással számol, hanem egy fokozatosan kibontakozó, kezelhető, de komoly felkészülést igénylő átrendeződéssel.
Bizalmi vagyonkezelés: ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket
A kormány szigorítaná a bizalmi vagyonkezelés adóelőnyeit, de magát a jogi eszközt megtartaná. Az igazi kérdés: hogyan lehet úgy kiszűrni az adótrükközést, hogy közben ne csapja agyon a szabályozás azokat a családi konstrukciókat is, amelyek valóban a generációváltást vagy a vagyon hosszú távú megőrzését szolgálják? Dr. Horváth Balázs az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja szerint a kérdés sokkal összetettebb, mint sejtenénk.
Már most közel harmadával magasabb a nyári előfoglaltság a magyar szálláshelyeken, mint tavaly ilyenkor
A 2026-os nyári szezon előtt jelentősen erősebb foglaltsági szinttel indulnak a magyarországi szálláshelyek, mint egy évvel korábban. A június–augusztusi időszakra vonatkozó átlagos előfoglaltság országosan 31,5%-kal magasabb, mint 2025 ugyanezen pontján volt. A növekedés különösen Budapesten látványos, ahol az idei nyárra vonatkozó előfoglaltság 65,5%-kal haladja meg a tavalyi szintet, miközben az ország többi részén stabilabb, 13,3%-os emelkedés látszik derül ki a SabeeApp friss reprezentatív adatelemzéséből.
Kevesebb kidobott étel, több tudatos döntés – Okos technológiával az élelmiszerhulladék ellen
Az élelmiszerhulladék nemcsak az otthonokban jelent problémát: a szállodákban, az éttermekben és a közétkeztetésben is napi hatalmas mennyiségű étel kerül a kukába. Ez egyrészt környezetvédelmi gond, másrészt komoly anyagi veszteség a cégeknek. A pazarlás megelőzéséért dolgozott a VIMOSZ aktív részvételével a Wasteless konzorcium, amely a mesterséges intelligencia tudását is alkalmazva ad használható eszközöket a megoldáshoz.
Vendégmunkás-stop június 1-jén: Valóban mozgósítható a 400 ezres magyar tartalék?
A tízéves rekordot döntő, 4,8%-os munkanélküliség, a június 1-jén életbe lépő vendégmunkás-tilalom és az AI-vezérelt toborzási megtorpanás olyan „tökéletes vihart” kavar a magyar munkaerőpiacon, amelyre a hagyományos modellek már önmagukban nem adnak választ. A Gig Economy Report 2026 adatai szerint miközben a vállalati oldalon egyre nehezebb a hosszú távú elköteleződés megvalósítása, a magyar munkavállalók tömegei már a rugalmas piactér-modellben látják a biztonságot.
A hiteligénylők is jól járnak a bérek emelkedésével
A nettó átlagkereset 546 000 forint volt 2026 márciusában, a nettó kereset mediánértéke pedig 432 100 forintot tett ki a KSH friss adatai alapján. Az átlagbér akár a legnagyobb összegű személyi kölcsön felvételéhez is elég lehet, a mediánbért keresőknek azonban kompromisszumot kell kötniük, ha nagyobb összegű szabad felhasználású hitelt szeretnének felvenni - írja közleményében a Bank360.hu.
Saját jogú nyugellátás és hozzátartozói nyugellátás: a magyar nyugdíjrendszer egyik legfontosabb alapfogalma
A magyar nyugdíjrendszerben kevés olyan fogalom van, amely első olvasásra ennyire száraznak, jogszabályszerűnek és távolinak tűnik, mégis ennyire közvetlenül érinti az emberek életét. A „saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás” kifejezés valójában nem pusztán egy törvényi meghatározás: mögötte évtizedek munkája, járulékfizetése, családi sorsok, megélhetési biztonság és sokszor a túlélő hozzátartozók anyagi védelme áll.
Nyugdíjtitkok a paragrafusok mögé bújva: ezért nem csak a befizetés számít
A nyugdíjrendszerről szóló törvényi szövegek elsőre száraznak és nehezen emészthetőnek tűnhetnek, pedig nagyon is húsba vágó kérdésekről beszélnek. Ki garantálja a nyugdíjak kifizetését? Mitől függ az összeg? Mi történik akkor, ha valaki magánnyugdíjpénztári tag is volt? A szabályok mögött egy egész élet munkájának pénzügyi lenyomata rajzolódik ki.
A spanyol kormány erősíti az erdőtüzek elleni védekezést
A spanyol kormány fokozza az erdőtüzek elleni védekezést az erőforrások bővítésével, az intézmények közti koordináció javításával és a lakosság tudatosságának növelésével - hangsúlyozta Pedro Sánchez miniszterelnök csütörtökön Torrejón de Ardozban, a katonaság vészhelyzeti egységének központjában, miután találkozott az operatív egységek vezetővel.
Ezekkel a számokkal nyerhettél a hatos lottón!
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 21. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nőtt az EU népessége, de továbbra is több a halálozások, mint a születések száma
Az Európai Unió népessége 2025 elején elérte a 451 millió főt, ami mintegy egymillióval több az egy évvel korábbinál, ugyanakkor az unió társadalma tovább öregszik, a természetes népességfogyás pedig tartós maradt - derült ki EU statisztikai hivatalának csütörtökön közzétett demográfiai felméréséből.
Lemondott a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke
Lemondott a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) elnöki tisztségéről Somlyai Zoltán, a szövetség működésének folytonosságát az alapszabálynak megfelelően a novemberi tisztújító közgyűlésig a két alelnök, Juszkó Anita és Kovács Balázs együttesen biztosítja - közölte az érdekképviselet csütörtökön az MTI-vel.
Tízéves magyar-olasz erdőhelyreállítási projekt zárul az idén
Látható eredményt hozott az iparszerű fakitermelés nyomainak felszámolására 2017-ben indult, mintegy 2000 hektárnyi magyar és olasz nemzeti parki erdőt érintő, 8 millió eurós uniós támogatásból megvalósított tízéves projekt - ismertette Fidlóczky József projektvezető csütörtökön a projekt magyarországi helyszínén, Barangon tartott sajtótájékoztatón.
