Nőttek a háztartások megtakarításai idén
2023. 10. 25. 13:30
Idén átlagosan 40 616 forintot, az egy évvel korábbinál 14 százalékkal többet tettek félre havonta azok a magyarok, akik tudtak megtakarítani; a legtöbben váratlan helyzetekre vagy pénzügyi tartaléknak spórolnak, de sokan tesznek félre valamilyen nagyobb értékű vásárlásra, például lakásra vagy autóra - derül ki az IMAS Internationalnak az Erste-csoport számára készült reprezentatív kutatásából, amelyet a 15 évesnél idősebb, bankkapcsolattal rendelkező lakosság körében végzett és eredményeit szerdán juttatta el az MTI-nek.
A válaszadók több mint 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van megtakarítása. Csökkent azok aránya, akik azt mondták, hogy semmilyen megtakarítással nem rendelkeznek.
A magyar háztartások 52 százaléka úgy érzi, romlott az anyagi helyzete az utóbbi 2-3 évben, egy évvel korábban ez az arány még 44 százalék volt. Míg 2019-ben a magyarok 70 százalék tartotta fontosnak, hogy félretegyen, 2023-ban arányuk 82 százalékra nőtt.
Harmati László, az Erste lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese a közleményben kifejtette: "minél többféle formában tartjuk a pénzünket, annál nagyobb az esély arra, hogy sikerül megőrizni vagy növelni vagyonunk értékét".
A megtakarító 55 százaléka minden hónapban ugyanannyit tesz félre, míg 45 százalék annyit, ami a hónap vagy az év végén marad. A legtöbben váratlan helyzetekre (55 százalék), illetve pénzügyi tartaléknak (53 százalék) tesznek félre, de sokan gyűjtenek egy nagyobb kiadásra, lakás vagy autó vásárlására (38 százalék). Negyedik helyen az időskori öngondoskodás áll (33 százalék), míg nyaralásra 15 százalék, drágább elektronikai eszközre 14 százalék, oktatásra, képzésre pedig 12 százalék gyűjt.
A magyar megtakarítók még mindig a hagyományos eszközökre esküsznek, állapította meg a felmérés. Így elsősorban valamilyen biztosításban (25 százalék), illetve megtakarítási számlákon tesznek félre (24 százalék). Sokan tartják a spórolt pénzüket folyószámlán (35 százalék) és készpénzben is (30 százalék). Négy éve, 2019-ben még csak 22 százalék tartotta a "párnacihában" a félretett összeget vagy egy részét. A válaszadók 15 százalékának van nyugdíjpénztári megtakarítása, míg négy éve 7 százaléknak volt csupán. Az értékpapír-befektetések aránya a 2019-ben regisztrált 8 százalékról 13 százalékra nőtt, miközben az ingatlanbefektetések aránya 15 százalékról 11 százalékra csökkent a felmérés szerint.
Új pályán a területfejlesztés Európában
Az Európai Unió fejlesztéspolitikája történelmi léptékű átalakulás előtt áll. A 2028–2034-es többéves pénzügyi keret (MFF) előkészítése során egyre világosabban kirajzolódik, hogy az elmúlt évtizedeket meghatározó kohéziós modell fokozatosan háttérbe szorulhat, miközben előtérbe kerül egy központosítottabb, versenyképességi és geopolitikai logikára épülő európai fejlesztési rendszer. A változás nem pusztán költségvetési vagy adminisztratív jellegű: valójában az európai integráció egyik alapfilozófiájának újraértelmezéséről van szó.
Befektetés a mindennapi kényelembe
A modern élet egyik legfontosabb kérdése, hogy hogyan tehetjük hosszú távon is kényelmesebbé a mindennapjainkat. A tudatos döntések – legyen szó otthonunk fejlesztéséről, okoseszközök beszerzéséről vagy praktikus megoldások alkalmazásáról – ráadásul amellett, hogy növelik a komfortérzetünket, még időt és energiát is megtakarítanak nekünk, érdemes tehát okosan választani. A Meleget.hu kínálata is azt mutatja, hogy ma már számos olyan eszköz áll rendelkezésünkre, melyekkel a kényelmet egy új szintre emelhetjük.
Jövőre gyorsulhat vissza a magyar infláció
A tavalyi 0,5 százalék után idén 1,4 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A különböző adminisztratív árkorlátozások esetleges legalább részbeni kivezetése, valamint a közel-keleti konfliktus hatásai miatt az év második felében gyorsulhat a pénzromlás üteme, ugyanakkor az éves átlagos infláció még így is alacsonyabb lehet, mint 2025-ben. Az országgyűlési választásokat követően a forint jelentősen erősödött, az év második felében azonban ezt a felértékelődést fékezheti a gyorsuló infláció, a költségvetés állapota és a várhatóan fokozatosan romló külső egyensúly.
Lefelé araszoltak a fejlett piaci hosszú hozamok; kissé erősödtek a régiós devizák
Az olajárak a kezdeti emelkedés után végül kismértékben ugyan, de tovább estek tegnap, miután Marco Rubio amerikai külügyminiszter is bizakodó hangnemben nyilatkozott az Iránnal folytatott tárgyalásokról. Az euróövezetben az olajár-krízis miatt a vártnál is rosszabbak lettek az beszerzésimenedzser-indexek, a szolgáltatásoké és a teljes gazdaságé is a vártnál mélyebbre süllyedt a recessziós tartományban.
Lefelé araszoltak a fejlett piaci hosszú hozamok; kissé erősödtek a régiós devizák
Az olajárak a kezdeti emelkedés után végül kismértékben ugyan, de tovább estek tegnap, miután Marco Rubio amerikai külügyminiszter is bizakodó hangnemben nyilatkozott az Iránnal folytatott tárgyalásokról. Az euróövezetben az olajár-krízis miatt a vártnál is rosszabbak lettek az beszerzésimenedzser-indexek, a szolgáltatásoké és a teljes gazdaságé is a vártnál mélyebbre süllyedt a recessziós tartományban.
Emelkedtek a tengerentúli indexek, a nap végére csökkent az olaj ára
Emelkedéssel zártak tegnap az amerikai részvénypiacok, miközben az olajpiacon jelentős fordulat volt megfigyelhető: a jegyzések kezdetben emelkedtek, miután hírek érkeztek arról, hogy Irán nem kívánja külföldre szállítani a dúsított uránt, a nap végére azonban az árak korrigáltak, mivel a befektetők bíznak benne, hogy a következő napok diplomáciai áttörést hozhatnak Irán és az USA között. A vállalati hírek közül az Nvidia gyorsjelentése került a fókuszba: a chipgyártó a várakozásokat meghaladó eredményeket és előrejelzést közölt, valamint osztalékemelést jelentett be, ennek ellenére részvénye mintegy 1,8%-kal csökkent, ami jól tükrözi az AI-szektor vezető vállalataival szemben kialakult magas piaci elvárásokat.
Vegyesen zártak a nyugat-európai indexek, miközben továbbra is bizonytalan az iráni konfliktus megoldása
Az európai részvénypiacok volatilis kereskedést zártak tegnap, miután Irán legfelsőbb vezetője jelezte, hogy az ország nem kívánja külföldre szállítani a közel fegyverminőségű uránkészleteit, ami bonyolíthatja az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat. A pán-európai Stoxx 600 index végül enyhe emelkedéssel fejezte be a napot, miután a kereskedés során többször is irányt váltott. A piaci hangulatot részben támogatta, hogy az amerikai elnök korábban jelezte: a Washington és Teherán közötti tárgyalások a végső szakaszban járnak, miközben a katonai lépések elhalasztása több időt biztosít a diplomáciának.
Erős évkezdés az MBH Banknál: 68 milliárd forint az első negyedéves korrigált adózás előtti eredmény
Az MBH Bank közzétette az idei év első negyedéves pénzügyi eredményeit: a bankcsoport továbbra is rendkívül stabil tőkeszintekkel és szilárd likviditási pozícióval rendelkezik, miközben az első negyedévben is tovább növelte ügyfélállományait. A társaság korrigált adózás előtti eredménye meghaladta a 68 milliárd forintot, ami csaknem 400 millió forinttal több az előző év azonos időszakában elért eredményhez képest. Mérlegfőösszege 13 119,8 milliárd forintra emelkedett, ami éves összevetésben 2,3%-os növekedést jelent. A bankcsoport 20,7 százalékos tőkemegfelelési mutatója továbbra is jelentősen meghaladja a szabályozói elvárásokat.
Erősödött a forint reggelre az euróval és a dollárral szemben
Erősödött a forint péntek reggelre az euróval és a dollárral szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben, míg a svájci frank jegyzése alig változott.
A magasabb hozzáadott értéket termelő magyar gazdasághoz több mérnök kell
Hazánk gazdasági fejlődésének következő szakaszában a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás kulcskérdés lehet. Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetség (EJMSZ) elnöke szerint ez a gazdasági fordulat csak akkor lehet sikeres, ha az ország képes elegendő, magas szintű tudással rendelkező mérnököt és szakembert képezni. Úgy látja, hogy a STEM-oktatás megerősítése, az élményalapú tanulás és az egyetemek fejlesztése nem költség, hanem hosszú távú befektetés Magyarország jövőjébe.
Újabb magyar nagyvárosokban indul el az Uber
Az Uber tovább bővíti magyarországi jelenlétét: május végén két újabb vidéki nagyvárosban, Pécsen és Kecskeméten is elindul a szolgáltatás. Az indulást mindkét helyszínen kedvezményes utazást kínáló hétvégi promóció kíséri, a vállalat pedig a jövőben további hazai városokban is megjelenne.
Már nem aranybánya a lakáskiadás, de jó választással még mindig megérheti
Tíz éve nem látott szintre csökkentek az egyéves előretekintő lakásbérbeadási hozamok Magyarországon 2025-ben, Budapesten az év végén 4,3%-on, vidéken pedig 6,2%-on állt az érték – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Megtakarítási jelentéséből. Ez azt jelenti, hogy a fővárosban már az állampapíroknál kisebb hozamot lehet elérni a bérbeadással, miközben a 2010-es évek közepén még 10 százalék feletti értékek is voltak. Persze így sem kell félteni a lakástulajdonosokat, hiszen az Európa-rekorder áremelkedés bőven kompenzálta őket a hozamok csökkenése miatt, ráadásul a kontinensen a mostani bérbeadási hozamszintek számítanak „normálisnak” – mutat rá elemzésében az OTP Ingatlanpont.
Közel-keleti háború, dráguló energia és erősödő forint: újraíródnak a gazdasági kilátások
A közel-keleti háború kitörése ismét bizonytalanná tette a fejlett gazdaságok idei pályáját. Az energiaárak emelkedése, a Hormuzi-szoros körüli feszültségek és a tartós geopolitikai patthelyzet kockázata egyre erősebben hat a növekedési és inflációs várakozásokra. A világgazdaság számára újra előtérbe került a stagfláció veszélye: vagyis az a kellemetlen helyzet, amikor a gazdasági növekedés lassul, miközben az infláció ismét magasabb szintre kerül.
Kerozinsokk 2026: Végigsöpör a budapesti turizmuson a Hormuzi-válság dominóhatása?
Az AUCTORIS friss stratégiai jelentése szerint a geopolitikai feszültségek, az emelkedő üzemanyagárak, a légitársasági költségnyomás és az utazói bizonytalanság dominóhatása a következő hónapokban Budapest turizmusát és vendéglátását is elérheti. A dokumentum nem összeomlással számol, hanem egy fokozatosan kibontakozó, kezelhető, de komoly felkészülést igénylő átrendeződéssel.
Bizalmi vagyonkezelés: ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket
A kormány szigorítaná a bizalmi vagyonkezelés adóelőnyeit, de magát a jogi eszközt megtartaná. Az igazi kérdés: hogyan lehet úgy kiszűrni az adótrükközést, hogy közben ne csapja agyon a szabályozás azokat a családi konstrukciókat is, amelyek valóban a generációváltást vagy a vagyon hosszú távú megőrzését szolgálják? Dr. Horváth Balázs az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja szerint a kérdés sokkal összetettebb, mint sejtenénk.
Már most közel harmadával magasabb a nyári előfoglaltság a magyar szálláshelyeken, mint tavaly ilyenkor
A 2026-os nyári szezon előtt jelentősen erősebb foglaltsági szinttel indulnak a magyarországi szálláshelyek, mint egy évvel korábban. A június–augusztusi időszakra vonatkozó átlagos előfoglaltság országosan 31,5%-kal magasabb, mint 2025 ugyanezen pontján volt. A növekedés különösen Budapesten látványos, ahol az idei nyárra vonatkozó előfoglaltság 65,5%-kal haladja meg a tavalyi szintet, miközben az ország többi részén stabilabb, 13,3%-os emelkedés látszik derül ki a SabeeApp friss reprezentatív adatelemzéséből.
Kevesebb kidobott étel, több tudatos döntés – Okos technológiával az élelmiszerhulladék ellen
Az élelmiszerhulladék nemcsak az otthonokban jelent problémát: a szállodákban, az éttermekben és a közétkeztetésben is napi hatalmas mennyiségű étel kerül a kukába. Ez egyrészt környezetvédelmi gond, másrészt komoly anyagi veszteség a cégeknek. A pazarlás megelőzéséért dolgozott a VIMOSZ aktív részvételével a Wasteless konzorcium, amely a mesterséges intelligencia tudását is alkalmazva ad használható eszközöket a megoldáshoz.
Vendégmunkás-stop június 1-jén: Valóban mozgósítható a 400 ezres magyar tartalék?
A tízéves rekordot döntő, 4,8%-os munkanélküliség, a június 1-jén életbe lépő vendégmunkás-tilalom és az AI-vezérelt toborzási megtorpanás olyan „tökéletes vihart” kavar a magyar munkaerőpiacon, amelyre a hagyományos modellek már önmagukban nem adnak választ. A Gig Economy Report 2026 adatai szerint miközben a vállalati oldalon egyre nehezebb a hosszú távú elköteleződés megvalósítása, a magyar munkavállalók tömegei már a rugalmas piactér-modellben látják a biztonságot.
