Nyugdíj-előtakarékosság 2024-ben: ezt a 10 hibát követik el sokan

Mik a leggyakoribb hibák, amelyeket elkövetünk egy nyugdíj-előtakarékosság során? A Bankmonitor szakértői összegyűjtöttek 10 tipikus problémát, amelyeket érdemes elkerülni akkor, ha a nyugdíjunkra teszünk félre.

Nyugdíj-előtakarékosság 2024-ben: ezt a 10 hibát követik el sokan

2023-ban is növekedett a nyugdíj-előtakarékosságban gondolkodók száma: a nyugdíjbiztosítások, önkéntes nyugdíjpénztárak és NYESZ-számlák felhasználói együttesen már 1,6 milliónál is többen vannak. Ideális esetben az öngondoskodás elhozza a kívánt eredményt, és a megtakarítók komoly anyagi biztonságban tölthetik nyugdíjas éveiket. Vannak azonban olyan gyakori hibák, amelyek hátráltathatják a cél elérését. A Bankmonitor mostani írása ezek beazonosításában nyújt segítséget.

1. Túl sokáig halogatjuk a nyugdíj-előtakarékosságot

A hosszú távú megtakarítások kapcsán az egyik leghasznosabb tényező a kamatos kamat hatása. Különösen igaz ez a nyugdíj-előtakarékosságra, hiszen ez esetben akár 30-40 éven keresztül is futhat a kiválasztott megtakarítás. A kellően korán indított megtakarítások sajátossága, hogy már egészen kicsi befizetésekkel is jelentős vagyont lehet felhalmozni: például, ha 25 éves kortól félreteszünk havonta 15 ezer forintot, akkor mai értéken 11,2 millió forint megtakarítással mehetünk majd nyugdíjba. Ha azonban 45 éves korunkig halogatjuk a dolgot, akkor már sokkal kevésbé tud érvényesülni a kamatos kamat, és azonos befizetési vállalással csupán 4,8 millió forintunk gyűlhet össze idős korunkra.

2. Túl kicsi összegeket teszünk félre

A nyugdíj-előtakarékossági konstrukciók a legtöbb esetben viszonylag alacsony havi befizetést várnak el: az önkéntes nyugdíjpénztáraknál akár havi 5-6 ezer forint, a nyugdíjbiztosításoknál pedig akár havi 10-12 ezer forint is elegendő lehet a szerződés elindításához. Azonban a Bankmonitor szakértői szerint a helytelen megtakarítási tervezés csalódáshoz vezethet: nem szabad abban az illúzióban ringatnunk magunkat, hogy havi 5 ezer forintból milliomosok leszünk. A minimáldíjakhoz való igazodás helyett inkább azt kell kiszámolni, hogy mekkora havi befizetés tenné lehetővé a kitűzött nyugdíjcél elérését. Előfordulhat, hogy az életkorunkból és a reális hozamelvárásokból kiindulva a minimáldíjak többszörösét (például havi 30 ezer forintot) kell félretennünk.

3. Megfeledkezünk az inflációról, azaz a pénzromlásról

A pénzromlás, szakkifejezéssel élve az „infláció” a megtakarítókra is erősen hat. Minden évben pár százalékkal kevesebbet ér a pénzünk, sőt, magas infláció idején akár 20-25% leértékelődés is megtörténhet egyetlen év leforgása alatt. Ez ellen valamiképpen védekeznünk kell: nem várhatunk nagy sikert attól a megtakarítástól, amelybe 20-30 évvel később is ugyanakkora összeget fizetünk be, mint a szerződés elindításának évében.

Ehelyett érdemes alkalmaznunk az inflációkövető díjemelést, másnéven indexálást, ami a befizetendő összegek automatikus emelkedését jelenti. 5%-os indexálás mellett például az első évben érvényes havi 20 ezer forintos befizetés a következő évben havi 21 ezer forintra emelkedik. Ez a módszer hatékonyan gondoskodhat arról, hogy a befizetett pénzösszegeink megőrizzék a reálértéküket, és nyugdíjba vonuláskor valóban rendelkezésünkre álljon a szükséges vagyon.

4. Irreális hozamelvárásokat fogalmazunk meg

Természetes vágyakozás a befektetők részéről, hogy a félretett pénz „minél jobban kamatozzon”, pontosabban minél magasabb hozamot termeljen. Viszont a pénzügyi valóság erősen korlátozza a reálisan elérhető hozam nagyságát: hosszú távú tapasztalatok alapján a részvényportfóliók évi 10% körüli hozammal kecsegtetnek, a kötvényportfóliók pedig leginkább az infláció fedezésére képesek, de számottevő reálhozam elérését nem várhatjuk tőlük. A megtakarítási tervezés során arra is vigyáznunk kell, hogy ne kalkuláljunk túlzottan magas jövedelmezőséggel, hanem tartsuk szem előtt a kiválasztott portfólió tényleges hozampotenciálját. Egy hozzáértő tanácsadó segíthet az optimális hozamelvárás kialakításában, így megóvhatjuk magunkat a későbbi csalódástól.

5. Túl nagy befektetési kockázatot vállalunk

Egy befektetés mindig együtt jár valamekkora kockázattal, márpedig a különböző megtakarítók nagyon eltérő módokon viszonyulhatnak a kockázathoz. Általánosságban elmondható, hogy portfólióválasztás során főként a befektető életkorára, azaz a nyugdíjig hátralévő időtartamra kell tekintettel lenni. Ha már közel járunk a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez, akkor jó eséllyel nem szeretnénk kockáztatni a pénzünket, ezért a biztonságos portfóliókat részesítjük előnyben. Fiatalabb korban sokkal könnyebb bátornak lenni, és a magasabb hozam reményében magasabb kockázatú portfóliót választani.

Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a megtakarító szubjektív igényeit sem. Ha például rögtön bepánikolnánk a portfóliónk árfolyamának (átmeneti) csökkenésétől, akkor életkortól függetlenül jobban járunk, ha nem vállalunk nagy részvénykitettséget. Máskülönben egy nehezebb időszakban eszünkbe juthat kiszállni a befektetésből, ami egyúttal a veszteség realizálását is jelentené.

6. Minden pénzt állampapírban tartunk

Nem csak a túl nagy kockázatvállalás okozhat súlyos károkat: hasonlóan veszélyes lehet, ha átesünk a ló túloldalára, és indokolatlanul kockázatkerülő stratégiát alkalmazunk. A képzeletbeli legbiztonságosabb portfólió 100% állampapír-kitettséggel rendelkezik, ennek a hosszú távú éves hozamát pedig tekintsük 3%-nak. Tegyük fel, hogy emellett egy évi 9%-os várható hozamú részvényportfólió is elérhető, melynek kockázata hosszú távon „kisimul”, tehát az átmeneti veszteségeket képesek kompenzálni a szerencsésebb évek nyereségei.

Ha csak az állampapír-portfóliót tartjuk meg, akkor 30 év alatt havi 30 ezer forintos kezdő befizetéssel mai értéken 9,7 millió forintunk lesz idős korunkra. Amennyiben csak a részvényportfóliót tartanánk, akkor hasonló megtakarítási tempóval 26,2 millió forintunk is lehetne a számlánkon lejáratkor. Persze az is egy lehetőség, hogy az arany középutat járjuk, és valamilyen súlyozással megosztjuk befektetéseinket a két portfólió között: ekkor valahol a két érték között elhelyezkedő végeredményre számíthatunk.

7. Túl nagy költségű megtakarítást választunk

Egy megtakarítás költségei jelentősen befolyásolják az eredményességet. A különféle konstrukciók költségeinek összehasonlíthatósága érdekében Magyarországon bevezették a teljes költségmutatót (TKM): ez a mutató egyetlen számértékbe sűrítve jelzi, hogy mekkora éves hozamveszteséget okoz a megtakarítónak, hogy az adott konstrukción belül valósította meg a megtakarítást. Egy 4,5%-os (magas) TKM azt jelenti, hogy az éves hozamból 4,5%-ot elvisz a konstrukció költsége, míg 1,5%-os (kedvező) költségmutató esetén csupán 1,5%-ot kell átengedni a hozamból a szolgáltatónak. Mind az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók, mind a nyugdíjbiztosítási eszközalapok esetében külön-külön elérhetők ezek a költségmutatók – a döntéshozatal során erre a szempontra is érdemes figyelmet fordítani.

8. Idő előtt kivesszük a felhalmozott pénzösszeget

A nyugdíj-előtakarékosság, amint neve is mutatja, arra szolgál, hogy idős korban kiegészítő jövedelmet biztosítson a várhatóan nem kielégítő mértékű állami nyugdíjon felül. Sokan azonban elkövetik azt a hibát, hogy a szerződés elindítása után néhány évvel „feltörik” a megtakarításukat, és valamilyen más kiadást finanszíroznak belőle. Ez két okból is nagyon szerencsétlen megoldás: egyrészt jelentős veszteségekkel, büntetésekkel és adófizetési kötelezettségekkel járhat, másrészt értelemszerűen nem fog teljesülni az eredetileg kitűzött nyugdíjcél. Természetesen kialakulhat olyan élethelyzet, amikor nincs más megoldás, és muszáj hozzányúlni ezekhez a tartalékokhoz is, de ha van más lehetőség, akkor érdemes érintetlenül hagyni az aranytojást tojó tyúkot – később ezért nagyon hálásak leszünk magunknak!

9. Elfelejtünk kedvezményezetteket megjelölni

A nyugdíj-előtakarékossági konstrukcióknál (a NYESZ kivételével) van lehetőség haláleseti kedvezményezett megjelölésére. Ez azért hasznos, mert a megjelölt kedvezményezettek a hagyatéki eljáráson kívül adó- és illetékmentesen juthatnak hozzá a felhalmozott pénzösszeghez, amennyiben a megtakarító elhalálozik. Ha elmulasztjuk a kedvezményezettek megjelölését, akkor sokkal problematikusabb az öröklési folyamat: a megtakarítás a hagyaték részét képezi és a törvényes örökösöket illeti meg. Ha van már megtakarításunk, de nincsenek megjelölve kedvezményezettek, akkor érdemes gyorsan bepótolnunk ezt a mulasztást, ha pedig most tervezünk elindítani egy szerződést, akkor a kezdetektől fogva legyen kőbe vésve, hogy kik és milyen arányban részesedhetnek a félretett pénzből, amennyiben a nyugdíjkorhatár elérése előtt távoznánk az élők sorából.

10. Nem használjuk ki az állami támogatást

A nyugdíjmegtakarítások előnye az is, hogy általuk lehetőség nyílik némi személyi jövedelemadó-visszatérítésre. A jelenlegi szabályozás szerint a megtakarítási számlára teljesített éves befizetések 20%-a kapható meg állami támogatásként, de ennek mindegyik konstrukció esetében van egy plafonja. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok legfeljebb évi 150 ezer forint adóvisszatérítésben részesülhetnek, a nyugdíjbiztosítási szerződésekre évente legfeljebb 130 ezer forint jár, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) esetében pedig évi 100 ezer forintban maximálták az elérhető állami támogatást. Az évtizedek során ez a támogatás több millió forinttal is növelheti a számlaegyenleget, ezért meglévő szerződések kapcsán mindenképpen érdemes gondoskodni a megszerzéséről. Ha pedig még nincs nyugdíjcélú megtakarításunk, akkor ez lehet az egyik érv, ami az öngondoskodás mellett szól.

Bizonyítani kell, hogy életben van-e a nyugdíjas - ha nem bizonyítja, nem kap nyugdíjat!

Miért fizessen olyan ember után a nyugdíjfolyósító aki már nincs is az élők sorában? - teheti fel a jogos kérdést bármelyik ország intézménye. De kinek kell bizonyítania, hogy él a nyugdíjas? Neki magának vagy a nyugdíjfolyósítónak? Egy izgalmas kérdés után jártunk most.
2024. 02. 23. 01:00
Megosztás:

3 kriptó, ami milliomossá tehet

Mindenki tisztában van vele, hogy hamarosan nyakunkon a Bitcoin felezés időpontja, és ez bizony elindíthat bizonyos ciklusokat. Ahhoz, hogy erről megbizonyosodjunk, elég átnéznünk a történelmi kriptovaluta árfolyamokat, és ráébredünk, hogy itt az ideje megtennünk magunknak egy szívességet, azaz mielőbb diverzidikálnunk kell a portfóliónkat.
2024. 02. 23. 00:01
Megosztás:

Egyre több elektromos járművet vásárolnának támogatással a vállalatok

A vállalkozások február 5-e óta kérhetnek vissza nem térítendő állami hozzájárulást tisztán elektromos személygépkocsi, teherautó vagy kisbusz beszerzéséhez - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) csütörtökön.
2024. 02. 22. 23:30
Megosztás:

Újabb 5 évig az AutoWallis csoport lesz az Opel importőre

Újabb 5 évig, legalább 2028 végéig az AutoWallis csoport leányvállalata, az AutoWallis Distribution lesz az Opel márka nagykereskedelmi forgalmazója Magyarországon, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Szlovéniában - közölte az AutoWallis csoport csütörtökön az MTI-vel.
2024. 02. 22. 23:00
Megosztás:

Beadta első környezetvédelmi engedélykérelmét a Sunwoda Hungary

Az elmúlt hónapok projektelőkészítési munkájának eredményeként benyújtotta nyíregyházi beruházásához kapcsolódó első környezetvédelmi engedélykérelmét a Sunwoda Hungary. Pozitív elbírálás esetén az egyes ütem épületeire vonatkozó talajelőkészítő munkálatok, vagyis a cölöpözés és a mélyalapozás várhatóan tavasszal indulhatnak meg a területen. A kérelem kitér a gyár ivóvízfelhasználására is, amely maximális értéke a dokumentáció alapján nem fogja meghaladni a napi 630 köbmétert – ez egy nagyobb közintézmény átlagos napi felhasználásának felel meg. Továbbá a helyi szennyvíztisztító telep 2026 második negyedévre tervezett üzembe helyezésével az ivóvízfogyasztás mértéke nagymértékben csökkenni fog a tisztított szennyvíz használatának köszönhetően.
2024. 02. 22. 22:30
Megosztás:

Járvány van Belgrádban

Kanyarójárvány van Belgrádban - erősítette meg a szerb főváros közegészségügyi hivatala a szerbiai közszolgálati televíziónak (RTS) csütörtökön.
2024. 02. 22. 22:00
Megosztás:

ERP rendszerbe épített webáruház? Mi ez egyáltalán?

Számos webáruház tulajdonos jut el arra a pontra, hogy szükségessé válik számára egy ERP (vagyis vállalatirányítási) rendszer, ennek megfelelően pedig rengeteg fejlesztő kínál különböző webáruházhoz kapcsolható szoftvereket. Na de itt más a helyzet, a következőkben nem két különálló rendszer kapcsolatáról fogunk beszélni, hanem egy olyan megoldásról, ami ERP és WEBSHOP is egyben. Érdekes, igaz? Nézzük meg közelebbről!
2024. 02. 22. 21:30
Megosztás:

Csúcson a japán tőzsde

Új történelmi csúcsára futott a japán tőzsde, a befektetők bátrabban áramoltatnak pénzt a szigetország vállalatainak részvényeibe, miután egyre inkább úgy néz ki, hogy az ország gazdaságának sikerült megmenekülnie a deflációtól.
2024. 02. 22. 21:00
Megosztás:

Elfogadták a 13. szankciós csomagot Oroszországgal szemben

Az EU jóváhagyta az Oroszországgal szembeni 13. szankciós csomagot, ami meglehetősen enyhe és inkább csak szimbolikus lépés a háború második évfordulója előtt néhány nappal.
2024. 02. 22. 20:30
Megosztás:

Vegyesen alakult csütörtökön a forint árfolyama

Vegyesen alakult csütörtökön a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon: gyengült az euróval és a dollárral szemben, erősödött kissé a svájci frank ellenében.
2024. 02. 22. 20:00
Megosztás:

Vakcinabankot nyitott a Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Ceva-Phylaxia Zrt.-vel együttműködve vakcinabankot hozott létre a HPAI (highly pathogenic avian influenza) madárinfluenza vírus elleni védekezés érdekében - közölte a Nébih az MTI-vel szerdán.
2024. 02. 22. 19:30
Megosztás:

Gyengébben muzsikált a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 158,8 pontos, 0,24 százalékos csökkenéssel 66 185,37 ponton zárt csütörtökön.
2024. 02. 22. 19:00
Megosztás:

Nyereséges zárás az európai tőzsdéken

Indexemelkedéssel fejeződött be csütörtökön a kereskedés a főbb európai értékpapírpiacokon.
2024. 02. 22. 18:30
Megosztás:

Enyhén csökkent a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 158,8 pontos, 0,24 százalékos csökkenéssel 66 185,37 ponton zárt csütörtökön.
2024. 02. 22. 18:00
Megosztás:

A spanyol gazdák is színre léptek

Traktorokkal vonult fel több ezer tiltakozó gazda a spanyol fővárosban szerdán, hogy megoldásokat követeljen az agrárágazat problémáira.
2024. 02. 22. 17:30
Megosztás:

Szorgoskodnak a munkások Gyökön

Csaknem 400 millió forintos beruházással korszerűsítik a csapadékvíz-elvezető rendszert a Tolna vármegyei Gyönkön a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz támogatásával.
2024. 02. 22. 17:00
Megosztás:

Finom változást hozott az euróövezetben a február

Az euróövezetben a vártnál kissé nagyobb mértékben javult februárban a fogyasztói hangulat az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának (DG ECFIN) előzetes adatokon alapuló szerdai jelentése szerint.
2024. 02. 22. 16:30
Megosztás:

Jelentés érkezett a belvízhelyzetről

Az országban 2024. elején számottevő, de nem kiemelkedően magas a belvízzel borított mezőgazdasági területek nagysága - közölte az MTI-vel kedden az Agrárminisztérium (AM).
2024. 02. 22. 16:00
Megosztás:

Összefogják az erdélyi hegyi falvakat

Romániában úttörő kezdeményezésként ökomúzeumba szervezik az Erdélyi-szigethegység hagyományos hegyvidéki településeit, több község márciusban dönt a csatlakozásról - jelentette be szerdán Alin Mos, az Erdélyi-szigethegység Nemzeti Park igazgatója.
2024. 02. 22. 15:30
Megosztás:

Csúcsot döntött a jelzálogkamat

Az Egyesült Államokban több mint kéthavi csúcsra emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a február 16-án záródott héten - ismertette az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America - MBA) szerdán.
2024. 02. 22. 15:00
Megosztás: