Nyugdíj korhatár csökkentés Magyarországon - szembe megyünk a széllel?

Születéskor egészségesen várható életkor - nem ugyanaz a két szám!

A cikkünk bevezetőjében említett adatok a születéskor várható életkor adatait mutatta meg, ami viszont nem ugyanaz, mint a születéskor egészségesen várható élettartam!

A születéskor egészségesen várható élettartam:

- a férfiak esetében 61,5 év,

- a nők esetében pedig 64 év.

A mért adatok az öregségi nyugdíj korhatárától (mely jelnleg egységesen 65 év) jelentősen elmaradnak, eljött az idő a nyugdíj korhatár átgondolására, de gyakori nyugdíjkorrekcióra is szükség van – olvasható az e heti HVG-ben.

Miért volt szükséges a hazai nyugdíjkorhatár emelése?

A 2014 óta - a törvényben szabályozott formában - zajló folyamatos, sávos nyugdíj korhatáremelés alapján az egyes születési évjáratok küszöbértékei évről-évre lassan emelkedtek. A nyugdíjba vonulás feltétele tehát pontosan:

- az1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap;

- az 1953-ban született, a betöltött 63. életév;

- az 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap;

- az 1955-ben született, a betöltött 64. életév;

- az 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap;

- az 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Miért beszélünk akkor most nyugdíj korhatár csökkentésről?

Magyarországon tíz felnőttből négy él krónikus betegséggel, a rákos megbetegedések arányszáma pedig 10 százalékkal haladja meg az uniós átlagot. Sereghajtók vagyunk a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozásban is.

Az adatok tükrében célszerű volna lazítani a szigorú nyugdíjszabályozáson Simonovits András közgazdász szerint.

Az Orbán-kormány szigorított a 2009-ig lazának mondható nyugdíjrendszeren belül. Ez csak a nők esetében nem mondható el, a Nők40 program keretében negyven év munka- és jogviszony után mehetnek nyugdíjba.

Ellenben megszüntették a tűzoltói munkakörhöz, a katonai munkakörhöz és az egyes szakmák jellegzetességeihez igazított könnyítéseket is.

Csökkenteni kell a nyugdíjkorhatárt a szakértő szerint

A nyugdíjszakértő azt javasolja, kétévente kellene egy-egy esztendővel csökkenteni a korhatárt, amelynek túlzott magasságát az is mutatja, hogy a kor előrehaladtával a munkavállalók egyre inkább kilépnének a munkaerőpiacról, a nők csaknem 90 százaléka nyugdíjba vonul, ha elérte a negyven év munkaviszonyt.

A nyugdíjrendszer gyakori korrekciójára lenne szükség, enyhíteni kell az igazságtalanságokat és aránytalanságokat. Szükség van a félmillió alacsony havi nyugdíj százezer forinthoz közelítésére, a nyugdíjplafon visszaállítására és a 13. havi járandóság egységes kifizetésére is.

Ezeknek a változtatásoknak rövidtávú költségvetési kockázata van, de az adatok tükrében az inflaciókövetőnek beharangozott nyugdíjemelés már nem lesz orvosság a nyugdíjasok fizikai és pénzügyi nyavalyáira - olvasható a HVG-ben.

Mekkora a nyugdíja ma egy átlagos nyugdíjasnak Magyarországon?

A 2023-as év még épp zajlik, így arra vonatkozó adatok még nem állnak rendelkezésre, de a KSH adatsorai között keresgélve megtudhatjuk, hogy mennyi volt a havi átlagnyugdíj 2000-2022 évek között, mely adatokat az alábbiakban be is mutatjuk, majd grafikonon is ábrázoljuk a nyugdíjak átlagos havi összegének alakulását Magyarországon.

Átlagos nyugdíj összege 2000-ban: 35 931 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2001: 41 002 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2002: 47 561 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2003: 54 905 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2004: 60 962 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2005: 67 182 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2006: 72 160 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2007: 78 577 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2008: 87 482 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2009: 93 256 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2010: 98 804 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2011: 104 014 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2012: 104 610 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2013: 112 781 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2014: 115 786 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2015: 118 439 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2016: 121 041 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2017: 123 725 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2018: 129 637 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2019: 134 947 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2020: 142 114 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2021: 150 571 Ft

Átlagos nyugdíj összege 2022: 164 102 Ft

Nyugdíj kalkulátort IDE kattintva talál.

Mik a nyugdíjasok leggyakoribb pénzügyi problémái és azok hogyan gyógyíthatók?

A nyugdíjasok leggyakoribb pénzügyi problémái általában az alábbiak lehetnek:

- Kevés nyugdíj: Sok nyugdíjas alacsony összegű nyugdíjat kap, ami nem elegendő a megfelelő életszínvonal fenntartásához. Ez gyakran annak köszönhető, hogy a munkájuk során nem tudtak elegendő megtakarítást képezni, vagy a nyugdíjrendszerben bekövetkező változások miatt alacsonyabb nyugdíjra jogosultak.

- Magas egészségügyi költségek: Az idősebb korral gyakran járnak együtt egészségügyi problémák és szükség lehet folyamatos orvosi ellátásra, amely jelentős költségekkel járhat. Az orvosi szolgáltatások, gyógyszerek és egyéb egészségügyi kiadások hozzájárulhatnak a nyugdíjasok pénzügyi nehézségeihez.

- Magas lakhatási költségek: Sok nyugdíjas számára a lakhatási költségek jelentik a legnagyobb kiadást. Az ingatlanárak és a bérleti díjak emelkedése miatt sok nyugdíjasnak nehéz lehet fedezni a lakhatási költségeket a korlátozott nyugdíjból.

- Infláció hatása: Az infláció jelentős hatással lehet a nyugdíjasokra, mivel az árak emelkedésével a nyugdíjvásárló ereje csökkenhet. Ez azt eredményezheti, hogy ugyanazért a termékért és szolgáltatásért egyre többet kell fizetniük, miközben a nyugdíjuk összege nem növekszik.

- Eladósodás: Néhány nyugdíjas kénytelen lehet hitelt felvenni az életkori kiadások fedezésére vagy váratlan helyzetek megoldására. A túlzott eladósodás hosszú távon súlyos pénzügyi terhet jelenthet.

- Pénzügyi ismeretek hiánya: Nem minden nyugdíjas rendelkezik megfelelő pénzügyi ismeretekkel és készségekkel a pénzügyeik hatékony kezeléséhez. Ez vezethet rossz döntésekhez, rossz befektetésekhez, vagy az előnyös nyugdíj-előnyökről és támogatásokról való lemaradáshoz.

- Családi támogatás hiánya: A nyugdíjasoknak időnként anyagi segítségre van szükségük a családjuktól. Ha a család nem tudja támogatni őket, akkor pénzügyi nehézségekkel nézhetnek szembe.

Ezek a problémák természetesen nem érvényesek minden nyugdíjasra, de a felsorolt tényezők jelentős szerepet játszhatnak a nyugdíjas korosztály pénzügyi helyzetének kialakulásában és stabilitásában.