2024-től a nyugdíjelőleget már nem határozatban, hanem végzésben állapítják meg. Felmerül a kérdés, hogy ez a formai változás milyen hatással lehet a nyugdíjasokra és magukra a nyugdíjakra. Érdemes részletesebben utánanézni a témának, mert sokak számára fontos következményekkel járhat ez a módosítás. Mit jelent ez pontosan egy nyugdíjas szemszögéből? Elmagyarázzuk cikkünkben.

Az XRP árfolyama több mint egy éve ugyanabban a szűk sávban mozog, ami a piac számára egyszerre frusztráló és ígéretes jelenség. Egy neves kriptoelemző szerint azonban ez a hosszan tartó oldalazás nem a gyengeség, hanem éppen az erő előjele: szerinte az árfolyam már nem mehet lejjebb – sőt, a következő mozgás komoly emelkedést hozhat.

Sokan tartottak a 2026-os nyugdíjváltozásoktól, de a friss szakértői elemzések alapján meglepően jó hírek érkeztek. Nem emelkedik a nyugdíjkorhatár, nem szigorodnak a kedvezmények, sőt: egyesek számára látványosan magasabb nyugdíj jöhet, miközben a munkát vállaló nyugdíjasok helyzete is kedvező marad.

Fontos változások jönnek a Nők 40 nyugdíjprogramban: 2026-tól már nem minden érintett nő élhet az egyik legismertebb korai nyugdíjlehetőséggel. A szabályok szigorodnak, és több olyan csoport is kikerül a jogosultak köréből, akik korábban még számíthattak erre az ellátásra. Összegyűjtöttük, pontosan kiket érintenek a módosítások, és mire kell figyelni az igénylés során.

Miközben a nyugdíjasok közel fele továbbra is 200 ezer forint alatti ellátásból él, alig néhány tízezren kapnak félmillió forintot meghaladó nyugdíjat Magyarországon. A számok kegyetlenek: az igazán magas nyugdíj ma ritka kiváltság. A jó hír viszont az, hogy nem kizárólag az állami rendszer dönti el, ki hova tartozik.

Az igényelhető nyugdíj neve: méltányossági nyugdíj. Pontosan mit is jelent a méltányossági nyugdíj 2026-ban a jogszabály szerint? Érdemes ismerni a pontos szabályokat, mert akár havi max. 8.000 Ft-ot is kérelmezhetünk méltányossági emelésként. Hogyan lehet élni ezzel a lehetőséggel? Ki igényelheti és milyen összegű nyugdíj esetén tudunk élni a lehetőséggel? Cikkünkben az ado.hu szakmai portál útmutatásai alapján részletesen körüljárjuk a témát.

Miközben a kriptovaluta-piac figyelme főként a Bitcoin ETF-ekre és a nagy altcoinok árfolyamára összpontosul, az XRP körül csendben kibontakozó jelenség új fejezetet nyithat a piac történetében. Chad Steingraber ETF-elemző szerint az intézményi alapok lassan, de biztosan szívják fel az XRP likviditást – és ha a trend folytatódik, a jelenlegi 15 milliárd darabos tőzsdei kínálat messze nem lesz elég a kereslet kielégítésére. A lehetséges supply shock komoly átalakulásokat hozhat az XRP piacstruktúrájában.

A tényadatok alapján továbbra is jelentős különbség van az aktív korban elérhető keresetek és az öregségi nyugdíjak között. Az idei év első három negyedévében az átlagos nettó kereset 476 ezer forint volt, míg az öregségi nyugdíjak átlagos összege az év első kilenc hónapjában alig több mint 244 ezer forintot tett ki.

2010 óta a nyugdíjak vásárlóértéke 25 százalékkal nőtt, az összegük a duplájára emelkedett - jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára kedden az M1 aktuális csatorna reggel műsorában.

A Kormány döntéseit rögzítő jogszabályok a Magyar Közlönyben jelentek meg, így hivatalos most már minden részlet. Nézzük!

Az özvegyi nyugdíj célja, hogy a házastárs vagy élettárs halála után anyagi biztonságot nyújtson a hátramaradt hozzátartozónak. A szabályozás jogilag összetett, ezért az alábbi összefoglaló a hatályos magyar jog alapján, közérthetően mutatja be a legfontosabb tudnivalókat és tipikus élethelyzeteket.

A jelenleg hatályos jogszabályok egyértelműen rögzítik, mely esetekben merül fel az állami nyugdíj visszafizetésének kötelezettsége. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló, 1997. évi LXXXI. törvény részletesen rendelkezik arról is, hogy milyen körülmények között kell a már folyósított nyugdíjösszeget visszatéríteni. Az alábbiakban bemutatjuk a vonatkozó jogszabályi előírásokat.

A magyar nyugdíjrendszerrel kapcsolatban az egyik leggyakoribb kérdés, hogy mikortól lehet nyugdíjba menni, és várható-e változás a közeljövőben. Az elmúlt években több lépcsőben emelkedett a nyugdíjkorhatár, ezért sokakat érint, hogy 2026-tól módosul-e a szabályozás, illetve kinek mit jelent mindez a gyakorlatban.

A nyugellátások folyósításával kapcsolatos alapvető szabályok ismerete fontos mind a leendő nyugdíjasok, mind a már ellátásban részesülők és hozzátartozóik számára, legyen szó öregségi vagy hozzátartozói nyugdíjról.

Elfogadta az Országgyűlés szerdán a 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló jogszabályt; a juttatást fokozatosan vezetik be, a nyugdíjasok 2026 februárjában a teljes összeg egynegyedét kapják meg.

A képviselők a kormány előterjesztését egyhangúlag, 181 igen szavazattal támogatták.

Ahogy közeledik az év vége, egyre többen gondolják újra pénzügyi terveiket, és tesznek kisebb-nagyobb lépéseket a hosszú távú biztonság érdekében. Az OTP Nyugdíjpénztár szerint a fiatalok körében látványosan erősödik a tudatosság: az új belépők 40 százaléka 16-34 év közötti, és egyre többen választanak kockázatosabb, hosszabb távon nagyobb hozamot kínáló portfóliókat.

Az ünnepi készülődést segítve a nyugdíjasok – az előző évek gyakorlatához hasonlóan – idén decemberben is előrehozottan kapják meg a nyugdíjkiegészítéssel emelt nyugdíjukat. A jóváírás ma megjelent a bankszámlákon, és a Magyar Posta is ma kezdi meg a kézbesítést.

K&H nyugdíjkihívása a Kreatív Prizma versenyen ezüst díjat nyert az Influencer PR-kampányok kategóriájában, miután egymás után két évadban is közelebb hozta a fiatalokhoz az öngondoskodás, a megtakarítás és a nyugdíjbiztosítások témáját.

Hétfőtől új korszak kezdődik az XRP történetében: a 21Shares által indított TOXR ETF hivatalos engedélyt kapott az amerikai értékpapír-piaci felügyelettől (SEC), és már most hatalmas tőkebeáramlás látszik a termék iránt. Vajon mire számíthatnak a befektetők az induláskor? Nézzük a részleteket.