Az 50-60 év feletti lakosság több, mint fele nem rendelkezik semmilyen megtakarítással az idősebb éveire, 63%-uk pedig úgy látja, hogy a bevétele sem lesz elegendő a biztonságos nyugdíjas évekre.

Sokan csak akkor szembesülnek vele, amikor már közeledik a nyugdíj: nem elég, hogy valaki évtizedeken át dolgozott, azt igazolni is tudni kell. A szolgálati idő ugyanis kulcskérdés a nyugdíj megállapításánál. Ez határozza meg, hogy valaki mennyi munkában töltött idővel rendelkezik, és bizonyos esetekben azt is befolyásolja, milyen nyugdíjjogosultságra számíthat.

Ha valaki eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de nem rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges legalább 20 év szolgálati idővel, viszont legalább 15 év szolgálati időt igazolni tud, akkor öregségi résznyugdíjra lehet jogosult. Nézzük meg részletesen, mit jelent ez a gyakorlatban.

Ausztriában a nyugdíjkorhatár kérdése 2026-ban nem pusztán adminisztratív adat, hanem társadalombiztosítási, munkaerőpiaci és demográfiai szempontból is kiemelt jelentőségű téma.

Mennyivel él jobban – vagy rosszabbul – egy szlovák nyugdíjas egy magyarhoz képest? A válasz elsőre meglepő lehet, hiszen a bérek Szlovákiában sok esetben magasabbak, mégis más képet mutatnak a nyugdíjak. Ebben az elemzésben friss, hivatalos adatok alapján mutatjuk meg a két ország közötti különbségeket – euróban, forintban és valós jelentésükben.

A villany- és gázszámla nem minden nyugdíjasnál ugyanakkora teher. Egy kis, jól szigetelt társasházi lakásban élő idős embernél lehet havi 6–10 ezer forintos tétel, míg egy régi, gázzal fűtött családi házban akár 40–60 ezer forint fölé is mehet a havi átlagos energiaköltség. A kulcskérdés ezért nemcsak az, hogy mennyi a rezsicsökkentett ár, hanem az is, hogy milyen lakásban él az érintett nyugdíjas.

Sokakat foglalkoztat a kérdés: vajon mennyivel él jobban egy osztrák nyugdíjas, mint egy magyar? A különbség első ránézésre megdöbbentő lehet, de a számok mögött több tényező is rejtőzik.

Hány évesen mehetnek nyugdíjba Németországban – és miért tolódik egyre későbbre ez a határ? Az alábbi elemzés feltárja a nyugdíjkorhatár mögött álló kemény gazdasági és demográfiai realitásokat, valamint azt is, milyen változások várhatók a következő években. Egy biztos: a rendszer jövője sokkal összetettebb, mint egyetlen szám.

Az öregségi nyugdíj kiszámítása alapvetően két fő tényezőtől függ: a megszerzett szolgálati időtől, és az úgynevezett havi átlagkeresettől (vagyis attól, hogy mennyit kerestél a munkával töltött évek alatt). Hogyan számolják ki a nyugdíjat?

Komoly következményekkel járhat, ha valaki jogtalanul jut nyugdíjhoz – még akkor is, ha elsőre úgy tűnik, nem ő hibázott.

Érdemes tisztában lenni azzal, hogy szolgálati idő nemcsak munkaviszony révén, hanem megállapodás útján is szerezhető. Nézzük meg ennek részleteit, hogyan is működik ez a gyakorlatban.

Megjelentek a legújabb statisztikák, és a kép egyszerre biztató és aggasztó. A számokból kirajzolódik, hogyan élnek ma a nyugdíjasok Magyarországon, de a valódi kérdés továbbra is az: vajon elegendő-e ez az összeg a mindennapi megélhetéshez?

Még az idei év során duplájára emelik a családi pótlék összegét, bevezetik a rászoruló gyermekek után járó, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, valamint megvalósítják a korábban ígért nyugdíjemeléseket – közölte Magyar Péter.

A nyugdíj folyósításának pontos időpontja minden hónapban kiemelten fontos a jogosultak számára, hiszen sokan ehhez igazítják a mindennapi kiadásaikat, számláikat és egyéb költségeiket. A mostani bejelentés ezért megnyugtató: nem várható sem késés, sem változás. De mégis, mire kell most kiemelten figyelni?

Egy új online eszköz jelent meg az interneten, amely sokak számára megdöbbentő különbségeket mutat: a TISZA Párt nyugdíj-kalkulátora azt ígéri, hogy gyorsan és egyszerűen kiszámolhatjuk, mennyivel járnánk jobban egy másik rendszerben. De mit is mutat valójában?

Miben egyezik meg, és miben tér el egymástól az öregségi résznyugdíj és az öregségi teljes nyugdíj? Egy olyan témát vizsgálunk meg részletesebben, amely sokakat érint: az öregségi nyugdíj és az öregségi résznyugdíj rendszerét.

Szenzációs történet járta be a világot: egy friss lottónyertes nem luxusautókra vagy egzotikus utazásokra költötte a milliókat – hanem úgy döntött, a nyugdíjasok életét teszi könnyebbé.

A nyugdíjrendszer kérdése a szűkös magyar költségvetés és a mind inkább indokolttá váló korhatáremelés árnyékában az egyik legérzékenyebb politikai területnek számít. Felmerül a kérdés: milyen kézzelfogható változásokat hozhat a Tisza-kormány programja a jelenlegi és a jövőbeni nyugdíjasok számára?

A nyugdíjkorhatár nem pusztán egy szám a törvényekben – sokkal inkább a társadalom, a gazdaság és a politika lenyomata. Magyarországon az elmúlt évtizedekben többször is átalakult, és minden változás mögött komoly gazdasági kényszerek, demográfiai folyamatok és politikai döntések álltak. Nézzük meg, honnan indultunk, hol tartunk ma, és mit mondanak a friss, hatályos szabályok.

Az EU-ban nincs egységes, uniós szintű szabály a nyugdíjak adóztatására: ez továbbra is tagállami hatáskör. Emiatt az EU27-ben nagyon eltérő modellek élnek egymás mellett.