Nyugdíjba vonuláskor mi számolnak be szolgálati időnek és mi az amit nem?

Az a személy, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll – pl. alkalmazott, egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja –, és járulékot fizet, szolgálati időt szerez. Ezeket a jogviszonyokat a törvény tételesen felsorolja.

Biztosítási jogviszony például a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, álláskeresési járadékban való részesülés, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként töltött idő, a megbízási jogviszony, a választott tisztségviselői jogviszony, a vállalkozás jellegű jogviszonyban töltött idő, a bedolgozói jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, az egyéni és társas vállalkozói jogviszony, az őstermelői jogviszony.

Egyes pénzellátások folyósításának az időtartama szintén szolgálati időnek minősül. Ilyen például az ápolási díj, a táppénz, a rehabilitációs ellátás, vagy a gyermekgondozást segítő ellátás.

Vannak olyan időszakok is, amelyek nem tartoznak a fenti csoportokba, de a jogszabály biztosítja, hogy a nyugdíjhoz szolgálati időként beszámítsák. Ide sorolható például az egykori kötelező sorkatonai szolgálat, a szakmunkástanuló idő és a nappali képzésben folytatott felsőfokú tanulmányok 1998 előtti évei is.

Mindezekre figyelemmel a nyugdíjra jogosító szolgálati idő típusai az alábbiak szerint csoportosíthatók:

- biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján történő járulékfizetés esetén szerzett szolgálati idő,

- nyugdíjjárulék-köteles pénzellátásban való részesülés időtartama,

- a megállapodás alapján teljesített járulékfizetés időtartama,

- olyan biztosítással nem járó jogviszony vagy időszak, amelynek tartamát a jogszabályok szolgálati időnek minősíti.

A nyugdíjra jogosító szolgálati idő elismerésére vonatkozó rendelkezéseket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet tartalmazzák, amelyek előírják, hogy az 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati időre vonatkozó rendelkezéseket az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell a hivatalnak alkalmaznia.

Azt, hogy egy jogviszony biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonynak minősült-e, minden esetben a jogviszony keletkezésének, és a fennállásának időpontjában hatályos jogszabályok határozzák meg, az alábbiak szerint:

- 1997. december 31-ig a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény,

- 1998. január 1. - 2020. június 30. közötti jogviszonyok esetén a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény,

- 2020. július 1-jét követő jogviszonyok esetén a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény.

Milyen feltételek esetén ismerhető el a biztosítási idő nyugdíjba vonuláskor szolgálati időként?

Az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagjának valamint a mezőgazdasági őstermelő esetében nem elegendő a jogviszonynak az igazolása, szükséges a bevallási kötelezettség teljesítése, és az előírt mértékű nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék vagy társadalombiztosítási járulék megfizetése is.

Szolgálati időként nem vehető figyelembe az az időszak, amelyre vonatkozóan a járulék bevallás vagy a járulékfizetés elmarad vagy járuléktartozás mutatkozik. Amennyiben a nyugdíjjárulék utólag megfizetésre kerül, a tartozás miatt figyelmen kívül hagyott idő nyugdíjra jogosító szolgálati időként elismerhető. A tartozás összegét és azt az időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, az állami adóhatóság igazolja.   

A szolgálati időt fő szabály szerint a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján kell figyelembe venni.

Ha egy jogviszony, vagy egy biztosítási időszak a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szerepel, akkor a hiányzó időszakok elfogadásához okirati vagy egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanúk nyilatkozata alapján) történő bizonyítás szükséges.

A foglalkoztatási jellegű jogviszony fennállása igazolható, bizonyítható a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással. A bizonyítási teher minden esetben az igénylőt terheli. Egyéb okmányok és igazolások alapján szolgálati időt akkor lehet elismerni, ha azokból egyértelműen megállapítható a biztosítás ténye, a biztosítási jogviszony időtartama.

A tanúvallomásokon alapuló bizonyítás akkor fogadható el, ha a vallomások nem ellentmondóak, hiteles, közvetlen forrásból származnak. Közvetlen forrásnak minősül például a volt munkatársak, munkahelyi vezetők tanúvallomása, akik hitelt érdemlően tudnak nyilatkozni a biztosítási jogviszony keletkezéséről és megszűnéséről, annak jellegéről, valamint az érintett által végzett tevékenységről.

Melyek azok a pénzbeli ellátások, amelyek időtartama szolgálati időnek minősül?

- a gyermekgondozási díj (GYED),

- a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély (GYES),

- a gyermeknevelési támogatás (GYET),

- a gyermekek otthongondozási díja (GYOD),

- az ápolási díj,

- a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és a rendvédelmi egészségkárosodási járadék,

- a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és a honvédelmi egészségkárosodási járadék,

- Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítés és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama,

- a 2011. december 31-ét követően megállapított rehabilitációs ellátás,

- a rehabilitációs járadék,

- munka-rehabilitációs díj, illetve a fejlesztési foglalkoztatási díj,

- a táppénz, betegszabadság, a baleseti táppénz, a biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás (passzív táppénz),

- a terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS), a csecsemőgondozási díj (CSED),

- az örökbefogadói díj.

Ha a fentiekben felsorolt ellátásokat a kifizetés időpontjában járulékfizetési kötelezettség terhelte, akkor ezt az időszakot nyugdíjra jogosító szolgálati időként abban az esetben ismeri el a hivatal, ha az adott ellátásra vonatkozó járulékfizetés ténye bizonyítást nyert.

Bizonyítékul szolgálhat többek között

- foglalkoztató bejelentése alapján a nyilvántartás adatai,

- ellátás megállapításáról rendelkező döntés pl. az Országos Egészségpénztár vagy a Magyar Államkincstár vagy a kormányhivatal határozata,

- a gyermek születési anyakönyvi kivonatának egykorú bejegyzései.

Milyen további időszakok minősülnek nyugdíjra jogosító szolgálati időnek? 

- tanulmányok alapján elismerhető szolgálati idő,

- katonai szolgálat alapján elismerhető szolgálati idő,

- egyéb jogcímen elismerhető szolgálati idő

Milyen időszakok ismerhetők el tanulmányok folytatása címén szolgálati időnek?

A felsőfokú oktatási intézményben nappali képzésben 1998. január 1-jét megelőzően folytatott tanulmányoknak a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges időtartama tanulmányi időként kerül szolgálati időként elismerésre.

A tanulmányok idejébe mind az alapképzés, mind pedig a mesterképzés ideje beleszámít.

A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje, abban az esetben minősül szolgálati időnek, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítványt, oklevelet Magyarországon egyenértékűnek elismerték. A felsőfokú külföldi résztanulmányok ideje abban az esetben minősül szolgálati időnek, ha azt magyar felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították.

Abban az esetben tehát, ha az igénylő a külföldi felsőfokú tanulmányokat nem fejezte be vagy nem kerültek beszámításra hazai felsőfokú oktatási intézmény tanulmányi idejébe, akkor Magyarországon nem lehet figyelembe venni szolgálati időként. 

A felsőfokú képesítéshez kapcsolódó magasabb fokozat megszerzése érdekében folytatott PhD-képzés időtartama is szolgálati időnek számít, ha a tanulmányokat nappali tagozaton folytatták.

Szintén tanulmányi időként kerül figyelembevételre az 1998. január 1-je előtt ösztöndíjas doktorjelölt, vagy ösztöndíjas aspiránsjelölt képzés időtartama. Ebben az esetben az ösztöndíj járulék alapjául szolgáló jövedelemnek minősült, ezért ebben az esetben nem az ösztöndíjas doktori tanulmányok folytatására irányuló tanulói jogviszony, hanem a járulékfizetés alapozza meg a tanulmányok címén történő szolgálati idő elismerését.

A szakmunkástanuló idő szolgálati időnek minősül

- 1995. március 31-ig, függetlenül attól, hogy a tanuló kapott-e ösztöndíjat vagy szakmunkásbért,

- az 1995. április 1. - 1995. december 31. közötti időszak abban az esetben, ha a tanuló ösztöndíjban, munkabérben (szakmunkásbérben) részesült,

- 1996. január 1. - 1997. december 31. között tanulószerződéssel szakképző iskola tanulójaként eltöltött idő, ha a tanuló iskolarendszerű szakképzés keretében működő iskolában tanult,

- 1998. január 1. - 2019. december 31. között a tanulószerződés alapján szakképző iskolában eltöltött időnek az a tartama, amelyre nyugdíjjárulék megfizetése is megtörtént.

A szakképzések esetében 2020. január 1-től a tanuló és a képzőhely között munkaviszony jön létre. A tanuló munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül, ezért a munkaviszony időtartama kerül szolgálati időként elismerésre.

 Szakiskolai tanulmányok időtartama abban az esetben ismerhető el szolgálati időként, ha külön megállapodás alapján a tanulókra a biztosítási jogviszony kiterjedt. Ilyen például az egészségügyi szakiskolában folytatott tanulmányok időtartama, amely szolgálati időként legkésőbb az 1975. március 1-jéig megkezdett tanulmányok esetében ismerhető el.

Szakközépiskolák esetében csak a nyári gyakorlat időtartama ismerhető el szolgálati időként, ha a járulékfizetés igazolt.

A két éves rendőr szakközépiskola második tanéve szolgálati időnek számít, mivel ebben az esetben próbaidős kinevezéssel hivatásos állományú jogviszony jön létre.

A szakképzési törvény hatálya alá tartozó tanulóviszony – 1998. január 1. előtt – tanulószerződéssel, tanulókönyvvel, oklevéllel bizonyítható, az 1998. január 1. - 2019. december 31. közötti időszakban a nyugdíjjárulék levonásának ténye fizetési jegyzékkel, a gazdálkodó szervezet igazolásával bizonyítható. A nyugdíjjárulék alapját a tanulószerződésben meghatározott díj képezte.

Milyen időszakok ismerhetők el katonai szolgálat címén?

- a katonai, illetve a polgári szolgálatban eltöltött idő,

- a fegyveres erők és a fegyveres testületek, valamint a honvédség, illetve a folyamőrség sorozott állományú tagjának az első tényleges és tartalékos szolgálatának időtartama

Melyek a szolgálati időként figyelembe vehető egyéb időszakok?

- az Európai Unió tisztviselőinek a nyugdíjbiztosítási visszautalása alapján elismert szolgálati idő tartama,

- a magyar-német munkaerőcsere-egyezmény keretében (NDK-s) munkavállalás céljából folytatott szakmai gyakorlat időtartama,

- a jogszerű sztrájk időtartama,

- az 1998. január 1-jét megelőző időszakban a fizetés nélküli szabadság első harminc napja,

- 1998. január 1-je előtt a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama, ha azt 3 évesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén 12 évesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása miatt engedélyezték.

Megállapodás alapján vállalt járulékfizetéssel szerezhető szolgálati idő

A nyugdíjmegállapító szervvel köthető megállapodásban szolgálati idő szerzése céljából járulékfizetés vállalható:

- szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére (biztosítási jogviszony hiányában vagy annak szünetelése esetén),

- felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok 1997. december 31-ét követő idejének szolgálati időként történő elismerése érdekében,

- öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év, illetve öregségi résznyugdíjra való jogosultsághoz szükséges 15 év szolgálati időhöz hiányzó legfeljebb öt év szolgálati idő szerzése céljából,

- évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére.

A fenti esetekben akkor ismerhető el a megállapodással szerzett szolgálati idő, ha a járulék megfizetése is megtörtént.

Milyen időszakok nem ismerhetők el nyugdíjra jogosító szolgálati időként?

- a fizetés nélküli szabadság, vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartama, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem kifizetés nem történt,

- letartóztatás, szabadságvesztés időtartama, kivéve:

- ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették ellene,

- a szabadságvesztés idejét, ha az elítéltet a bíróság utóbb jogerősen felmentette,

- az az időszak, amely alatt a biztosítás szünetelt, azaz járulékfizetés nem történt,

- az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának az az időtartama, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék tartozása van,

- a társas vállalkozás tagja esetében az adott társas vállalkozás tagjaként fennállt biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának az az időtartama, amelyre vonatkozóan a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék tartozása van,

- az egyéni vállalkozó vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozás tagja segítő családtagja biztosítási idejének az az időtartama, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozásnak a segítő családtag után 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék tartozása van,

- a mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének az az időtartama, amelyre vonatkozóan nyugdíjjárulék tartozása van,

- a saját jogú nyugdíjasként folytatott keresőtevékenység időtartama.