Olaszországban a betlehemről folyik vita
2024. 12. 11. 06:00
El a kezekkel a betlehemtől! - reagált Matteo Salvini a jobboldali Liga párt vezetője hétfő este a baloldali sajtó felvetésére, miszerint az olaszországi iskolákban a karácsonyi ünnepekre felállított betlehemek kirekesztő és idegengyűlölő társadalomra utalnak.
Matteo Salvini közösségi oldalain megdöbbentőnek és szégyenletesnek nevezte az évszázados olasz hagyománynak számító betlehemmel szembeni támadást.
“El a kezekkel a betlehemtől, amely tradícióink egyik jelképe, az olasz és keresztény identitás kifejezése, amelyet mindenáron meg kell védenünk azokkal szemben, akik el akarják törölni értékeinket!"
- közölte Salvini.
A Liga vezetője arra szólította fel az olaszokat, fényképezzék le az otthonokban, iskolákban vagy tereken felállított betlehemeket, és a felvételeket tegyék fel a világhálóra.
A jobboldali politikus a Domani baloldali napilap cikkére reagált, amely december 8-án jelent meg. A cikk szerzője azt kérdezte, miért vannak még mindig betlehemek az állami iskolákban.
A cikkíró úgy vélte, hogy a gyermek Jézus születését idéző vallási szokás “kirekesztő és idegengyűlölő társadalomra utal, amely képtelen a másik meghallgatására". Hozzátette, hogy a keresztény karácsony nem képviseli az olasz iskolákba járók közös értékeit, és a “kulturális identitás nem lehet statikus".
Az újságcikk azután jelent meg, hogy a szintén jobboldali kormánypárt, az Olasz Testvérek (FdI) a római Circus Maximus mezején zajló politikai találkozóján betlehemet állított fel.
A baloldali Demokrata Párt (PD) amiként már tavaly, az idén is stilizált fenyőfával kíván demokratikus ünnepeket.
A betlehemállítást Assisi Szent Ferenc vezette be, aki 1123-ban az umbriai Greccio városában idézte fel először a bibliai epizódot.
A betlehem évszázadokon át az olasz karácsonyi ünnepek egyetlen jelképe volt, a karácsonyfa szokása az 1800-as évek közepétől terjedt el. A betlehemet és a karácsonyfát is december 8-án szokás az otthonokban, utcákon, intézményekben felállítani: betlehem áll nemcsak a Szent Péter téren és a templomokban, hanem a római Navona téren, a vasútállomásokon, a munkahelyeken és az iskolákban is.
A Coldiretti termelői szövetség adatai szerint ma már az olaszok 87 százaléka állít karácsonyfát, és 57 százalék épít otthonában betlehemet, ez az arány 76 százalék az ország déli, vallásosabb részén.
Az ünnepek közeledtével ismét feléledt a vita a karácsonyról, elsősorban az oktatási intézményekben. Róma legnagyobb és legtöbb bevándorló lakta kerületében az állami óvodák már november végén jelezték a szülőknek, hogy az idén elmarad a gyerekek karácsonyi előadása a nem keresztény gyerekekre való tisztelet jegyében.
Tavaly Padova térségének egyik általános iskolája jelentette be, hogy kihagyják a Jézus szót a karácsonyi énekekből. Erre reagálva az Olasz Testvérek törvényjavaslatot nyújtott be a betlehem kötelezővé tételéről az iskolákban, a kezdeményezés azonban megakadt a parlamentben.
Az osztálytermek falára az állami iskolákban is szabadon kitehető a feszület, amellyel kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Bírósága 2011-es ítélete megállapította, hogy nem sérti a gondolatszabadságot.
Az olasz általános iskolákban a diákok valamivel több mint tizenegy százaléka bevándorló. Az olasz tanulók közel 85 százaléka jár iskolai hittan órára.
A Censis társadalomkutató intézet legfrissebb felmérése szerint az olaszok 57,4 százaléka fenyegetve érzi magát azoktól, akik “az olasz életvitelnek ellentmondó szabályokat és szokásokat" akarnak elültetni az országban.Példaként a férfiak és nők nyilvános helyeken való elkülönítése szokását nevezték meg, és a csak a szemet szabadon hagyó fejkendő viseletét.
A felmérés szerint az olaszok 38,3 százaléka tartja veszélyesnek az országba érkező menedékkérőket, 29,3 százalékban van ellenérzés a nem hagyományos családok iránt, 21,8 százalék ellenséget lát a nem keresztény vallásúakban, 21,5 százalék azok iránt viseltet fenntartással, akik más nemzetiséghez tartoznak, 14,5 százalék pedig a más bőrszínűek iránt.
A felmérés arra is rámutatott, hogy 57,4 százalék szerint az “igazi olasz" olasz felmenőktől ered, és 36,4 százalék szerint katolikus vallású.
Jövőre gyorsulhat vissza a magyar infláció
A tavalyi 0,5 százalék után idén 1,4 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A különböző adminisztratív árkorlátozások esetleges legalább részbeni kivezetése, valamint a közel-keleti konfliktus hatásai miatt az év második felében gyorsulhat a pénzromlás üteme, ugyanakkor az éves átlagos infláció még így is alacsonyabb lehet, mint 2025-ben. Az országgyűlési választásokat követően a forint jelentősen erősödött, az év második felében azonban ezt a felértékelődést fékezheti a gyorsuló infláció, a költségvetés állapota és a várhatóan fokozatosan romló külső egyensúly.
Lefelé araszoltak a fejlett piaci hosszú hozamok; kissé erősödtek a régiós devizák
Az olajárak a kezdeti emelkedés után végül kismértékben ugyan, de tovább estek tegnap, miután Marco Rubio amerikai külügyminiszter is bizakodó hangnemben nyilatkozott az Iránnal folytatott tárgyalásokról. Az euróövezetben az olajár-krízis miatt a vártnál is rosszabbak lettek az beszerzésimenedzser-indexek, a szolgáltatásoké és a teljes gazdaságé is a vártnál mélyebbre süllyedt a recessziós tartományban.
Lefelé araszoltak a fejlett piaci hosszú hozamok; kissé erősödtek a régiós devizák
Az olajárak a kezdeti emelkedés után végül kismértékben ugyan, de tovább estek tegnap, miután Marco Rubio amerikai külügyminiszter is bizakodó hangnemben nyilatkozott az Iránnal folytatott tárgyalásokról. Az euróövezetben az olajár-krízis miatt a vártnál is rosszabbak lettek az beszerzésimenedzser-indexek, a szolgáltatásoké és a teljes gazdaságé is a vártnál mélyebbre süllyedt a recessziós tartományban.
Emelkedtek a tengerentúli indexek, a nap végére csökkent az olaj ára
Emelkedéssel zártak tegnap az amerikai részvénypiacok, miközben az olajpiacon jelentős fordulat volt megfigyelhető: a jegyzések kezdetben emelkedtek, miután hírek érkeztek arról, hogy Irán nem kívánja külföldre szállítani a dúsított uránt, a nap végére azonban az árak korrigáltak, mivel a befektetők bíznak benne, hogy a következő napok diplomáciai áttörést hozhatnak Irán és az USA között. A vállalati hírek közül az Nvidia gyorsjelentése került a fókuszba: a chipgyártó a várakozásokat meghaladó eredményeket és előrejelzést közölt, valamint osztalékemelést jelentett be, ennek ellenére részvénye mintegy 1,8%-kal csökkent, ami jól tükrözi az AI-szektor vezető vállalataival szemben kialakult magas piaci elvárásokat.
Vegyesen zártak a nyugat-európai indexek, miközben továbbra is bizonytalan az iráni konfliktus megoldása
Az európai részvénypiacok volatilis kereskedést zártak tegnap, miután Irán legfelsőbb vezetője jelezte, hogy az ország nem kívánja külföldre szállítani a közel fegyverminőségű uránkészleteit, ami bonyolíthatja az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat. A pán-európai Stoxx 600 index végül enyhe emelkedéssel fejezte be a napot, miután a kereskedés során többször is irányt váltott. A piaci hangulatot részben támogatta, hogy az amerikai elnök korábban jelezte: a Washington és Teherán közötti tárgyalások a végső szakaszban járnak, miközben a katonai lépések elhalasztása több időt biztosít a diplomáciának.
Erős évkezdés az MBH Banknál: 68 milliárd forint az első negyedéves korrigált adózás előtti eredmény
Az MBH Bank közzétette az idei év első negyedéves pénzügyi eredményeit: a bankcsoport továbbra is rendkívül stabil tőkeszintekkel és szilárd likviditási pozícióval rendelkezik, miközben az első negyedévben is tovább növelte ügyfélállományait. A társaság korrigált adózás előtti eredménye meghaladta a 68 milliárd forintot, ami csaknem 400 millió forinttal több az előző év azonos időszakában elért eredményhez képest. Mérlegfőösszege 13 119,8 milliárd forintra emelkedett, ami éves összevetésben 2,3%-os növekedést jelent. A bankcsoport 20,7 százalékos tőkemegfelelési mutatója továbbra is jelentősen meghaladja a szabályozói elvárásokat.
Erősödött a forint reggelre az euróval és a dollárral szemben
Erősödött a forint péntek reggelre az euróval és a dollárral szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben, míg a svájci frank jegyzése alig változott.
A magasabb hozzáadott értéket termelő magyar gazdasághoz több mérnök kell
Hazánk gazdasági fejlődésének következő szakaszában a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás kulcskérdés lehet. Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetség (EJMSZ) elnöke szerint ez a gazdasági fordulat csak akkor lehet sikeres, ha az ország képes elegendő, magas szintű tudással rendelkező mérnököt és szakembert képezni. Úgy látja, hogy a STEM-oktatás megerősítése, az élményalapú tanulás és az egyetemek fejlesztése nem költség, hanem hosszú távú befektetés Magyarország jövőjébe.
Újabb magyar nagyvárosokban indul el az Uber
Az Uber tovább bővíti magyarországi jelenlétét: május végén két újabb vidéki nagyvárosban, Pécsen és Kecskeméten is elindul a szolgáltatás. Az indulást mindkét helyszínen kedvezményes utazást kínáló hétvégi promóció kíséri, a vállalat pedig a jövőben további hazai városokban is megjelenne.
Már nem aranybánya a lakáskiadás, de jó választással még mindig megérheti
Tíz éve nem látott szintre csökkentek az egyéves előretekintő lakásbérbeadási hozamok Magyarországon 2025-ben, Budapesten az év végén 4,3%-on, vidéken pedig 6,2%-on állt az érték – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Megtakarítási jelentéséből. Ez azt jelenti, hogy a fővárosban már az állampapíroknál kisebb hozamot lehet elérni a bérbeadással, miközben a 2010-es évek közepén még 10 százalék feletti értékek is voltak. Persze így sem kell félteni a lakástulajdonosokat, hiszen az Európa-rekorder áremelkedés bőven kompenzálta őket a hozamok csökkenése miatt, ráadásul a kontinensen a mostani bérbeadási hozamszintek számítanak „normálisnak” – mutat rá elemzésében az OTP Ingatlanpont.
Közel-keleti háború, dráguló energia és erősödő forint: újraíródnak a gazdasági kilátások
A közel-keleti háború kitörése ismét bizonytalanná tette a fejlett gazdaságok idei pályáját. Az energiaárak emelkedése, a Hormuzi-szoros körüli feszültségek és a tartós geopolitikai patthelyzet kockázata egyre erősebben hat a növekedési és inflációs várakozásokra. A világgazdaság számára újra előtérbe került a stagfláció veszélye: vagyis az a kellemetlen helyzet, amikor a gazdasági növekedés lassul, miközben az infláció ismét magasabb szintre kerül.
Kerozinsokk 2026: Végigsöpör a budapesti turizmuson a Hormuzi-válság dominóhatása?
Az AUCTORIS friss stratégiai jelentése szerint a geopolitikai feszültségek, az emelkedő üzemanyagárak, a légitársasági költségnyomás és az utazói bizonytalanság dominóhatása a következő hónapokban Budapest turizmusát és vendéglátását is elérheti. A dokumentum nem összeomlással számol, hanem egy fokozatosan kibontakozó, kezelhető, de komoly felkészülést igénylő átrendeződéssel.
Bizalmi vagyonkezelés: ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket
A kormány szigorítaná a bizalmi vagyonkezelés adóelőnyeit, de magát a jogi eszközt megtartaná. Az igazi kérdés: hogyan lehet úgy kiszűrni az adótrükközést, hogy közben ne csapja agyon a szabályozás azokat a családi konstrukciókat is, amelyek valóban a generációváltást vagy a vagyon hosszú távú megőrzését szolgálják? Dr. Horváth Balázs az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja szerint a kérdés sokkal összetettebb, mint sejtenénk.
Már most közel harmadával magasabb a nyári előfoglaltság a magyar szálláshelyeken, mint tavaly ilyenkor
A 2026-os nyári szezon előtt jelentősen erősebb foglaltsági szinttel indulnak a magyarországi szálláshelyek, mint egy évvel korábban. A június–augusztusi időszakra vonatkozó átlagos előfoglaltság országosan 31,5%-kal magasabb, mint 2025 ugyanezen pontján volt. A növekedés különösen Budapesten látványos, ahol az idei nyárra vonatkozó előfoglaltság 65,5%-kal haladja meg a tavalyi szintet, miközben az ország többi részén stabilabb, 13,3%-os emelkedés látszik derül ki a SabeeApp friss reprezentatív adatelemzéséből.
Kevesebb kidobott étel, több tudatos döntés – Okos technológiával az élelmiszerhulladék ellen
Az élelmiszerhulladék nemcsak az otthonokban jelent problémát: a szállodákban, az éttermekben és a közétkeztetésben is napi hatalmas mennyiségű étel kerül a kukába. Ez egyrészt környezetvédelmi gond, másrészt komoly anyagi veszteség a cégeknek. A pazarlás megelőzéséért dolgozott a VIMOSZ aktív részvételével a Wasteless konzorcium, amely a mesterséges intelligencia tudását is alkalmazva ad használható eszközöket a megoldáshoz.
Vendégmunkás-stop június 1-jén: Valóban mozgósítható a 400 ezres magyar tartalék?
A tízéves rekordot döntő, 4,8%-os munkanélküliség, a június 1-jén életbe lépő vendégmunkás-tilalom és az AI-vezérelt toborzási megtorpanás olyan „tökéletes vihart” kavar a magyar munkaerőpiacon, amelyre a hagyományos modellek már önmagukban nem adnak választ. A Gig Economy Report 2026 adatai szerint miközben a vállalati oldalon egyre nehezebb a hosszú távú elköteleződés megvalósítása, a magyar munkavállalók tömegei már a rugalmas piactér-modellben látják a biztonságot.
A hiteligénylők is jól járnak a bérek emelkedésével
A nettó átlagkereset 546 000 forint volt 2026 márciusában, a nettó kereset mediánértéke pedig 432 100 forintot tett ki a KSH friss adatai alapján. Az átlagbér akár a legnagyobb összegű személyi kölcsön felvételéhez is elég lehet, a mediánbért keresőknek azonban kompromisszumot kell kötniük, ha nagyobb összegű szabad felhasználású hitelt szeretnének felvenni - írja közleményében a Bank360.hu.
Saját jogú nyugellátás és hozzátartozói nyugellátás: a magyar nyugdíjrendszer egyik legfontosabb alapfogalma
A magyar nyugdíjrendszerben kevés olyan fogalom van, amely első olvasásra ennyire száraznak, jogszabályszerűnek és távolinak tűnik, mégis ennyire közvetlenül érinti az emberek életét. A „saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás” kifejezés valójában nem pusztán egy törvényi meghatározás: mögötte évtizedek munkája, járulékfizetése, családi sorsok, megélhetési biztonság és sokszor a túlélő hozzátartozók anyagi védelme áll.
