Óriási bajban vannak a társasházak az elszabadult árak miatt
Egy épület folyamatos karbantartásra és tervezett, időszakonkénti felújításra szorul, csak így tudja állagát hosszú időn keresztül megőrizni és biztonságosan kiszolgálni a benne lakókat. Ahhoz, hogy mindez megtörténjen, pontos, precíz és elhivatott társasházkezelőre van szükség, aki konkrét tervekkel és célokkal tud komfortosan élhető jelent, illetve biztonságot nyújtó jövőt biztosítani a tulajdonosi közösség számára.
„Sokan élnek olyan társasházban, amelyek 100 éve vagy még régebben épültek. Akkoriban az épületeknek még teljesen más elvárásoknak kellett megfelelniük, és sok belső átalakításon estek át, hogy mára ma már összkomfortos lakásoknak adjanak helyet. Gondoljunk például az elektromos hálózatra, amire annak idején, az 50-es, 60-as években lakásonként a világítás mellett maximum egy rádiót csatlakoztattak, ma pedig össze sem tudjuk számolni, hányféle elektromos készülék található meg az otthonunkban. Nem elvárható, hogy egy 50 évvel ezelőtt kiépített és esetleg 25 éve részben felújított villanyvezeték-hálózat a mai terhelést is éppúgy elbírja, pedig ha hisszük, ha nem, sok esetben még ma is azokat használják” – világosított fel Szilber Szilvia társasházszakértő.
Sok ember biztonsága és életminősége múlik a felelős hozzáálláson
Az a hozzáállás is idejétmúlt és ma már elfogadhatatlan, hogy majd foglalkozunk a problémával, amikor az felmerül. Aki ezen elv alapján végzi közös képviselői, társasházkezelői tevékenységét, nem csak saját magát hozza olyan szituációba, hogy egy esetleges baleset miatt felelnie kell a gondatlanságáért, de a teljes lakóközösség életminőségét, anyagi kilátásait veszélybe sodorhatja.
„Nemrégiben olyan állapotban bízták ránk egy társasház kezelését, ami már szinte élhetetlen volt. A körfolyosós épületben a lakók egy korábbi, szervezetlen és félbe maradt felújítás következtében három éven keresztül voltak kénytelenek pallókon megközelíteni az otthonukat, több emelet magasságban úgy, hogy a pallók között ott tátongott alattuk a mélység. A részben elkészült elemek időközben károsodtak, ezért azokat is el kellett bontani, így kidobott pénz volt a rá költött összeg. Ma már szépen haladnak a munkálatok, hamarosan csak egy rossz emlék lesz a lakók számára ez az időszak” – elevenítette fel Szilvia.
A tűzoltás már rég késő
Előrelátó tervezéssel számos problémát meg lehet előzni. Egy társasházkezelő számára alapvetőnek kellene lennie, hogy tisztában legyen az általa gondozott épülettel, precízen dokumentált tervei legyenek arról, milyen felújítás mikor válik időszerűvé. Ez egyrészt azért fontos, mert ma már elképzelhetetlen, hogy néhány hónapos határidővel kivitelezőt lehessen találni egy-egy komolyabb volumenű munkára, ehhez minimum egy év, de lehet, hogy még annál is több idő lesz szükséges. Másrészt az elmúlt években olyan mértékben elszabadultak az építőiparban az árak, hogy az anyagi lehetőségek felmérése és a szükséges tőke előteremtése is hosszadalmas lehet. Ezért a lakástulajdonosokra háruló felújítási többletterhek beszedésének ütemezése is nagyon fontos szempont.
„Minden társasházi tulajdonos kiszámítható jövőt szeretne, hogy legyen módja előtakarékoskodni egy-egy jelentősebb felújítás előtt, ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy váratlanul nagyobb összeget kell fizetnie. A kezelők felelőssége, hogy megtörténjenek az időszakos felülvizsgálatok, úgymint pl. a tűz-, a gáz-, az érintés- vagy éppen a villámvédelem. Ezen túlmenően a szerkezeti és a gépészeti elemek avulását is figyelemmel kell követni, hogy a nagyobb felújításokra időben kezdjen el a közösség takarékoskodni. Előrelátással, a megfelelő technológiai sorrend tervezésével jelentős összegeket meg lehet spórolni” – hívta fel a figyelmet Szilber Szilvia társasházszakértő.
A gondos társasházkezelő nem „csak beszedi a pénzt”
“Talán sokakban él még az a kép a társasházkezelőkről, közös képviselőkről, hogy leginkább akkor hallani felőlük, amikor a közös költség fizetésére ösztönöznek. Jó lenne azt mondani, hogy ez a kép téves, de sajnos még napjainkban is megfigyelhető az a mentalitás, hogy tevékenységük kimerül abban, hogy beszedik a pénzt és kifizetik az üzemeltetési költségeket.
Az elmúlt 10 évben azonban frissülni látszik a szakma, és vannak olyan felkészült, műszaki ismeretekkel, tárgyalókészséggel és tenni akarással rendelkező szakemberek, akik zászlójukra tűzték, hogy példaértékű hozzáállásukkal megváltoztassák a szakma megítélését. Jellemzően ezek nem az IKV utódai vagy több száz társasházat kezelő, nagy cégek, hanem a kisebb vállalkozások, ahol van kapacitása a kezelőnek megismerni a közösséget és az épületet. A nagyüzemi, reaktív működtetés helyett a kis vagy közepes kezelő cégek az adott társasház igényeire szabhatják szolgáltatásukat és proaktív módon képesek értéket növelni.
A társasházak nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak, ami abból fakad, hogy sok helyen nincs elegendő felújítási alap. Ezt súlyosbítja a lassan két éve tartó, Covid okozta járványhelyzet, ami a tulajdonosok egy részének jövedelmét megtépázta, és az elérhető önkormányzati támogatások töredékükre csökkentek. Az elszabadult építőipari árak pedig sok közösség számára, ahol nem nem volt megtakarítás, végképp ellehetetlenítették a társasházi közös területek felújítását. A fentieknek arra kell ösztönözniük a tulajdonosokat, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a tervezésre és a felelős öngondoskodásra.
"Szívügyemnek tekintem, hogy tevékenységemmel hozzájáruljak ahhoz, hogy élhetőbbek legyenek a társasházi lakástulajdonosok mindennapjai, legalább az otthonukkal, a lakókörnyezetükkel kapcsolatos, elkerülhető gondok ne nehezítsék az életüket” – osztotta meg Szilber Szilvia, akivel az országos társasházkezelő konferencia sorozat műsorvezetőjeként is találkozhatnak az érdeklődők: február 21-én Kecskeméten, 22-én Szegeden, 28-án Székesfehérváron, március 1-jén Veszprémben, majd március folyamán Pécsen, Debrecenben, Siófokon és két alkalommal Budapesten is.
