Para van!? Tényleg nekimegy Izrael Iránnak?

Izraelből azt lehet hallani, hogy megtorlást akar. Az USA pedig nagyon nem. Izrael már most is háborúzik a Hamasszal, de kissé nehezebbnek tűnik a célok elérése, mint amit korábban lehetett gondolni. Pedig jelentős támogatást kap az Egyesült Államoktól, s még függőben van egy 14 milliárd dolláros csomag is, amit könnyen elbukhat, ha renitenskedik. 

Egyelőre élvezi a nyugati hatalmak segítségét. De tényleg elveszítené ezt, ha támadást indítana?

Lehet, hogy az USA-nak, a briteknek, s a franciáknak nem lenne más választásuk, mint Izrael mellé állni, de lehet, hogy ezzel a regnáló vezetők buknának is. Szóval ebben a kérdésben elég nagy a bizonytalanság. Ha pedig nem állnának be mögé, akkor Izrael nehéz helyzetbe kerülne. Kétfrontos háborút kellene vívnia úgy, hogy még az első sem túl sikeres.

S mindezt további szövetségesi támogatás nélkül. Vagyis – szerintem – a komolyabb válaszcsapásból adódó kockázat Izrael számára jóval nagyobb, mint arra a nem komoly válasz esetén számítani lehet. Nyilván a fő félelem a Hormuzi-szoros Irán általi lezárása, ami komoly kihatással lenne az olajpiacra. A nyersolaj áremelkedése valószínűleg megtörné a csökkenő inflációs trendet, magasabb kamatokat eredményezne, s ezzel a várható gazdasági fellendülés is veszélybe kerülne.

Mindent egybevetve a logika visszafogott választ diktál. S én is ezt tartom reálisabb forgatókönyvnek. S valószínűleg nem csak én vagyok így ezzel. Az olaj árfolyama valójában több mint egy hete stagnál, azaz az olajpiaci szereplők egyelőre nem látnak nagyobb kockázatot mint eddig. 

Az olaj ára és a nyersanyag árindex az idei évben már nagyot emelkedett korábban. Szóval a jelenlegi hosszú hozam emelkedésben, az ebből következő részvénypiaci áresésben a jelenlegi geopolitikai feszültséget inkább csak katalizátornak tartom. Mint már korábban is leírtam (itt és itt), a lefelé mutató kockázatok az elmúlt időszakban megemelkedtek. 

Amit most látunk, az ezeknek a kockázatoknak a materializálódása. Mindenesetre a kockázati étvágy csökkenése is (a 8 éves maximumról = ERP minimum) — amit elsősorban a dollár erősödése mutat — komoly szerepet játszhat mostanra a korrekció komolyabbá válásban a részvénypiacokon. Ettől ez még valószínűleg továbbra is az a korrekció, ami már korábban várható volt. (forrás: ERSTE)