Pénzbüntetésre ítélte a bíróság a Csepeli Vagyonkezelő egykori vezetőjét
Szabó József Tamás, a törvényszék szóvivője az MTI-nek elmondta: a vád szerint 2007 és 2008 között a férfi úgy juttatott szociális bérletként önkormányzati lakásokhoz négy embert, hogy azokra nem voltak jogosultak. Az ügyre azután derült fény, hogy névtelen bejelentés érkezett az önkormányzathoz. Az érintetteknek piaci alapon kellett volna fizetniük a lakásokért. A vádlott ekkor telefonon felhívta a négy érintettet, hogy visszamenőlegesen fizessenek meg több mint 1,3 millió forintot. Ezt meg is tették.
Az első fokon eljáró Budai Központi Kerületi Bíróság 2020 novemberében azt állapította meg, hogy mivel a befizetés megtörtént, nem keletkezett vagyoni hátrány, így felmentette a vádlottat. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék azonban úgy ítélte meg, hogy megvalósult a bűncselekmény, azonban a szociális bérlakáshoz jutók utólag megtérítették a vagyoni hátrányt. Emellett egy sportpályával kapcsolatos ügyben is megállapította a vádlott felelősségét: egy sportegyesületnek lejárt a bérleti szerződése, ám a pályát még 38 hónapig ingyen használhatta, így mintegy 950 ezer forint vagyoni hátrányt okozott a vádlott.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2013 májusában jelentette be, hogy a sportpályával kapcsolatos ügyben vádemelést javasol. Akkori közleményükben azt írták: egy sportegyesület 1991 decemberétől ingatlant bérelt a csepeli önkormányzattól. A képviselő-testület 2006 decemberétől az ingatlant forgalomképes vagyoni körbe helyezte, a vagyonkezelői jogot pedig átadta egy zrt.-nek.
A sportegyesület képviselője a bérleti szerződés lejárta - 2007. május 31. - előtt megkereste a zrt.-t az ingatlanbérlet meghosszabbítása miatt. Azonban annak ellenére nem jött létre újabb szerződés, hogy a vagyonkezelő illetékes osztálya elkészítette a feljegyzést az egyesület szerződéskötési szándékáról, továbbá a bérleti szerződés tervezetét is. Az elkészült iratokat eljuttatták Sz. J. ügyvezetőhöz, aki azokat nem írta alá, de nem intézkedett arról, hogy a spotegyesület az épületet elhagyja, ezért az épületet több hónapig használták bérleti díj fizetése nélkül.
A XXI. kerület önkormányzata a Csepeli Vagyonkezelő egykori vezetője büntetőügyében született másodfokú ítéletről beszámoló, az MTI-nek elküldött közleményében azt írta: a csepeli lakásmutyi során rászorulók helyett kivételezett emberek - közöttük Cs. Mihály akkori rendőrkapitány - kaptak "titokban és törvénytelenül" szociális bérlakásokat. Ezeket a lakásokat törvényesen kizárólag rászorulóknak, és kizárólag lakáspályázaton lehetett volna kiutalni. A szociális lakásokat közpénzből felújították, mielőtt a bérleti jogot átadták a kivételezetteknek. Hozzátették: a felújított szociális lakásokat a lakásmutyiban érintettek fél évvel a bérleti jogviszony megszerzése után a piaci ár egyharmadáért vehették meg. Megvették, majd azonnal el is adták azokat, és így "pillanatok alatt megháromszorozták a pénzüket".
Közleményükben hangsúlyozták azt is, hogy a csepeli önkormányzat 12 éven keresztül mindent megtett az igazságszolgáltatásért, "az MSZP korábbi vezetői pedig ezalatt mindent megtettek azért, hogy a pert a végtelenségig elhúzzák".
