Project Pangea: valós idejű devizaelszámolást tesztelnek a bankok stabilcoinokkal

A szabályozott stabilcoinok nemzetközi pénzügyi alkalmazását vizsgáló, nagyszabású együttműködés indult európai és dél-koreai banki szereplők részvételével. A Project Pangea néven bemutatott kezdeményezés célja, hogy feltérképezze, miként lehetne korszerűsíteni a határokon átnyúló devizapiaci, vagyis FX-tranzakciók elszámolását.

A projekt egyik legfontosabb célkitűzése, hogy csökkentse a hagyományos levelezőbanki infrastruktúrától, a közvetítő pénznemektől és a több munkanapot igénybe vevő elszámolási folyamatoktól való függőséget. A résztvevők ehhez szabályozott, euróban és dél-koreai wonban denominált stabilcoinokat, blokkláncalapú elszámolási rendszereket, valamint a bankok által már jelenleg is használt pénzügyi üzenetküldési szabványokat kapcsolnák össze.

Több mint 10 billió dollárnyi vagyon áll a projekt mögött

A Project Pangea elindítását a 2026-os zürichi Point Zero Forum konferencián jelentették be. A kezdeményezésben a Chainlink, a dél-koreai FairSquareLab blokklánc-infrastruktúra-szolgáltató, a Unified Korea Alliance, vagyis a UniKA, valamint a Qivalis európai stabilcoin-konzorcium vesz részt.

A projektben közreműködő pénzügyi intézmények együttesen több mint 10 billió dollárnyi kezelt vagyont képviselnek. Az együttműködéshez több mint tíz dél-koreai kereskedelmi bank is csatlakozott, ami jól mutatja, hogy a stabilcoin-alapú devizaelszámolás vizsgálata már nem kizárólag technológiai kísérletként jelenik meg.

A bankok és pénzügyi infrastruktúra-szolgáltatók egyre inkább olyan gyakorlati felhasználási lehetőségeket keresnek, amelyekben a blokklánc-technológia a meglévő banki rendszerekkel együttműködve javíthatja a tranzakciók sebességét és hatékonyságát.

A Project Pangea munkacsoportja elsősorban azt elemzi majd, hogy a jelenlegi T+2 elszámolási modell közel valós idejű, T+0 rendszerre váltható-e szabályozott stabilcoinok használatával. A T+2 azt jelenti, hogy egy ügylet végleges pénzügyi teljesítése a kereskedési napot követő második munkanapon történik meg. A T+0 modellben ezzel szemben a tranzakció lezárása még az ügylet napján, ideális esetben másodpercek vagy percek alatt megtörténhet.

Stabilcoinokkal gyorsítanák fel a globális devizapiacot

A globális devizapiac napi kereskedési forgalma meghaladja a 9,6 billió dollárt. A piac hatalmas mérete ellenére a nemzetközi devizaügyletek elszámolása továbbra is számos esetben széttagolt infrastruktúrákra, közvetítő bankokra, köztes pénznemekre és késleltetett teljesítési ciklusokra támaszkodik.

Egy euró és dél-koreai won közötti tranzakció például nem feltétlenül közvetlenül a két pénznem között zajlik. Bizonyos esetekben egy harmadik, nagy likviditású deviza, például az amerikai dollár közvetítő pénznemként jelenhet meg. Ez további átváltásokat, költségeket és működési kockázatokat eredményezhet.

A Project Pangea ezt a problémát közvetlenül átváltható, szabályozott euró- és wonalapú stabilcoinokkal kezelné. A tervezett rendszerben a két digitális eszköz közötti devizacsere blokkláncalapú infrastruktúrán mehetne végbe, miközben a tranzakcióhoz kapcsolódó banki kommunikáció továbbra is a hagyományos pénzügyi hálózatokon zajlana.

A projekt tehát nem a meglévő bankrendszer teljes lecserélésére törekszik. Sokkal inkább olyan hibrid infrastruktúra kialakítását vizsgálja, amely összekapcsolja a bankok jelenlegi kommunikációs rendszereit a blokkláncok gyorsabb és programozható elszámolási lehetőségeivel.

Egyszerre teljesülhet a devizaügylet két oldala

A kezdeményezés egyik legfontosabb eleme a Payment-versus-Payment, röviden PvP típusú elszámolás kialakítása. Ennek lényege, hogy egy devizaügylet két oldala egyszerre teljesül.

Egy euró–won tranzakció esetében ez azt jelenti, hogy az euróalapú stabilcoin átadása csak akkor történik meg, ha a wonalapú stabilcoin átruházása is megtörténik. A két tranzakciós oldal technikailag összekapcsolódik, így csökkenthető annak veszélye, hogy az egyik fél teljesít, a másik fél azonban valamilyen technikai, likviditási vagy működési probléma miatt nem tudja lezárni az ügyletet.

Ez a mechanizmus jelentősen mérsékelheti az elszámolási kockázatot, amely a globális devizapiac egyik fontos problémája. A gyorsabb teljesítés emellett a bankok tőkehatékonyságát is javíthatja, mivel kevesebb pénzeszközt kell hosszabb időre elkülöníteniük a még le nem zárt tranzakciók fedezeteként.

A közel valós idejű elszámolás különösen fontos lehet a hétvégéken, az eltérő időzónákban, valamint a különböző banki nyitvatartási időszakok között végrehajtott tranzakcióknál. A blokklánchálózatok folyamatos működése lehetővé teheti, hogy az elszámolás ne kizárólag a hagyományos banki munkanapokhoz és feldolgozási időkhöz igazodjon.

A Qivalis teremtheti meg az európai stabilcoin-alapot

A Project Pangea egyik meghatározó szereplője a Qivalis, amely Európa egyik legjelentősebb, bankok által vezetett stabilcoin-kezdeményezésévé vált. A konzorcium 37 tagbank támogatásával dolgozik egy euróban denominált, a kriptoeszközök piacairól szóló uniós MiCA-rendeletnek megfelelő stabilcoin létrehozásán.

A tervezett euróstabilcoin intézményi digitális fizetésekhez, határokon átnyúló tranzakciókhoz és pénzügyi elszámolásokhoz is használható lehet. A széles banki támogatottság azért különösen fontos, mert a stabilcoinok intézményi alkalmazásának egyik alapvető feltétele a szabályozási megfelelés, a megfelelő tartalékkezelés, valamint a kibocsátó és az elszámolási infrastruktúra iránti bizalom.

A Project Pangea az elsők között teremthet gyakorlati kapcsolatot az európai pénzintézetek által kibocsátott, szabályozott euró stabilcoinok és az Ázsiában fejlődő stabilcoin-infrastruktúrák között.

Egy sikeres euró–won rendszer új keretrendszert hozhatna létre a kontinenseken átívelő devizaváltásokhoz. Ez nemcsak a tranzakciók feldolgozását gyorsíthatná fel, hanem csökkenthetné a közvetítő devizák használatát és a nemzetközi fizetésekhez kapcsolódó többletköltségeket is.

Három technológiai rétegre épül a Project Pangea

A Project Pangea infrastruktúráját három egymással együttműködő technológiai réteg köré tervezik. Az első a banki réteg, amely a Swift hálózatára és az ISO 20022 pénzügyi üzenetküldési szabványra épül.

A Swift továbbra is a részt vevő bankok közötti kommunikációt és a tranzakciós információk továbbítását biztosítaná. Az ISO 20022 szabvány egységes, strukturált adatkezelést tesz lehetővé, ami megkönnyítheti a különböző bankok, fizetési szolgáltatók és blokkláncalapú rendszerek közötti együttműködést.

A második, kapcsolódási réteget a Chainlink interoperabilitási és piaciadatszolgáltatásai adnák. A Chainlink Cross-Chain Interoperability Protocol, vagyis CCIP feladata lehetővé tenni, hogy a stabilcoinok és a tranzakciós üzenetek különböző blokklánchálózatok között is biztonságosan mozoghassanak.

A Chainlink adatszolgáltatásai emellett a devizaárfolyamok biztosításában is szerepet kaphatnak. A megfelelő és megbízható árfolyamadatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy az euró- és wonalapú stabilcoinok közötti átváltás pontosan, ellenőrizhetően és a piaci viszonyoknak megfelelően történjen meg.

A harmadik réteg maga az elszámolási infrastruktúra. Ebben a rendszerben intelligens szerződések hajtanák végre a digitális eszközök tényleges cseréjét. A tervek szerint az elszámolás több blokkláncon, köztük az Ethereum és a Polygon hálózatán, valamint a FairSquareLab saját Pangea Layer-1 blokkláncán is működhetne.

A FairSquareLab biztosítja a projekt alapjául szolgáló devizaelszámolási motort, illetve a célzottan ehhez a felhasználáshoz fejlesztett blokklánc-infrastruktúrát.

A Swift és a blokklánc együtt alakíthatja át a bankrendszert

A Swift és az ISO 20022 megtartása egy szélesebb iparági tendenciát tükröz. A pénzügyi szektor szereplői egyre kevésbé tekintenek a blokkláncra a hagyományos banki infrastruktúra teljes helyettesítőjeként. Ehelyett olyan megoldások fejlesztésén dolgoznak, amelyekben a tokenizált eszközök és a blokkláncalapú elszámolási rendszerek beépülhetnek a jelenlegi pénzügyi hálózatokba.

Ez a megközelítés csökkentheti a technológiai átállás költségeit és kockázatait. A bankoknak nem kellene teljesen elhagyniuk az évtizedek alatt kiépített kommunikációs, megfelelési és ügyfél-azonosítási rendszereiket. Ehelyett a végső elszámolási folyamatot tehetnék gyorsabbá és programozhatóbbá a digitális eszközök segítségével.

A pénzügyi piacon már megjelentek hasonló kezdeményezések. A Swift és különböző pénzügyi szereplők tokenizált kötvények, tokenizált bankbetétek és blokkláncalapú nemzetközi fizetések elszámolását is vizsgálják.

A Project Pangea ennek a fejlődési iránynak egy újabb lépcsőfoka lehet, mivel közvetlenül a devizapiac egyik legfontosabb problémájára, a határokon átnyúló tranzakciók lassú és összetett elszámolására koncentrál.

A won és az euró nemzetközi szerepe is erősödhet

A dél-koreai bankok számára a kezdeményezés lehetőséget teremthet arra, hogy wonban denominált digitális eszközökkel hajtsanak végre nemzetközi tranzakciókat. Ez csökkentheti a közvetítő pénznemektől való függőséget, és új felhasználási területeket nyithat a dél-koreai fizetőeszköz számára a digitális pénzügyi infrastruktúrákban.

Az európai résztvevők szempontjából a projekt az euró szerepét erősítheti a blokkláncalapú pénzügyi rendszerben. Amennyiben a szabályozott euróstabilcoinokat széles körben alkalmaznák nemzetközi fizetésekhez és devizaelszámolásokhoz, az euró a tokenizált pénzügyi piacok egyik meghatározó elszámolási eszközévé válhatna.

A stabilcoinok iránti intézményi érdeklődés világszerte növekszik. A bankok, fizetési szolgáltatók és pénzügyi infrastruktúrákat működtető vállalatok egyre több olyan rendszert vizsgálnak, amelyekben a stabilcoinok nem pusztán kriptotőzsdei kereskedési eszközként, hanem szabályozott digitális fizetőeszközként működhetnek.

A Project Pangea még kísérleti szakaszban jár

A Project Pangea egyelőre feltáró és tesztelési keretrendszer, nem pedig éles, kereskedelmi forgalomban működő elszámolási hálózat. A résztvevőknek több technológiai, szabályozási és működési kérdést is meg kell vizsgálniuk, mielőtt a rendszer valódi bankközi tranzakciókat dolgozhatna fel.

Ilyen kérdés többek között a stabilcoinok tartalékainak kezelése, a különböző országok pénzügyi szabályozásának összehangolása, a blokkláncok közötti átjárhatóság, az adatvédelem, a pénzmosás elleni megfelelés és a tranzakciók visszafordíthatatlanságának kezelése.

A projekt jelentőségét ugyanakkor már az is mutatja, hogy hagyományos bankok, blokklánc-infrastruktúra-szolgáltatók és stabilcoin-kibocsátásra készülő konzorciumok közösen dolgoznak egy valós pénzügyi probléma megoldásán.

Siker esetén a Project Pangea bebizonyíthatja, hogy a hagyományos banki hálózatok, a szabályozott stabilcoinok, az intelligens szerződések és a blokkláncok közötti interoperabilitási szabványok egyetlen rendszerben is képesek együttműködni.

Ez lehetővé tehetné a közel valós idejű nemzetközi devizaelszámolást anélkül, hogy a pénzügyi intézményeknek teljesen le kellene mondaniuk a ma használt infrastruktúráikról, üzenetküldési rendszereikről és megfelelési folyamataikról.