Provident Barométer: A megtakarítás lehetősége korosztályonként erősen eltér
A pénzügyi biztonság kevesek kiváltsága: a Provident megbízásából az Ipsos Zrt. által elvégzett, a 18 évesnél idősebb magyarok pénzügyi helyzetét vizsgáló országos reprezentatív kutatásban mindössze 8%-nyian mondták azt, hogy kényelmesen kijönnek a pénzükből, és akár a bevételeik egyharmadát is félre tudják tenni. Tíz magyar felnőtt közül négynek (41%) hónap végére elfogy a jövedelme – nekik ugyanúgy nincs lehetőségük megtakarítani, mint azoknak, akik adósságokkal küzdenek (12%). A két csoport együttesen a hazai felnőtt lakosság több, mint felét teszi ki. A megtakarítók relatív többsége (38%-a) is legfeljebb a jövedelme egyötödét képes valamilyen megtakarítási konstrukcióba forgatni.
Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy a friss Eurostat-adatok alapján az átlagot tekintve a magyarok az EU legszorgosabb megtakarítói közé tartoznak: míg a hazai háztartások 2024-ben átlagosan 18%-os megtakarítási rátát értek el, az eurózónában csupán 15% volt ugyanez az érték. Honfitársaink 2018 óta stabilan az élmezőnyhöz tartoznak, tavaly pedig mindössze Szlovénia, Németország és Csehország lakossága mutatott nagyobb megtakarítási hajlandóságot. Az átlag ugyanakkor nem írja le pontosan a részleteket: az Eurostat és a Provident Barométer adatai azt valószínűsítik, hogy a kiugró magyar megtakarítási mutatók egy relatíve szűk réteg pénzügyi helyzetét jellemzik.
A kutatás adatai azt is megmutatták, hogy a megtakarítási képesség és az életkor között szoros az összefüggés. A kényelmesen élők, illetve a rendszeres megtakarítók között a 18-35 évesek vannak túlsúlyban, míg az adóssággal küzdők közül a legtöbben a 36-50 éves korosztályt képviselik, az 50+ generáció körében pedig a leggyakoribb, hogy a hónap végére elfogy a jövedelmük.
Akik képesek félretenni, azok számára a megtakarítási döntéseknél a legnagyobb súllyal egyértelműen a várható hozam (31%) esik a latba, de hasonlóan fontos a megtakarítási forma rugalmassága (30%), illetve annak biztonsága (29%) is.
Az öngondoskodási formák közül az élet- és balesetbiztosítás (30%), a nyugdíjbiztosítás (27%), és az egészségpénztár (27%) számít a legnépszerűbbnek, de az életkor itt is jelentős mértékben meghatározza a döntést. A 36-50 évesek körében már egyértelműen a nyugdíjbiztosítás áll az élen, a 18-30 éveseknél viszont az egészségpénztáraké és a lakástakarékoké az első két hely, míg az 50+ korosztály esetében az „egyik sem” opciót jelölte meg a relatív többség.
A megtakarítási, befektetési forma irányát egy elképzelt helyzetre rákérdezve igyekeztek felmérni a kutatásban: mit tenne, ha hirtelen nagyobb bevételhez jutna? Mint kiderült, változatlanul az ingatlan a legnépszerűbb befektetési forma (42% tette az első helyre), amit az arany (31%), a forint alapú megtakarítás (29%) és a valuta (20%) követ. A részvénybefektetés 10%-os értékkel van jelen a válaszok között – ugyanannyival egyébként, mint a különböző kriptoeszközök - kismértékben megelőzve a befektetési alapokat (9%).
“Tapasztalataink szerint a megtakarítási szokások szorosan kapcsolódnak a jövedelmi szinthez, de nagyon fontos lehet a családi minták, illetve a pénzügyi tudatosságot befolyásoló egyéb tényezők, például az edukáció, és a tanácsadás szerepe is. A Provident Barométer azt is megmutatta, hogy az egyébként azonos vagy hasonló anyagi helyzetű emberek megtakarítási döntéseire az életkor, és az ahhoz tartozó tipikus élethelyzetek is meghatározó befolyással bírnak. Az is kiderült, hogy nagy szükség van az idősebb korosztály pénzügyi tudatosságának fejlesztésére, ezért is helyez vállalatunk kiemelt hangsúlyt az ő képzésükre” – nyilatkozta Pálfalvi Márta, a Provident vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója.
