PwC Vezérigazgató Felmérés: Nem tervez létszámcsökkentést a magyar vezetők többsége

A PwC Magyarország tizenkettedik alkalommal kérdezte meg személyes interjúk keretében a hazai vállalatvezetőket arról, hogyan látják az elkövetkező időszakot, a gazdasági környezetet, saját üzleti helyzetüket, illetve milyen kockázatoktól tartanak és ezekre milyen stratégiai, szervezeti válaszokat formálnak. A felmérésben 267 magyarországi vezérigazgató vett részt 2022 októbere és decembere között.

A globálisnál erőteljesebb gazdasági visszaesésre készülnek a helyi vezetők

A PwC elemzése szerint a magyarországi vezetők zöme a globális (76%) és a magyar (85%) gazdaság növekedésének lassulására számít 2023-ban – ez az előrejelzés az eddigi évek legpesszimistább jövőképe. A tavalyi és tavalyelőtti várakozásokhoz képest (32%, illetve 24% várt lassulást itthon) tapasztalható visszaesés nem meglepő a rendkívül volatilis gazdasági és geopolitikai környezetben. A korábbi évektől eltérően azonban a hazai vezérigazgatók – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország vezetői mellett – azok közé tartoznak, akik országuk helyzetét a világgazdaságénál még törékenyebbnek gondolják. A 2023-as kilátásokat nézve, átlagosan 0,5%-os GDP-növekedést prognosztizálnak Magyarországon az előző évhez képest.

A hazai vezetők saját cégük anyagi helyzetével kapcsolatban kevésbé borúlátóak: bár a vállalatuk eredményességébe vetett hit a tavalyi 75%-ról a 2013-as szintre esett vissza, a többségük (60%) még így is bizakodó cége bevételeinek növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra, hároméves távlatban pedig 78% ez az arány.

A recessziós félelmekre való válaszként a magyar vezetők nagy része a működési költségek csökkentését, valamint a termékek és szolgáltatások árának növelését tartja megoldásnak. A létszámleépítést és a javadalmazás mérséklését döntő többségük (78%, illetve 97%) nem tervezi, ami még a világszerte a vezérigazgatók körében mért aránynál is magasabb. Létszámcsökkentéssel mindössze a cégek egyötöde kalkulál – 9%-uk már meglépte és további 11% készül rá. Mindeközben a felmondási hullám jövőbeni alakulását leginkább változatlannak látják a vezetők, 20%-uk számít további növekedésre e téren.

Az energiaválság és az infláció okozzák a legnagyobb gondot a cégvezetők számára

A hazai vezérigazgatók válaszai alapján az előző évi adatfelvételhez képest enyhült a vállalatok egészségügyi és kiberkockázatoknak való kitettsége, miközben helyükbe újak léptek: Magyarországon ma a cégvezetők 69%-a tart rövid távon az energiaválság kockázataitól és 61%-uk az inflációtól. A legjelentősebb kockázatok listáján ezeket a makrogazdasági volatilitás (54%), valamint a geopolitikai konfliktusok (53%) követik. Ötéves távlatban pedig a kiberkockázatok (39%) is felzárkóznak a fő fenyegetettségek közé. Mindezeket mérlegelve a hazai vezetők 15%-os inflációs rátát és 421 forintos euróárfolyamot várnak az idei évre.

Az ukrajnai háború, amely a megkérdezettek 86%-a szerint 2024-ben érhet véget, és a világ más részein tapasztalható geopolitikai konfliktusok miatti növekvő aggodalom hatására a vezérigazgatók rákényszerültek, hogy átgondolják üzleti modelljeik egyes aspektusait. A geopolitikai kockázatok hatásának enyhítésére a vezetők elsősorban új piacokra való belépésre, kiberbiztonsági és/vagy adatvédelmi beruházásokra és az ellátási láncok módosítására szánják el magukat.

A technológiai újítások és a munkaerőhiány befolyásolják leginkább a nyereségességet

„A magyarországi vállalatvezetők több mint harmada felismerte, hogy szükség lesz transzformációra a jövőbeli sikerhez: 43%-uk szerint, ha a vállalatuk a jelenlegi pályán halad tovább, legfeljebb tíz évig lesz még életképes. Globális szinten is hasonló ez az arány, világszerte a vezetők 39%-a gondolja így. Magyarországon elsősorban a technológiai újításokról és a munkaerőhiányról gondolják a vezérigazgatók azt, hogy leginkább befolyásolják a nyereségességüket a következő években, ezeket követi a szabályozás és az ügyféligények változása. Világszinten az ügyfélelvárások átalakulása áll az élen a vállalatok piaci helyzetét potenciálisan felkavaró tényezők között” – emelte ki Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy a vezérigazgatók több mint harmada már felismerte az alternatív energiaforrásokra való átállás meghatározó jövőbeni szerepét. A megkérdezett vezetők közül többen gondolják úgy, hogy tízéves távlatban a megújuló energiaforrások alkalmazása befolyásolhatja vállalatuk eredményét, mint azt, hogy a potenciálisan megjelenő új iparági szereplők hatással lesznek rá. Mindeközben a vezérigazgatók döntő többsége (80%) csak 2048-ra teszi Magyarország zöld energiára való átállását.

A bizalom a transzformáció kulcsa

A jövőre való felkészülés jegyében 2023-ban a vállalatok 82%-a fektet be a munkatársak fejlesztésébe, 79%-uk fordít forrásokat a folyamatok és rendszerek automatizálására, 66% új technológiák bevezetésére, 56% pedig alternatív energiaforrásokba is invesztál. A vezetők többsége a felsorolt befektetési lehetőségek szinte mindegyikéről azt gondolja, hogy megvalósításuk a vállalat jövőállóságát szolgálja.

Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója szerint az idei felmérés eredményei is megmutatták, hogy a transzformáció alapja egy olyan vállalati kultúra kialakítása, ami egyformán előtérbe helyezi a vállalkozó szellemet és a felelősségvállalást. Azok a cégek képesek gyorsan reagálni és innovatív módon működni, amelyeket elkötelezett, felelősséggel felruházott munkatársak alkotnak. Mindezek eredője a bizalom, mely tetten érhető már abban, hogy a megkérdezett vállalatvezetők többsége szerint náluk a munkavállalók szinte mindig a cég értékrendje szerint cselekszenek. Továbbá a CEO-k háromnegyede úgy érzi, a menedzsment tagjai ösztönzik az eltérő álláspontok találkoztatását és a vitakultúra kialakulását.

Az együttműködéseket nem a társadalmi felelősségvállalás mozgatja

Az ökoszisztémában, amelyben a vállalatok és a piac további szereplői együttműködnek, a vezérigazgatók szerint az összefogás célja elsősorban új értékforrások teremtése (például új termékek kifejlesztése), mintsem a társadalmi problémák megoldása. A válaszadók egynegyede senkivel nem működik együtt társadalmi kérdések kezelése érdekében.

A piaci célú együttműködések a kormányzattal és önkormányzatokkal, a felsőoktatással és más vállalatokkal valósulnak meg leggyakrabban, a társadalmi kérdések megoldása érdekében pedig legtöbben a civilekkel kapcsolódnak. A szociális problémák kezelésére törekvő együttműködések valójában szintén a cégek jövőállóságát szolgálják, hiszen a legfőbb területük az oktatás (72%), ettől elmaradva következik csak a fenntartható fejlődés (50%).