Rekord nyugdíjemelés jön 2023-ban!

Az átlagnyugdíj elérheti a 200 ezer forintot

Az idősek jellemzően a társadalom legalacsonyabb jövedelmű tagjai közé tartoznak: 2022 januárban a nyugdíjasoknak alig 22 százaléka kapott havi 200 ezer forintot meghaladó összegű állami ellátást. A Központi Statisztikai Hivatal közzététele szerint ugyanekkor az átlagnyugdíj 164 ezer forint volt, míg a mediánnyugdíj a Bankmonitor becslése alapján 140 ezer forintra rúgott.

Az idei évi extrém infláció okán végül jelentős nyugdíjemelésekre került sor. Az év eleji 5 százalékos rendes nyugdíjemelést követően két alkalommal (júliusban és novemberben) is kaptak nyugdíjkorrekciót az idősek: ezekkel együtt összességében már 14 százalékkal emelkedtek idén a nyugdíjak.

Jövő januárban ismét érkezik majd a rendes nyugdíjemelés, azonban a mértéke egyelőre még ismeretlen – a kormány kommunikációja szerint az MNB decemberi inflációs előrejelzésére alapozva fogják meghatározni. A jegybankelnök hétfőn úgy vélekedett, 2023-ban akár 15-18 százalék is lehet az áremelkedés üteme. Ha valóban ezzel megegyező mértékű nyugdíjemelésre kerül sor, akkor az átlagnyugdíj januártól minden bizonnyal meg fogja haladni a 200 ezer forintot.

Mennyi pénzre számíthat egy mediánnyugdíjas?

Az átlagnyugdíj csalóka lehet, ugyanis az idősek között óriási jövedelmi egyenlőtlenségek tapasztalhatók. Több százezren kapnak havi 100 ezer forintnál is kevesebb nyugdíjat, míg a legszerencsésebbek akár 1 millió forintnál is magasabb összegű járandóságra jogosultak. 

Éppen ezért érdemes inkább a „mediánt” (azaz a helyzeti középértéket) alkalmazni, ha egyetlen mutatószámmal szeretnénk jellemezni a nyugdíjasok anyagi helyzetét.

Amint fentebb említettük, idén év elején feltehetően 140 ezer forint körül volt a mediánnyugdíj alapösszege, tehát az idősek egyik fele ennél kevesebbet, a másik fele ennél több pénzt kapott havonta.

Mostanra a nyugdíjkorrekciók következtében körülbelül 152 ezer forintra nőhetett a középen álló nyugdíjas havi járandóságának az összege, nem számítva az egyszeri nyugdíjprémiumot, illetve a februárban kapott 13. havi nyugdíjat sem. (Utóbbiak figyelembevételével a mediánnyugdíjas idén havi 166 ezer forint körüli összeget kaphatott.)

A Bankmonitor becslést készített a jövő évi helyzetre, amelynek során a jegybankelnök szavaira alapozva 16,5 százalékos várható inflációval kalkuláltunk. Feltételezzük, hogy a nyugdíjemelések aránya megegyezik ezzel az inflációs értékkel: eszerint a következő évben havonta 177 ezer forint körüli összegre emelkedhet az idei mediánnyugdíjas járandósága. Figyelembe vettük továbbá a februárban érkező 13. havi nyugdíjat is, míg nyugdíjprémiummal – a borús gazdasági kilátások miatt – nem számoltunk.

Látható, hogy a 13. havi nyugdíjat az év 12 hónapjára elosztva további 15 ezer forint körüli havi juttatásra számíthatnak a középen álló idősek. Ezáltal az összes bevételük egy hónapra jutó része 2023-ban már meghaladhatja a 192 ezer forintot.

Némi torzítás származhat abból, hogy az idős társadalom időközben valamelyest lecserélődik. Az újonnan megállapított nyugdíjak összege általában magasabb, mint a régen megállapított nyugdíjak, így az új belépések és az ezzel párhuzamos elhalálozások okán is nőhet az átlag-, illetve a mediánnyugdíj. Erre akkor derülhet fény, amikor a KSH (feltehetően 2023 nyarán) publikálja a legfrissebb nyugdíj-megoszlásokat.

A 2020 óta eltelt időszakot szemlélve egyértelmű, hogy mindegyik évben jelentősen emelkedett az idősek bevétele. 2020-ban sem nyugdíjprémium, sem 13. havi nyugdíj nem érkezett. Ezzel szemben 2021-ben a kormány kifizette a 13. havi nyugdíj egynegyedét, valamint novemberben rekordösszegű, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot fizettek, a rendkívül magas gazdasági növekedés okán.

2022-ben az eredeti tervekkel ellentétben már a teljes 13. havi nyugdíj megérkezett az idősek zsebébe, valamint néhány héttel ezelőtt 10 ezer forintos nyugdíjprémiumot is kaphattak azok, akiknek legalább 80 ezer forint a havi ellátásuk összege. (A kisebb nyugdíjak mellé arányosan kisebb nyugdíjprémium járt.)

Jövő évben ugyan nyugdíjprémium nem várható, de a magas infláció miatt akár 15-18 százalékos összesített nyugdíjemelések igen – mi most 16,5 százalékos emeléssel számoltunk. Eszerint a jövő évi nyugdíjak akár 51 százalékkal is meghaladhatják a 2020-ban kapott juttatásokat, amennyiben nem csak az alapnyugdíjat, hanem minden egyéb elemet is figyelembe veszünk.

Mire lesz elegendő a havi 192 ezer forint?

Ugyan a nyugdíjak emelkedése látványos, az idősek jelentős része mégis anyagi gondokkal küszködik. Ennek egyik oka, hogy a KSH által mért infláció gyakran alulmúlja a nyugdíjasok által valójában érzékelt áremelkedést. 

A nyugdíjas fogyasztói kosár az általánosnál nagyobb súllyal tartalmazza az élelmiszerek és az ingatlanfenntartás költségét, márpedig idén mindkét kategóriában drasztikus drágulásoknak lehettünk tanúi. Az élelmiszerinfláció mostanra elérte a 40 százalékot, míg a rezsicsökkentés szigorításának következtében nagyon sokan kapnak brutálisan megnőtt energiaszámlákat is.

Éppen ezért az inflációkövető nyugdíjnövekedés gyakran nem képes biztosítani az életszínvonal szinten tartását. Hivatalosan a nyugdíjak megőrzik a reálértéküket, de a mostani extrém inflációs környezetben ez legfeljebb papíron igaz.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a magyar idősek bevételeinek túlnyomó többsége az állami nyugdíjból származik, és csak elenyésző mértékben tudnak más jövedelemforrásokra (például saját megtakarításokra) támaszkodni.

Az infláció tetőzése 2023-ban várható, de továbbra is nagy kérdés, hogy milyen ütemben tud majd visszaállni egy normális szintre. Könnyen elképzelhető, hogy még hosszú hónapokig velünk marad a 20 százalék feletti infláció, aminek az elviselése az alacsonyabb jövedelmű csoportok (így az idősek jelentős részének) számára a legnehezebb.

Egyre népszerűbbek a nyugdíjmegtakarítások

Ilyen körülmények között érthető, hogy évről évre gyors ütemben növekszik a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők száma. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal, nyugdíj-előtakarékossági számlával és nyugdíjbiztosítással rendelkezők együttesen már 1,6 millió főnél is többen vannak.

Ez azonban azt is jelenti, hogy mintegy 3 millió foglalkoztatott még nem tette meg az első lépést ezen az úton.

Az időskori plusz jövedelemforrás alapjául szolgáló megtakarításokat az állam is támogatja: 20 százalékos személyi jövedelemadó-visszatérítés vehető rájuk igénybe. Aki szeretné már jövő tavasszal megkapni az első támogatást, érdemes még idén év végéig elkezdenie a nyugdíjcélú-előtakarékosságot.