Rekordévet zárt a légi áruszállítás, a logisztika egésze azonban vegyes képet mutat
A hagyományosan magas szállítási igénnyel bíró ágazatok (ipar, építőipar, kereskedelem, mezőgazdaság) belföldön és külpiacainkon sem teljesítettek jól az elmúlt időszakban, ami meg is mutatkozott az áruszállítási igények csökkenésében. 2024 negyedik negyedévében éves szinten 9,9%-kal csökkent a szállított áruk tömege, valamint 2,9%-kal csökkent az árutonna-kilométer. Az áruk tömegét tekintve a mostani az elmúlt évtized leggyengébb negyedik negyedéve.
Közúti árufuvarozásban legjelentősebb kereskedelmi partnereink közül Ausztria esetében növekedést várunk az áruforgalomban, míg Németország és Olaszország vonatkozásában inkább további csökkenést. Ugyanakkor ezen országok viszonylatában a hazai szereplők által végezett crosstrade áruszállítás várhatóan növekedést fog mutatni az első negyedévben. Exportunkat tekintve lefele mutató kockázatnak számítanak a hazánkban megjelent ragadós száj- és körömfájás fertőzés miatti kiviteli korlátozások. A negyedik negyedévben nemzetközi szinten 8,2% ill. belföldön 14,6% volt a költségnövekedés a közúti fuvarozásban (y/y), ezzel szemben fuvardíjak csak 5,3%, illetve 11,9%-kal emelkedtek. Így a magasnak tűnő díjemelések ellenére a közúti fuvarozás jövedelmezősége tovább romlott; Q4-ben az olcsóbb üzemanyag és a gyengülő forint okozott enyhe nyereséget a fuvarozóknak.
A légi áruszállítás tavaly rekordévet zárt, és év elején is folytatódott a bővülés a fővárosi repülőtér cargo forgalmában. 2024-ben 299,6 ezer tonna árut kezeltek a Budapesti Liszt Ferenc Repülőtéren, ami 48,8%-os növekedés az előző évhez képest. Ezzel vékonyan ugyan, de Budapest megelőzte a bécsi versenytárs 2024-es teljesítményét. A növekedést első sorban a Kínából érkező áruk hajtották: a repülőtér kilenc kínai városba indít közvetlen cargo járatot, de hasonlóan bővült a légi forgalomban hagyományosnak számító autó, elektronika és IT termékek volumene is. Emellett régóta stabil növekedés mutatkozik a gyógyszeripari termékek volumenében is. Mindemellett meg kell említeni azt is, hogy lezárult a covid utáni visszaépülés szakasza a légi személyszállításban: a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utolsó negyedéves utasforgalma 4,5 millió fő volt, mely 21,4%-kal több az egy évvel korábbinál, az éves utasszám pedig elérte a 17,6 millió főt, ami 8,7%-kal meghaladja a járvány előtti rekordévnek számító 2019-et.
2024 Q4-ben a csomagszállításban a belföldi küldemények száma éves alapon enyhén nőtt (+1,2%), a külföld-belföld küldemények száma pedig 51,6%-kal emelkedett (y/y, 8,2 millió db), ezzel mindkét viszonylatban rekordot ért el a csomagok száma a negyedik negyedévben, a külföldi csomagok esetében további dinamikus növekedésre számítunk.
A vasúti szállítás fejlődése elmarad a kívánatos szinttől Európában. Hiányoznak az összehangolt fejlesztések, az egységes infrastruktúra kialakítása, ugyanakkor az intermodalitás terjedésével a vasút szerepe is nőhet. Magyarországon a vasúton szállított áruk relációja 79%-ban nemzetközi, így az említett adottságok mellett ennek az alágnak a teljesítménye nagyon kitett az európai gazdasági teljesítménynek. Utóbbival kapcsolatban bíztató fejlemény a közelmúltban elfogadott német gazdaságélénkítő csomag, mivel az (leginkább 2026-tól) érdemben hozzájárulhat az exportkereslet növekedéséhez: negyedéveket vizsgálva a német feldolgozóipar éves alapú változásában egy 10%-pontos emelkedés a nemzetközi relációban szállított áru tömegét átlagosan 3,4%-ponttal emeli. . Viszont a kibontakozó vámháború lefelé mutató kockázat, különösen az ipari félkész termékeket, alkatrészeket, járműveket érintő szállításnál. 2024-ben 3,6%-kal csökkent a vasúton szállított áruk tömege a tavalyi évhez viszonyítva. Miközben a belföldi szállítás stagnált (+0,1%), addig nemzetközi viszonylatban 4,5%-os csökkenés történt tavaly.
A logisztikát leginkább befolyásoló ágazatok, úgy, mint a kiskereskedelem, ipar és építőipar teljesítményének javulása mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a hazai bruttó hozzáadott érték 5,4%-át kitevő, és 16.500 céget magában foglaló ágazat teljesítménye javulni tudjon. Amennyiben ez megtörténik, az ágazat ismét növekvő pályára kerülhet.
