Rétegződik a főváros agglomerációja
Ám a tavalyi év e csoportban is jelentős vonzerőcsökkenést mutat. Míg a 2019-2022-es időszakban az ország különböző területeiről ideérkezők éves átlagos száma meghaladta a 40 ezret, 2023-ban már csak a 26 ezret érte el. A vándorlási aktivitás általános csökkenésével az elköltözők száma is mérséklődött. A megelőző évek átlagosan 30 ezres távozó tömegét tavaly mintegy 23 ezren követték. E mozgások mérlege a népességgyarapodás drasztikus visszaesését mutatja. A Budapest agglomerációs hálójába tartozó kisebb városok, falvak 2021-ben profitáltak a legtöbbet, akkor a belföldi költözésekből 12.406-tal tudták növelni a lélekszámukat. E nyereség 2022-ben még 7.504 volt, míg tavaly már csak 3.437.
Ez az összesítés az egyes helységek igencsak eltérő teljesítményét takarja. A tavalyi költözési szezonban, az állandó népességhez viszonyítva a 80 település közül 11 létszámnyeresége meghaladta a 2 százalékot is, míg 15 esetében negatív lett a mérleg. A vesztesek között nagyobb, esetenként korábban kifejezetten népszerű, s így igen megdráguló településeket is találunk, például Budaörsöt, Dunakeszit, Törökbálintot, Gyált, Vácot vagy Vecsést. Míg a vonzerejüket megtartók, illetve erősítők között inkább a kisebbek vannak többségben.
Az egyes települések vonzerejét pontosabban mutatja, ha nem csupán egy esztendő, hanem egy hosszabb periódus – például a 2021-2023-as évek – költözéseinek eredményét vesszük figyelembe, és az összesített nyereséget/veszteséget az egyes települések induló lélekszámához viszonyítjuk. Így a legnagyobb vesztes Százhalombatta, mely e három év alatt a polgárai 1,4 százalékát veszítette el a belföldi vándorlásban. Még további négy településen negatív ez a mérleg: Dunakeszin (-1,2%), Budaörsön (-0,9%), Pilisszentkereszten (-0,6%) és Maglódon (-0,1%).
Ezekkel szemben öt kisebb település három év alatt 10 százaléknál is nagyobb arányban tudta növelni népességét a költözőkre gyakorolt vonzereje következtében: a mintegy kétezer lelkes Vácrátót több mint 24 százalékkal, a hasonló népességű Pilisjászfalu és Budajenő 19, illetve 14 százalékot meghaladóan, míg a mintegy háromszor akkora Nagytarcsa és Szada 13, illetve 11 százalékkal.
A most igen vonzónak mutatkozó kisebb településeknek többnyire van egy közös tulajdonsága – hívja fel a figyelmet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője –, s ez lehet a sikerük egyik titka. Általában van a közelükben egy nagyobb, már korábban is vonzónak talált település, amelyhez képest ezek jelentik az olcsóbb, a megfizethető alternatívát az odaköltözők számára. Budajenőnek ilyen vonzópontja Telki, Pilisjászfalunak, és az ugyancsak szépen gyarapodó (8,8%) Tinnyének Piliscsaba, a hasonlóan bővülő Erdőkertesnek Versegyház, a fővárossal közvetlenül határos Nagytarcsának pedig maga Budapest, szűkebben a XVI. és XVII. kerület. Vannak olyan kisebb települések is, melyek sikerében egyszerre két nagyobb centrum közelsége is szerepet játszhat, ilyen Vác és Veresegyház között szinte félúton Vácrátót vagy Veresegyház és Gödöllő között Szada. Ez azt is jelzi, hogy a fővárosi agglomeráció tovább rétegződik, a felkapott és azzal egyre dráguló települések körül kialakulhat egy-egy olcsóbb vonzáskörzet.
A 2021-23-as periódus nyerteseinek listája egyúttal igazolja egy még –a Covid alatt kibontakozó tendencia továbbélését, illetve annak megerősödését – idézi fel az elemző. E szerint a hagyományosan népszerű nyugati városkörnyékhez felzárkózva vonzza már a beköltözőket a főváros északkeleti szomszédsága is, míg a legolcsóbb déli területek iránt egyelőre csekélyebb az érdeklődés.
