Rettegjünk Kínától?

A kiskereskedelmi forgalommal is hasonló a helyzet. Igaz, az emelkedés visszaesésének mértéke csökkent, de mind a két adat alapján azt lehet mondani, hogy az idei évre tervezett 5 százalékos GDP növekedés egyre inkább veszélyben van.

Az a kérdés, hogy hogyan érint ez bennünket Európát és az Egyesült Államokat. Pláne annak fényében, hogy Donald Trump annak idején meghirdette a Kínáról való leválás politikáját, s ezt Joe Biden is folytatja a különböző pl. chipgyártást és értékesítést érintő szankciókkal. (pl. az AI vagy éppen a quantumkomputerek esetében).

Manapság a németek hirdettek meg hasonló gazdaságpolitikát a világ immár második legnépesebb országa felé.

Ehhez leginkább a kereskedelmi kapcsolatokat érdemes vizsgálni. Míg az USA GDP-je az elmúlt öt évben 19.500 milliárd dollárról 25.500 milliárd dollárra, azaz több mint 30 százalékkal emelkedett, addig a kínai kereskedelmi forgalom gyakorlatilag stagnált, kis mértékben növekedett.

Az EU esetében már nem olyan jó a helyzet. Az elmúlt két évben erőteljes növekedést láthattunk a külkereskedelmi kapcsolatokban. Ez elsősorban a kínai importban jelent meg, ami 385 milliárd euróról 626 milliárd euróra ugrott két év alatt.

Ha a 2017 és 2022 közötti változást nézzük, akkor az export 179 milliárd euróról  230 milliárdra, míg az import 363-ról 626 milliárdra ment. Ha pedig az EU GDP változást nézzük ugyanezen intervallumon, akkor már jóval kisebb változást láthatunk. Hiszen 13.100 milliárd euróról 15.800 milliárdra emelkedett az össztermék mértéke 2022-re.

Ez 21 százalékos bővülés, miközben az export 28, az import pedig 72 százalékkal bővült. Vagyis Kína szerepe nem csak nominálisan, hanem a gazdaság arányaiban is növekedett. Talán az a szerencse, hogy a függőség növekedése elsősorban az import oldalon következett be, amit a kínai recesszió talán kevésbé érint.

Mindenesetre nem véletlen, hogy Németország nem oly rég megkezdte a kereskedelemi kapcsolatok visszaszorítását Kínával. Magyarországnak bizonyos értelemben kapóra jön ez. Hiszen így talán könnyeben tudja a kínai működő tőkével pótolni a kieső EU-s forrásokat.

Mindenesetre a Kínával való kereskedés az USA-ban az import oldalon a GDP 2,1, míg az export oldalon 0,6 százalékra rúg. Azaz a gyengébb kínai GDP növekedés talán 1-2 tized százalékpontot ragadhat ki a GDP növekedésből. Ugyanezek a számok az EU esetében 4 illetve 1,5 százalékra rúgnak. Vagyis a kitetettség több mint duplája az amerikainak.

Ugyanakkor a kínai gyengélkedésben a belső kereslet gyengeségén túl nyilván az amerikai és európai gazdasági lanyhulás is szerepet játszik. (forrás: ERSTE elemzés)