Rövidesen csatlakozik az EU-hoz egy nagyon gazdag ország - minden megváltozik ezzel
Izland előrehozhatja az uniós csatlakozási tárgyalások újraindításáról szóló referendumot: a korábban 2027-re tervezett szavazásra akár már idén augusztusban sor kerülhet. A döntés mögött a megváltozott nemzetközi politikai környezet és az Egyesült Államok felől érkező nyomás húzódik meg.
Az izlandi kormánykoalíció eredetileg 2027-ig vállalta, hogy népszavazást tart a csatlakozási egyeztetések folytatásáról, amelyeket egy korábbi kabinet 2013-ban állított le. Az időpont azonban jelentősen közelebb kerülhet: a Politico információi szerint az izlandi parlament várhatóan heteken belül bejelenti a voksolás dátumát. Amennyiben a választók támogatják a kezdeményezést, Izland akár a jelenlegi tagjelölteket is megelőzve válhatna az EU tagjává.
A fejlemények időzítése nem véletlenszerű. Washington vámintézkedéseket vezetett be Izlanddal szemben, Donald Trump pedig több alkalommal beszélt Grönland annektálásának lehetőségéről – a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédében négyszer is utalt Izlandra.
Billy Long, Trump izlandi nagykövet-jelöltje tréfásan megjegyezte, hogy az ország az Egyesült Államok 52. tagállama lehetne, ő maga pedig annak kormányzója. Ezek a kijelentések komoly aggodalmat keltenek egy olyan kis államban, amely nem rendelkezik saját hadsereggel, és biztonságát a NATO-tagságra, illetve az 1951-ben kötött amerikai védelmi egyezményre alapozza.
Az elmúlt időszakban felélénkült a diplomáciai kapcsolat Reykjavík és Brüsszel között. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke januárban fogadta Kristrún Frostadóttirt, Izland miniszterelnökét, míg Marta Kos bővítési biztos Thorgerdur Katrín Gunnarsdóttir külügyminiszterrel egyeztetett.
Kos a Politicónak úgy nyilatkozott, hogy a bővítési folyamat ma már elsősorban a biztonságról, az egységről és a cselekvőképesség megőrzéséről szól az egyre inkább rivalizáló geopolitikai térben.
A csatlakozási tárgyalások viszonylag gyors ütemben haladhatnának, hiszen Izland tagja az Európai Gazdasági Térségnek (EGT) és része a schengeni övezetnek, így jogrendjébe már számos uniós szabályt beépített. A 2013-as felfüggesztés előtt a 33 tárgyalási fejezetből 11-et sikerült lezárni; ezt a szintet a legelőrébb járó tagjelölt, Montenegró csak nemrég érte el. Egy uniós tisztviselő szerint akár egy éven belül valamennyi fejezet lezárható lenne, bár izlandi oldalról ezt túlzottan optimistának tartják.
Továbbra is a halászati jogok kérdése jelenti a legnagyobb kihívást, mivel ez Izland egyik legfontosabb gazdasági ágazata, és korábban is komoly vitákat váltott ki.
A helyzetet ugyanakkor enyhítheti a Brexit: az Egyesült Királyság – amellyel Izland az 1950-es évektől kezdődő „tőkehalháborúk”, majd a csatlakozási tárgyalások idején a „makrélaháború” miatt többször konfliktusba került – már nem tagja az Európai Uniónak, így a halászati kérdések kisebb akadályt jelenthetnek.
A tényleges uniós tagsághoz a tárgyalások lezárását követően újabb népszavazásra is szükség lesz. Mivel az egy főre jutó GDP alapján Izland a világ ötödik leggazdagabb országa, az EU-tagság gazdasági előnyei kevésbé meghatározóak számára, mint más tagjelöltek esetében. A csatlakozás mögött elsősorban biztonságpolitikai megfontolások állnak.
