Satuféket nyomott a magyar ipar januárban

A részletes bontás egyelőre nem ismert; a KSH rövid közleménye szerint a „a legnagyobb súlyú alágak közül a villamos berendezés gyártása bővült a leginkább, de a járműgyártás és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása is nőtt, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában csökkent a termelés volumene“.

Bár decemberben a legnagyobb súlyú ágaknak és az akkumulátorgyártásnak sikerült túlszárnyalni a többi visszaesését, de januárban ez nem sikerült. Az elkövetkezendő időszakban a mérsékelt európai kibocsátás lehet a meghatározó tényező a termelés alakulásának tekintetében.

Egyrészt a régiónkban fellépő újabb gyárleállásoknak (például a csehországi Skoda esetében) is lehetnek a magyar kibocsátásra kedvezőtlen tovagyűrűző kihatásai. Másrészt az energiaintenzív ágazatok is számottevő súllyal – hozzávetőlegesen 20 százalékkal – bírnak az ipari termelésen belül, melyekre kontinensszerte nehéz idők járnak és alapvető átalakulás elé néznek.

Mindemellett középtávon a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a jármű- és vegyiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén – a feldolgozóipari kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik. A kedvező hatások realizálódása azonban leginkább a globális konjunktúra helyreállásának és energiahelyzet európai kezelésének függvénye lesz. (Nagy János, makrogazdasági elemző, ERSTE)