Soha nem látott mennyiségű pénz áramlott ki az állampapírokból
Eljött az igazság pillanata a lakossági állampapírpiacon. Februárban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a háztartásoknak 337,4 milliárd forinttal csökkent állampapírban tartott befektetése. A negatív tranzakciós adatban szerepet játszottak a kamatfizetések, amit nem fektettek vissza teljes mértékben állampapírokba. Emiatt tovább csökkent a háztartásoknál lévő állomány, 13 527,1 milliárd forintra, ami féléves mélypont.
Ilyen nagy értékű állampapír-visszaváltásra, illetve meg nem újításra (kamatok kivételére) nem volt még példa a lakossági befektetők körében. Névértéken számolva ugyan minimális mértékben nőtt az állomány, de a Prémium Magyar Állampapírokból (PMÁP) származó kamateső döntő része nem az állampapírpiacra hullott vissza. (A piaci értéken számolt állományban benne van az állampapírok felhalmozott kamata, a névértékűben viszont nem, így az állampapír-állomány csökkenése azt mutatja, hogy a kamatfizetések után mennyi pénz áramlott ki a lakossági állampapírokból.)
A befektetési alapok lettek a nyertesek
Február végére a háztartások értékpapírokban lévő megtakarításai az állampapírpiaci kiáramlásnak köszönhetően csaknem 200 milliárd forinttal csökkentek végül. 32 272 milliárd forintnyi értékpapír maradt a számlákon, ebből 27 930 milliárd volt magyar kibocsátású, a többi külföldi kötvény, részvény vagy befektetési alap volt. A nagy nyertesei a hónapnak a befektetési alapok voltak, a hazai alapokba több mint 114 milliárd forintnyi friss pénz került, külföldi alapokba pedig 53 milliárd forintot tettek a kisbefektetők.
Ezzel a háztartások befektetési alapokban lévő megtakarítása 13 941 milliárd forintra nőtt, és hat év után először ismét meghaladta az állampapírokban lévő értéket. A februári 500 milliárd forintos kamateső tehát jelentős részben az alapok piacára került - hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.
A hozamra éhes befektetők az alapok mellett viszonylag jelentős összeget csoportosítottak át a részvénypiacra is. Csaknem 30 milliárd forintért vásárolt a lakosság hazai részvényeket, és külföldi papírokba is került 7,2 milliárd forint. Magyar részvényekben a hónap végén így 2224,5 milliárd forintot tartottak a kisbefektetők, ami történelmi rekord, külföldi részvényekben pedig csaknem 930 milliárdot. Ami meglepő, hogy ezúttal nem az OTP volt a kedvenc, a részvénypiacra érkező friss pénzből 25,4 milliárd forintnyi nem pénzügyi vállalatok papírjaiba került, bankpapírokat csak 7,5 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság. A márciusi állampapír-kamatfizetések hozhattak még újabb friss pénzeket a részvénypiacra, de nagyságrendileg ilyen állapotban érhette a magyar befektetőket is az amerikai extra vámok miatti áprilisi tőzsdei sokk, aminek ma még kiszámíthatatlan a vége.
A többi kötvény sem fogyott
Nem csak az állampapírok, a többi hitelpapír is gyenge hónapot zárt februárban. A háztartásoknál lévő banki kötvények állománya csökkent, 633 milliárd forint volt a hónap végén. Egyéb vállalati kötvényt szintén nem jegyeznek a kisbefektetők, alig 29 milliárd forintnyit tartanak a számláikon, a tíz évvel ezelőtti Quaestor-botrány óta nem is próbálkoztak a vállalatok lakossági kötvénykibocsátással.
Jelzáloglevél már egyáltalán nem volt februárban a lakossági értékpapírszámlákon, ez azonban márciusban megváltozhatott, miután sok év után az MBH csoport úgy döntött, hogy fix kamatozású jelzáloglevelekkel célozza meg a kisbefektetőket. A 3 éves futamidejű, évi 7 százalékos kamatú értékpapírt márciusban lehetett jegyezni.
Hasonló, 7-10 százalékos fix kamatokat azóta rövidebb futamidővel a bankok kombinált betéti ajánlatai kínálnak az állampapírokból származó pénzüknek új helyet kereső lakossági befektetőknek. A CIB Tandemjében, a Gránit Hozampárosában és a K&H Mixében a magas betéti kamat fejében a megtakarítás egy részéért befektetési jegyet kell vásárolni - írja a Bank360.hu.
