Sokat lendíthetne a gazdaságon a lakásépítések felfutása

A régiós országokban 2024-ben 2-6 százalék között mozgott a lakásberuházások GDP-hez viszonyított aránya, Magyarországon ez a ráta 2005 és 2024 között 1,8 és 4,7 százalék között szóródott. Az utóbbi két évben a gazdaság lassulásával minden régiós országban visszaesés volt tapasztalható; a magyarországi eredmény meghaladja Románia és Lengyelország adatát, de Csehország és Ausztria alatt maradt.

Az egymillió főre jutó lakásépítések száma Magyarországon lassuló trendet mutat. Annak ellenére, hogy 2024-ben szinte mindenhol csökkent a lakásépítések száma, a régió országainak fajlagos lakásépítési adatai jelenleg magasabb szinten vannak, mint nálunk. Összehasonlításképpen: Csehországban, Szlovákiában és Romániában is egymillió főre vetítve nagyjából 3000 új lakás átadása volt jellemző az elmúlt években, míg Magyarországon ez a szám 2020-ban sem érte el ezt a szintet, és az elmúlt években folyamatosan csökken.

Pozitív trend ugyanakkor a lakáspiaci tranzakciók számának dinamikus emelkedése – köszönhetően a gazdasági élénkülésnek, állami támogatásoknak, a reálbérek emelkedésének, valamint az állampapírpiaci lejáratoknak és hozamkifizetéseknek. A forgalom emelkedése jelzi, hogy az ingatatlanpiac fokozatosan helyreállt, és ez a lakásépítési kedvre is pozitívan hathat a szűkülő kínálat miatt.

Az idei első negyedévben a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 5651 volt, mely 25 százalékkal több, mint 2024 azonos időszakában. A növekedést az alacsony bázis is indokolja, de egy enyhe emelkedés már mindenképpen kiolvasható az adatokból. Bár ez előrevetíthet egy fokozatos fellendülést a lakásépítések számában, az építkezések átfutási ideje miatt ez a hatás csak fokozatosan jelenik majd meg az adatokban.

A gazdasági kormányzat által célként kitűzött, évi 25 ezer új lakás megépítését tavaly óta különböző intézkedésekkel kezdte el támogatni a kormány, immár kínálati oldalról is: 2030-ig meghosszabbították az újépítésű lakások kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsát, ráadásul a rozsdaövezetekben ezt az áfa összeget vissza is lehet igényelni (beruházóknak ez igen kedvező támogatás).

A tavaly meghirdetett 21 pontos Gazdaságfejlesztési Akcióterv részeként bejelentett 200 milliárd forintos Lakhatási Tőkeprogram döntően új lakások építését segítheti. A program, melynek keretét februárban 300 milliárd forintra emelték a kiemelt érdeklődés miatt, számottevő hatást gyakorolhat a lakásépítésekre. A kezdeményezés célja, hogy állami és magánforrások bevonásával ösztönözze a lakásépítéseket: az alapok számára minimum 30 százalék önerőre van szükség, és így az állam a projektek 70 százalékáig biztosít forrást. Kormányzati számítások szerint a program 1000 milliárd forintnyi fejlesztéssel 5 év alatt nagyságrendileg 30 ezer lakóingatlan építéséhez járulhat hozzá. 

A gazdasági környezet kedvezővé válása miatt bekövetkező újlakás-építések idővel bekövetkező felfutása, kiegészülve a Lakhatási Tőkeprogram által megépült lakásokkal, évente a GDP néhány tized százalékának megfelelő mértékben tudnák a hazai GDP-t növelni középtávon.