Sokkal többet hozzátehetne a lakásépítés a magyar gazdasághoz
A lista élén Ciprus áll, ahol a GDP-hez 8,6%-kal járultak hozzá tavaly a lakásépítések, és a nagy országok közül az olaszok (6,8%) és a németek (6,5%) kerültek fel a képzeletbeli dobogóra. Ugyanakkor nem kell messzire mennünk a pozitív példáért, hiszen a régióban Csehországban a GDP 5,9%-át teszi ki a lakásépítés, ami (Franciaországgal karöltve) az uniós rangsor negyedik helyére repítette őket. A lista végén egy másik régiós ország, Lengyelország áll, ahol mindössze a GDP 2%-át teszi ki ez az adat, de Románia és Bulgária is mögöttünk van.
Ha csak a magyar adatot nézzük, akkor 2024-ben az említett 3,3%-os arány 2019 óta a legalacsonyabb volt, vagyis öt éve nem volt ilyen csekély a lakásépítés hozzájárulása a gazdasághoz. A csúcs 2022-ben volt azóta, akkor a 4,7%-ot is elérte a szektor súlya a GDP-n belül, a korábbi lakásépítési csúcsidőszakban, 2004-ben pedig 5,3%-on is járt a mutató. A nálunk mindig magasabb uniós átlagot is akkor közelítettük meg legjobban.
Ha a kiadott építési engedélyeket nézzük, akkor sem áll jól a magyar lakáspiac európai összevetésben, hiszen tavaly közel 25%-kal zuhant az engedélyek alapján megépítendő hasznos négyzetméterek száma az előző évhez képest. Mindezt úgy, hogy előtte már 2023-ban is 22,5%-os esést láttunk. 2024-ben az EU tagállamaiban összességében is 1,3%-os zsugorodást mért ebben a mutatóban az Eurostat, azonban a magyar lakásépítések még ebből a negatív trendből is kilógtak. A legnagyobb, 20%-ot elérő növekedést tavaly a spanyol, a görög és a litván építési engedélyek mutatták a hasznos négyzetméter alapján.
Vagyis lenne honnan élénkülnie a magyar lakáspiacnak, és látszanak is biztató jelek, de még korai lenne pozitív fordulatról beszélni. Az idei első negyedévben a KSH adatai szerint az elkészült lakások száma további 2,7%-kal csökkent 2024 hasonló időszakához képest, ugyanakkor az építési engedélyek száma 25%-os növekedést mutatott. „Ez ugyan nem jelenik meg azonnal kínálatként a lakáspiacon, hiszen évekbe telik, mire ezek a lakások megépülnek, de a következő időszakra előre tekintve még akkor is kedvező jel, ha alacsony volt a bázis az utóbbi két év zuhanása után” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A jelek szerint a kormányzat is felmérte, hogy a lakásépítés a mostaninál fontosabb gazdaságélénkítő szereppel bírhatna a magyar gazdaságban, hiszen azok után, hogy az elmúlt években elsősorban a lakásvásárlást támogatták különféle eszközökkel, 2025-ben elindult a Lakhatási Tőkeprogram, mely 300 milliárd forintos keretösszegével az építőket segíti. A várakozások szerint ez az összeg akár 1000 milliárd forintnyi lakáspiaci beruházást is elindíthat, melynek 70%-a Budapesten valósulna meg a tervek szerint. Bár vannak vélemények, miszerint óhatatlan, hogy a támogatás miatt önmagában nem feltétlenül piacképes projektek is elindulhatnak, ugyanakkor az intézkedéstől mindenképp arra lehet számítani, hogy a következő években élénkíti majd a fejlesztéseket. A várakozások szerint a tőkeprogram segítségével öt év alatt akár 30 ezer új lakás is épülhet Magyarországon.
„Az európai és a hazai historikus adatokból is az látszik, hogy a lakáspiac a jelenleginél sokkal jobban tudná támogatni a gazdaság növekedését Magyarországon. Az elmúlt évek gyenge adatai után van is honnan talpra állnia a szektornak, ebben segíthet több más kormányzati intézkedés mellett a Lakhatási Tőkeprogram elindulása. Az első negyedéves adatok már bizakodásra adhatnak okot, reális esély van arra, hogy az építési engedélyek száma két év nagy arányú visszaesése után komoly visszapattanást mutasson 2025-ben, sőt az átadott lakások számában is jöhet már visszafogott növekedés” – foglalta össze Valkó Dávid.
