Van honnan élénkülni: majdnem tízéves mélyponton a magyar lakásépítés

2024-ben 13.295 lakás épült Magyarországon, ez 29%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ha pedig még messzebbről nézzük, akkor a felét sem érte el a 2020-as rekordév 28 ezer feletti adatának. Ennél kevesebb új lakást legutóbb 2016-ban építettek az országban a KSH statisztikája szerint, akkor a tízezret sem érte el ez a szám.

Ha az éven belüli lefutást nézzük, akkor az első negyedév kifejezetten gyenge volt, kevesebb mint 2800 épített lakással, a negyedik negyedévben viszont már közel 4600 volt ez a szám.

„A negyedik negyedév adata hagyományosan a legnagyobb a magyar piacon minden évben, ám a tavalyi volumen így is kilencéves negatív rekordot jelent. Bár a lakossági állampapírok jelentős kamatfizetésére és az újabb kormányzati ösztönzőkre készülve a fejlesztők egy éve sorra jelentik be új projektjeiket, a növekvő keresletre a kínálat csak hosszú átfutással reagál” – mutatott rá Valkó Dávid az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Ha nem csak az átadott lakásokat nézzük, akkor egyelőre a kiadott építési engedélyek számában sem látszik a fordulat. A KSH összesítése szerint a mintegy 20.500 engedély 4,7%-kal maradt el a 2023-as adattól, ennél is rosszabbul fest, hogy utoljára 2015-ben regisztráltak ennél kevesebbet. A negyedéves adatok alapján egyedül a harmadik negyedévben haladta meg a kiadott engedélyek száma az egy évvel korábbit, a három másik negyedévben alatta maradt.

Vagyis van némi ellentmondás a hivatalos statisztikák és a piaci szereplők beszámolói között, hiszen hónapok óta arról hallani, hogy még az egyébként is felfokozott várakozásokhoz képest is erősen indult a 2025-ös év a lakáspiacon. A kereslet élénkülését támogatja a lakossági állampapírok már említett kamatfizetése, emellett a kormány is egy sor újabb intézkedéssel igyekszik segíteni a lakáspiacot. De akkor miért láthatunk majdnem évtizedes mélypontot a számokban?

„Erre a kérdésre a válasz röviden a piac tehetetlensége. Az építkezések hosszú átfutási ideje miatt a kínálat jellemzően csak jókora, nem ritkán több éves késéssel tud alkalmazkodni a kereslet változásához” – magyarázza Valkó Dávid. Vagyis azok a lakások, melyeken a fejlesztők tavaly a kereslet növekedését várva elkezdtek dolgozni, még jó esetben is építés alatt vannak.

A lakáspiac tehetetlensége nem új jelenség, az elmúlt években is volt rá példa. A koronavírus-járvány kitörésekor például 2020-ban a kiadott építési engedélyek száma már befékezett (-36%), viszont az épített lakások száma még jelentősen, 34%-kal emelkedett 2019-hez képest.

Ezt követően 2021-22-ben egyre több építési engedélyt adtak ki, ám a lakásépítések száma érdemben nem tudott nőni. A 2008-as pénzügyi válság idején pedig egészen 2013-ig tartott, mire ez a két mutató elérte a mélypontot, ahonnan aztán 2015-től láttunk dinamikus emelkedést, itt is előbb a lakásépítési engedélyek számában. Vagyis a lakásépítési piacon nem egy-egy év adata mérvadó, hanem hosszabb, többéves ciklusokban gondolkodnak a befektetők a telekvásárlás, a tervezés, majd az engedélyek beszerzésétől a kivitelezésen át az értékesítésig.

A mostani helyzetben ugyan a múltbeli statisztikák nem néznek ki jól, de a piac egyöntetűen élénkülésre számít, 2026-ig biztosan. Ezt támogatja az is, hogy a kormány egészen 2030-ig meghosszabbította az újépítésű lakások kedvezményes, 5%-os áfakulcsát.

Emellett a rozsdaövezetekben még ezt az áfát is vissza lehet igényelni, vagyis gyakorlatilag forgalmi adómentesen épülhetnek új lakások, ami egyre több beruházó fantáziáját megmozgatja. Közben kereslet is van a modern, energiahatékony újépítésű ingatlanokra, melyek vásárlását egyre több támogatási elem és kedvezőbb hitelkonstrukció támogatja. Ebben a környezetben minden adott lenne az új lakások árának tartós emelkedéséhez, ezt viszont – több év alatt tízezres nagyságrendű új kínálatot generálva – mérsékelheti például a kormány új lakásépítési tőkeprogramja.

Érdekes lehet megvizsgálni azt is, hol tart a magyar lakásépítés európai összehasonlításban. Az Eurostat az építési engedélyeket tekintve egyelőre a tagállamok kevesebb mint felére közölte a tavalyi negyedik negyedéves adatokat. Ennek alapján a 2021-es bázisévhez viszonyítva Magyarországon még mindig majdnem 20%-os volt a visszaesés az év utolsó három hónapjában, ezzel a kontinensen eddig a középmezőnyben vagyunk.

Észtországban vagy Németországban például majdnem csak fele annyi építési engedélyt adtak ki, mint 2021-ben, a horvát és a portugál lakáspiac viszont száguld 30% körüli növekedéssel. Ha a harmadik negyedéves adatokat nézzük, akkor Magyarországon 23%-os volt a visszaesés az építési engedélyek számában, ami szintén átlagosnak mondható Európában a spanyol, a görög és a portugál piac robbanásszerű növekedése és a finn, valamint a svéd lakáspiac szenvedése mellett.