Sokmillió forintos kiadást okoznak a vízműveknek a vécén lehúzott nedves törlőkendők – intelligens szivattyú lehet a megoldás a „zsírszörnyek” elleni harcban
A városi csatornarendszereket jellemzően úgy építették meg, hogy az áramló szennyvíz mintegy „magával vigye” a bekerülő anyagokat. Ez akkor működik jól, ha folyamatos és erőteljes az áramlás. Azonban a fogyasztási szokások megváltozásával – a kevesebb vízhasználat, a több műszálas anyag és egyszer használatos higiéniai termék miatt – ez a feltétel sok helyen már nem adott. A nedves törlőkendők, a konyhai törlők, a sminklemosó kendők, sőt a női higiéniai termékek többsége egyáltalán nem bomlik le abban a néhány órában, amíg a szennyvíz a hálózatban halad.
„Amikor ezek az anyagok a csatornába kerülnek, nem úgy viselkednek, mint a WC-papír, hanem szálas közeget képeznek, összetapadnak hálószerűen, és erre a vázra a zsiradék és szennyeződés odaragad. Így kialakul szálasanyag összlet ha le szűkíti a csőszakaszt vagy egy szivattyúban elakad, a rendszer működését leállíthatja” – magyarázza Fábrik Tamás, a Tiszántúli Regionális Vízmű Zrt. műszaki igazgatója.
Ezeket a képződményeket nevezi a köznyelv gyakran „zsírszörnynek”. A jelenség nem korlátozódik Magyarországra. Az Egyesült Államokban a nedves törlőkendők miatti többletköltség éves szinten nagyjából 441 millió dollár. Londonban évente 75 ezer dugulást kell elhárítani. Sydneyben évente körülbelül 500 tonna törlőkendőt távolítanak el a hálózatból. A probléma tehát világméretű, és mindenhol ugyanarra vezethető vissza: a háztartások szokásaira – mutat rá Gampel Tamás, a Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője.
Ünnepnapokon támadnak a zsírszörnyek
A Tiszamenti Regionális Vízművek jelenleg hat vármegye 260 településén látja el a lakosságot ivóvízzel, így mintegy 780 ezer fogyasztót szolgálnak ki, évente 28–29 millió m³ szennyvizet vezetnek el és tisztítanak meg, és biztosítják a térség mezőgazdasági és ipari vízigényét. Tapasztalataik szerint a csatornahálózat legnagyobb terhelése a hétvégékhez és az ünnepnapokhoz kötődik, ilyenkor nagyobb eséllyel alakul ki „zsírszörny” – miközben éppen ilyenkor van kevesebb beavatkozó szakember készenléti szolgálatban.
„Előfordult már, hogy egy-egy kisebb településen az ünnepi hétvége közepén kellett darus kocsit hívni, kiemelni a szivattyút, és kézi erővel kiszabadítani a gombócot. Ez nemcsak időigényes és nehéz munka, hanem költséges is. Egy ilyen beavatkozás akár több millió forintba is kerülhet – és ha évente többször előfordul, az komoly terhelés a szolgáltatónak” – teszi hozzá Fábrik.
Intelligens szivattyúk: amikor a rendszer felismeri és elhárítja a dugulást
A víziközművek hosszú ideje igyekeznek tudatosítani: a WC nem hulladéktároló, a zsiradékot nem szabad a lefolyóba önteni, a nedves törlőkendő, még ha a csomagoláson az áll is, hogy „lebomló”, a gyakorlatban nem bomlik le időben. A tapasztalat szerint a lakossági edukáció hatása korlátozott, így más megközelítésű műszaki megoldásra van szükség.
A zsírszörnyekkel az a legnagyobb probléma, hogy szinte észrevétlenül nőnek. A szennyeződés nem egyik pillanatról a másikra torlaszolja el a hálózatot: először csak lassabban folyik a víz, a szivattyú kissé nehezebben forog, majd egy napon egyszerűen megáll a rendszer. A hagyományos szivattyú ilyenkor tehetetlen: vagy átpréseli a szálas anyagot – ami gyakran további károkat okoz –, vagy teljesen leáll. Innen kezdve nem marad más eszköz, mint az emberi beavatkozás.
Az új generációs szivattyúk nem így működnek. A Xylem Flygt Concertor típusú „okos” szivattyúja például úgy lett kialakítva, hogy ne csak a vizet mozgassa, hanem elemezzen és reagáljon is. Folyamatosan monitorozza, hogyan terhelődik a szivattyúban a járókerék, változik-e a nyomaték, lassul-e a vízáramlás, megindult-e valahol a lerakódás. Ha pedig a szivattyúba épített vezérlőrendszer ilyet érzékel, nem várja meg, míg a dugulás kialakul: automatikus tisztítási ciklust indít, amelynek során megváltoztatja a járókerék mozgását és fordulatszámát, mintha „kirázná” a rátekeredett anyagokat. A keletkező turbulensebb áramlás ráadásul nemcsak a szivattyút tisztítja, hanem a körülötte lévő csőszakaszt is.
Nagyobb kezdeti beruházás, de gyors megtérülés
„A magyar víziközmű-szektor évek óta szűk költségkeretek között működik. Kevés embernek kell óriási rendszereket üzemben tartania. Ilyen helyzetben azok a megoldások hoznak valódi értéket, amelyek nem hibát javítanak, hanem hibát előznek meg” –mondja Gampel Tamás, a Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője. – A Concertort ma már körülbelül 25 vízműnél használják az országban, és már közel 1200 ilyen szivattyú működik az országban, ami nemzetközi összehasonlításban is soknak számít. Ehhez persze kellett az is, hogy a magyar víziközműves mérnökök felkészültsége és találékonysága is megállja a helyét nemzetközi összehasonlításban ”
A Tiszamenti Regionális Vízműveknél jelenleg 50 ilyen szivattyú működik. Tapasztalataik szerint azokon az átemelőpontokon, ahol beépítették, jelentősen csökkent a problémák miatti kiszállások száma. Van olyan telep, ahol korábban évente többször kellett szivattyút bontani, most pedig csak évente egyszer ellenőrzik az ütemezett karbantartás keretében. Így bár az új generációs eszközök gyakran jelentősebb kezdeti beruházást igényelnek, de a csökkenő kiszállási, karbantartási költségek miatt ez hamar megtérül.
