Sosem látott szinteken a Richter részvény - mi várható még a BUX piacán?

Az általános pozitív részvénypiaci hangulat közepette ma folytatódik az emelkedés. Igaz, nem teljesen úgy, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva, azaz hezitálósan és nem elpattanva emelkedik tovább, de ezt az elmúlt időszakban megszoktuk mind az indexektől, mind magától a Richter részvénytől.

Különben az év eleje óta az általános eredményvárakozás mintegy 10 százalékkal 243 milliárd forintra emelkedett, azaz 1.333 forintos EPS-sel és 7,5 előremutató P/E rátával számolhatunk. Ezzel párhuzamosan a piaci átlagos célárfolyam 10.700 forint környékéről 11.871 forintra emelkedett mostanra. Ráadásul még technikailag is úgy tűnik, hogy mehet tovább az árfolyam. 

Ez azt sugallja, hogy a BUX is új csúcsokat dönthet, mint ahogy a reggeli Richter megtépéssel ez be is következett. Továbbra is azt mutatják a piaci és Erste előrejelzések, hogy az év végi 80.000 pont fölötti BUX érték elérhető távolságba került.

S akkor beszéljünk a tusványosi bejelentésről. Miközben a születésszám sokéves minimumra esett az elmúlt hónapban, a kormány jövőre két lépésben megduplázná a családi adókedvezményeket. 

Ez idén a Pénzügy Minisztérium számításai szerint mintegy 320 milliárd forint adókiesését jelent, azaz a GDP 0,4 százalékát. Ha pedig azzal számolnánk, hogy ezt teljes mértékben igénybe tudnák venni a családok, akkor a duplázódással lehetne számolni. Igen ám, de az átlagjövedelem májusra 652.000 forintra emelkedett, azaz, ha mindenki ennyit keresne, akkor gyakorlatilag az összes család igénybe tudná venni a maximális adókedvezményt. 

Ez a KSH statisztikáinak felhasználásával mintegy 600-700 milliárd forint kiesését eredményezne. (Rögtönzött számításom szerint 683 milliárd forintról beszélünk.) Vagyis a jövedelmeknek és családok gyermekszámának eloszlása úgy alakul, hogy az elméleti maximumnak mintegy felét tudják igénybe venni a családok, a háztartások. Ráadásul hiába emelkedik duplájára a kedvezmény, a jövedelmek nem fognak hasonló mértékben növekedni, ezért ez az arány romlani fog..

Így a jövő évben a kétlépéses emeléssel számolva (év elején és év közepén), a költségvetési hatás valószínűleg jóval 200 milliárd forint alatt marad, s az azután következő években sem éri el feltétlenül a 200 milliárd forintot. Nyilván a bérek emelkedésével ez az évek folyamán növekedni fog. 

Egy szó, mint száz, ez a lépés valószínűleg a GDP 0,1-0,2 százalékával dobhatja meg a hiányt jövőre, s inkább 0,2 százalékkal az azt követő években. Persze ennek befektetői szemmel nem túl jó az optikája, hiszen csak néhány hete született döntés a kiigazításról, ami különböző cégek esetében további sarcokkal járt (pl. MOL, OTP) Ráadásul a sarc és a gyeplő elengedés is hasonló nagyságrendű összegről szól.

S még valami. Ezek az intézkedések sajnos Matolcsy jegybankelnök év eleji szavaira rezonálnak. Míg 2010 és 2019 között példás költségvetési fegyelem volt Magyarországon (vagy legalább törekedtek rá az évtized első felében), addig ez mostanra elpárolgott. Jelenlegi előrelátásunk alapján úgy tűnik, hogy 2026-ig nem jutunk vissza a 3 százalékos cél alá. Ezzel pedig közel kerülhetünk Matolcsy György „elvesztegetett évtized” kritikájához, ami a mostani időszakról szól!