Spanyolországban megugrott a gyűlöletbűncselekmények száma 2025-ben

A szaktárca tájékoztatása szerint a múlt évben több mint 2400 gyűlöletbűncselekményt regisztráltak a hatóságok, 23,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, ami a legrosszabb eredmény azóta, hogy 2014-ben elkezdték gyűjteni ezeket az adatokat.

A lista élén a rasszizmus és az idegengyűlölet szerepel 934 esettel, a sort a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló bűncselekmények követik 571 esettel, a harmadik helyen pedig az ideológiai indíttatású bűncselekmények állnak a 241 esettel, utóbbinál 64 százalékos növekedést tapasztaltak az előző évhez képest.

A legnagyobb arányban, 133 százalékkal az iszlámellenes bűncselekmények száma nőtt egy év alatt, amelyből 35 esetet jelentettek tavaly. Második helyen következik a fogyatékkal élők iránti gyűlölet 90 százalékos növekedéssel és 59 regisztrált üggyel, a harmadik a sorban az antiszemitizmus; a 69 bejelentett eset 86,5 százalékos növekedést mutatott.
A gyűlöletbűncselekmények közül 446 eset fenyegetés, 441 testi sértés, 319 diszkriminációra való felbujtás, 119 vagyoni károkozás, 113 megalázó bánásmód formájában valósult meg - derült ki a jelentésből.

Gyűlöletbűncselekmény miatt tavaly több mint ezer ember ellen indult eljárás Spanyolországban. A hivatalos adatok szerint a bejelentett esetek 65,6 százalékát oldották meg a hatóságok, 12,5 százalékkal többet mint 2024-ben.

A belügyminisztérium jelentésével párhuzamosan hozta nyilvánosságra beszámolóját a Spanyol Rasszizmus és Idegengyűlölet Megfigyelőközpont (OBERAXE), megállapítva, hogy a közösségi médiában terjedő gyűlöletbeszéd felerősödött áprilisban, miután a spanyol kormány elfogadta az országban legális státusz nélkül élő bevándorlók helyzetének rendkívüli rendezéséről szóló rendelet.

A tanulmány szerint áprilisban mintegy 40 ezer rasszista, idegengyűlölő, romaellenes, antiszemita és iszlámellenes üzenetet észleltek, ami húsz százalékos növekedést jelent a márciusi 33 ezer ilyen jellegű hozzászóláshoz képest.

A témában a közösségi médiában megjelent tartalmak 85 százaléka a bevándorlók hiteltelenítésére törekedett, 55 százaléka fenyegetésként ábrázolta őket, 30 százalékuk kiutasításukra buzdított.

A platformok a jelentett üzenetek 56 százalékát távolították el, szemben a márciusi 62 százalékkal. A legtöbb tartalmat, 86 százalékot a Tiktok törölte, a legkevesebbet, 11 százalékot a YouTube.

A közösségi oldalak által alkalmazott automatizált észlelőrendszerek számára nagy kihívást jelent a szarkazmus használata a gyűlöletbeszéd eszközeként, amely arra utal, hogy a tényleges számok magasabbak lehetnek - állapította meg az OBERAXE.