Stabil növekedési ütemet jelez az áprilisi bérstatisztika

A jelentés szerint áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 772 200, a nettó átlagkereset 541 200 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 11,2, a reálkereset pedig 8,9 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

A KSH friss átlagkereset statisztikája továbbra is pozitív képet fest a bérfolyamatokról - szögezte le az MTI-nek küldött kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza, aki az átlagbérnél is fontosabbnak ítéli, hogy miként alakult a mediánkereset változása.

Itt továbbra is a minimálbér emelésével közel azonos volt az éves növekedés. Ez jól jelzi, hogy a minimálbér emelése bértorlódást okozott, elsősorban a második és harmadik jövedelmi ötödben, amit a vállalatok igyekeztek kezelni.

Az elmúlt két hónap bérstatisztikája különösen fontos, mert a legtöbb multinacionális vállalat a bérek változásáról a tavaszi időszakban dönt és úgy néz ki, hogy ezek a nagyvállalatok is magas béremelés mellett döntöttek végül - fejtette ki.

A nagyon alacsony infláció és a dinamikus bérkiáramlás következtében továbbra is magas a nettó reálkereset éves változása. A lakosság elkölthető jövedelme jelentős mértékben bővül, ami az első negyedévben érdemben meg is mutatkozott a kiskereskedelmi adatokban és a fogyasztás dinamizálásában - emelte ki a szakértő.

Hozzátette: a minimálbér és garantált bérminimum emelése érdemben meghatározza az éves bérdinamikát az idén. Továbbra is érdemben befolyásolja a bérek alakulását, hogy a vállalatok jelentős hányada munkaerőt tartalékol, miközben a demográfiai folyamatok a munkaerőpiac kínálati oldalát strukturális nyomás alatt tartják.

A friss áprilisi adat nem változtatott az összképen, így a 2026-os év egészében 9-10 százalék körüli éves átlagbér-növekedést várnak az ING Banknál. Az iráni háború esetleges lezárása is magában hordozza a növekedés élénkülésének lehetőségét - tette hozzá Virovácz Péter.

Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési központ vezető elemzője szerint is a bruttó átlagkereset áprilisi növekedési üteme összességében megfelelt az elmúlt időszak trendjének. Az átlagkereset a költségvetési szektorban nőtt gyorsabb ütemben, ami a közigazgatás és az oktatási szféra bérfolyamataihoz egyaránt köthető. A versenyszférában regisztrált keresetnövekedés nagyságrendileg megfelel az elmúlt hónapok adatának.

A béremelkedésben jelentős szerepet játszik a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelése, ami a magasabb bérkategóriákra is kihat. Visszafogja ugyanakkor azt a gazdasági bizonytalanság, amit jól szemléltet, hogy a külső keresletnek erősen kitett iparban az átlagnál kisebb mértékben nőtt az átlagkereset.

Az éves bérfolyamatok szempontjából az év eleji adatok a meghatározóak, a vállalatok döntő többsége jellemzően ekkor hajtja végre a bérfejlesztéseket, emiatt a kereseti rátában GFÜ-nél már nem számolnak jelentős elmozdulással a következő hónapokban. Az idei év egészét így kétszámjegyű béremelkedés jellemezheti.

Előretekintve kulcskérdés lesz a magyar gazdaság jövőjét illetően, hogy a dinamikus béremelkedési ütem mennyire fenntartható, a szűk keresztmetszetet a versenyszféra alkalmazottainak kétharmadát foglalkoztató kkv-szektor jelenti majd, ahol érdemi hatékonyságnövekedésre van szükség a béremelések kigazdálkodásához - írta Molnár Dániel.

Áprilisban a dinamikus béremelkedést segítette az év eleji minimálbéremelés, illetve a még mindig több szektorban jelen lévő munkaerőhiány, illetve néhány állami ágazatban történő nagyobb béremelések - állapította meg Regős Gábor, a Gránit alapkezelő vezető közgazdásza.

A reálkeresetek emelkedése az év hátralévő részében is jó alapot biztosít a fogyasztás bővüléséhez, különösen is, ha nem következik be az év végére várt 5 százalék feletti infláció - ennek elkerülésére pedig az erős forint és a normalizálódó energiaárak miatt jó esély van. A keresetemelkedést ugyanakkor az erős forint némileg fékezheti, hiszen az exportra termelő nagyvállalatok egyetlen forintban megjelenő tétele a bérköltség, így ezen szeretnének spórolni.

Kitért arra is, ha valóban korlátozzák a harmadik országból beérkező munkaerő beáramlását, az erősítheti a munkaerőpiac feszességét és így felfelé húzhatja a béreket. Amennyiben a győztes párt választási programjában szereplő egyes szektoroknak megígért béremelések megvalósulnak, az szintén felfelé húzhatja az átlagkereset emelkedését - emlékeztetett a szakértő.