Stabilcoin-válság réme fenyegeti Európát – figyelmeztet az EKB

Váratlan visszaváltási hullám: A stabilcoinok kockázatai

A stabilcoinok, amelyek értéküket például az amerikai dollárhoz rögzítik, az utóbbi időben jelentős növekedést mutattak. Olaf Sleijpen az Financial Times-nak adott interjújában rámutatott, hogy ezeknek az eszközöknek a piaci kapitalizációja idén mintegy 48%-kal nőtt, meghaladva a 300 milliárd dollárt. Ezek túlnyomó többsége amerikai államkötvényekkel van fedezve.

Ez azonban problémát jelenthet, ha a befektetők tömegesen kezdenek el visszaváltani ezekből a tokenekből készpénzre. Ilyen esetben az eszközök kibocsátóinak gyorsan kellene értékesíteniük az állampapírokat, ami nemcsak a kötvénypiacokat rázná meg, hanem rendszerszintű pénzügyi kockázatot is generálhatna – túlmutatva a kriptovilág határain.

A probléma tehát kétszeresen is súlyos:

- Egyrészt a kényszereladások destabilizálhatják az amerikai állampapírpiacot.

- Másrészt, ha Európában is tömeges kivonások indulnának meg a stabilcoinokból, az EKB likviditáskezelése és inflációs céljai is veszélybe kerülnének.

Az EKB szerint a stabilcoinok már nem pusztán technológiai jelenségek

Sleijpen szerint a stabilcoinok már nem csupán pénzügyi innovációk, hanem makrogazdasági tényezőkké nőtték ki magukat. Amennyiben egy tömeges visszaváltás bekövetkezne, az EKB kénytelen lehet felülvizsgálni kamatpolitikáját – akár az irányadó kamatok emelésével, akár csökkentésével.

Ez különösen problémás lehet az olyan időkben, amikor a központi bank célja az infláció kezelése és a gazdasági növekedés támogatása. Ha azonban a stabilcoinok likviditási válságot idéznek elő, az EKB monetáris politikája külső kényszer hatására módosulhat, ami aláássa annak hitelességét.

Christine Lagarde, az EKB elnöke nem véletlenül hívta fel a figyelmet arra, hogy erős szabályozási biztosítékokra van szükség a külföldi stabilcoinokkal szemben. Szerinte csak így lehet megelőzni, hogy azok pénzügyi instabilitást okozzanak az eurózónában.

Mi történne egy valós stabilcoin-krízis esetén?

Képzeljük el, hogy egy nagyobb stabilcoin kibocsátó – például az USDC vagy az USDT Tether – hirtelen masszív visszaváltási igényekkel szembesül. A mögöttes fedezetként szolgáló amerikai államkötvények kényszereladása lenyomná az árakat és megemelné a hozamokat. Ez globális piaci zavarokat okozhatna – a következmények túlmutatnak az Egyesült Államokon.

Európai szempontból pedig mindez azt jelentené, hogy a stabilcoinokat használó vállalatok és befektetők tőkét vonnának ki a digitális eszközökből, likviditási szűk keresztmetszetet okozva. Az EKB-nak ekkor lépnie kellene, akár a kamatemelések elhalasztásával, akár a pénznyomtatási ciklus újraindításával.

Bár az EU már elfogadta a MiCA (Markets in Crypto-Assets) stabilcoin szabályozási keretrendszert, több szakértő szerint ennek hatékonysága csak akkor lesz valódi, ha azt szigorúan és következetesen alkalmazzák.