Stabilcoinok és azok szabályozása - összefoglaló elemzés

A stabilcoin angolul: stablecoin megjelenése forradalmat indított a pénzügyi technológiák terén, ez ugyanis az egyik leggyakorlatibb alkalmazása a blokklánc-technológiának. A stablecoinok hagyományos fedezethez, azaz különböző pénznemekhez vagy egyéb eszközökhöz vannak kötve. Emiatt az értékük stabil, és világszerte egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert, hiszen a blokklánc hatékonyságát és átláthatóságát ötvözik a stabilitás előnyeivel.

Alapvetően a stablecoinok három fő típusát különböztetjük meg:

- a fiat-pénzhez kötött,

- az eszközökhöz kötött, és

- az algoritmikus stablecoinokat.

Fiat pénzhez kötött stabilcoinok

Közülük ma a fiat-pénzhez kötött stablecoinok a legelterjedtebbek és legszélesebb körben szabályozottak – ezek fedezetéül központi bankok vagy más állami hatóságok által kibocsátott és deklarált törvényes fizetőeszközök szolgálnak.

Eszközfedezetes stabilcoinok

Az eszközfedezetű stablecoinok mögött vagy hagyományos pénzügyi eszközök vagy egyéb olyan kriptoeszközök állnak, mint például a Bitcoin vagy az Ether. Ide tartozik például a DAI, melyet eleinte Etherhez kötöttek, de később diverzifikálták a coin mögötti fedezetet, bevonva a körbe állampapírokat is. Az eszközfedezetű stablecoinok állami szabályozása jóval kevésbé széleskörű, mint a pénzhez kötött coinoké.

Algoritmushoz kötött stabilcoinok

A harmadik fő típus az úgynevezett algoritmikus stablecoin, amely mára már szinte teljesen kikopott a piacról. Az algoritmikus konstrukcióknál a coin értéke mögött általában nincs fedezet, a stabilitást elvileg a kereslet-kínálat automatikus szabályozásával érik el – ha a coin értéke nő, az algoritmus több coint generál, ellenkező esetben pedig csökkenti a kínálatot, hogy az érték azonos maradjon. A szabályozók ezt a fajta coint nézik a legkevésbé jó szemmel: az EU MiCA szabályozása és egy amerikai törvényjavaslat konkrétan tiltja is őket.

Szabályozás az Európai Unióban

A világon jelenleg a legátfogóbb stablecoin-szabályozás az Európai Parlament és a Tanács 2023/1114-es, a kriptoeszközök piacairól szóló rendelete (MiCA), amely egységes jogi keretrendszerét adja a kriptoeszközök, köztük a stablecoinok kibocsátásának és működtetésének az Unió összes tagállamában.

A MiCA két csoportra osztja a stablecoinokat:

- eszközalapú (ART) és

- elektronikuspénz-tokenekre (EMT).

A szabályozás szerint EMT-t csakis hitelintézetek vagy engedélyezett elektronikuspénz-kibocsátó intézmények hozhatnak létre, az eszközalapú tokeneket pedig többféle eszközzel kell fedezni. A rendelet szigorú előírásokat tartalmaz a kockázatkezelésről és az eszköztartalékokról.

Bár a kriptoeszközök szabályozása adta jogbiztonság növelheti a bizalmat a stablecoinok iránt, és elősegítheti a befektetések növekedését, a rendelet kritikusai szerint azért vannak problémák vele. A rendelet külön kiemeli, hogy a hatálya nem terjed ki a teljességgel decentralizált kriptoeszközökre.

A DeFi protokollra épülő eszközökkkel szemben azonban - bár centralizált front-enddel és közvetítőkkel működnek - ugyanolyan engedélyezési és KYC (Know Your Customer, „Ismerd meg az ügyfeled”) azonosítási elvárásokat támaszt a jogszabály, mint a hagyományos pénzügyi szolgáltatók esetében. Ez a szigor sok DeFi protokollt kilökhet a piacról, vagy hibrid működésre kényszerítheti őket.

A rendelet egésze ugyan csak 2024 decemberében lép hatályba, hatása azonban már érezhető a kriptopiacokon: az Uphold platformon például már nem lehet a DeFi protokollal működő DAI stablecoinokkal kereskedni, és a Binance is szabályozott és szabályozatlan kategóriákra osztotta az eszközöket aszerint, hogy megfelelnek-e a MiCA-nak.

Egyesült Államok: politikai konszenzus a szabályozás szükségességéről

Bár jelenleg nincs kimondottan kriptoeszközökre vonatkozó szabályozás az Egyesült Államokban, a pénzügyi piacokra vonatkozó törvények attól még érvényesülnek: az átfogó uniós rendelettel szemben eddig a szabályozó szervek jogértelmezése adta meg a kriptók jogi kereteit. mivel azonban z országban azonban egyre nagyobb a stablecoinok piaca, és a legtöbb stablecoin fedezete a dollár, így nem csoda, hogy az amerikai Kongresszusban kétpárti megegyezés van arról, hogy az ilyen kriptoeszközök szabályozása elengedhetetlen.

A Lummis-Gillibrand Stablecoin törvényjavaslat fő célja, hogy a stablecoinokat integrálja a létező bankrendszerbe, megőrizve annak dualitását, és 10 milliárd dolláros határig engedélyezi a nem banki stablelcoin vállalkozások számára a kibocsátást. A tervezet tisztázná a tőzsdefelügyelet, azaz a SEC és a határidős kereskedelmet felügyelő CFTC szerepét is a piacon – az új rendszer a meglévő szabályozási alapokra épülne, és már létező hatóságokra ruházna a kriptokereskedelmet felügyelő hatásköröket.

Kritikusai persze ennek a tervezetnek is vannak. A Coin Center érdekvédelmi csoport szerint például az algoritmikus coinok tilalma visszavetné az innovációt, bár a jelenlegi állás szerint a tilalom nem lenne teljes – a Kongresszus előtt lévő szöveg kétéves moratóriumot vezetne be.

Szabályozási trendek a világ más részein

Valószínű, hogy a stablecoinok szabályozásának fő csapásvonalait az európai és amerikai jogi keretek fogják adni, ennek ellenére a törvényhozók a világ számos pontján igyekeznek a kriptopénzeket a jogrendszerükbe integrálni, meglehetősen eltérő megoldásokkal.

Az Egyesült Királyságban még csak a kriptoszabályozás tervezetén dolgoznak, amelynek első fázisa azonban csak a fiatpénz-fedezetű stablecoinokkal foglalkozik. Azok szabályozása előreláthatólag rugalmasabb lesz, mint az EU jogi megoldása. Szemben például az uniós előírással, miszerint a tagállamok területén csak az EU-ban bejegyzett vállalkozások kínálhatnak ilyen eszközöket, az Egyesült Királyságban csak azt kell elismertetni, hogy a stablecoin megfelel az országban bevezetendő előírásoknak.

Japánban már 2023-ban hatályba lépett az ország első digitálispénz-törvénye, mely meglehetősen szigorú: csak bankoknak és pénzügyi szolgáltatóknak engedélyezné a kibocsátást. A banki kibocsátású stablecoinokat pedig gyakorlatilag bankbetétnek tekinti, ennek megfelelően 10 millió jenig betétbiztosítás is védi az ügyfeleket.

Az Egyesült Arab Emirátusok szabályozása talán a legszélesebb körű: a 2023-ban életbe lépett előírások szerint a payment tokenek, azaz stablecoinok fedezetéül bármilyen fiatpénz vagy arany használható, a dirham-fedezetű coinokat pedig fizetőeszközként is lehet használni. Az egyéb pénznemhez kötött coinokkal azonban csak virtuális eszközöket lehet vásárolni. Az algoritmikus stablecoinokra itt nincs teljes tilalom, azonban a jegybank bármikor korlátozásokat vezethet be rájuk.

Szingapúrban a jegybank által kiadott szabályozás szerint a városállamban szingapúri dollár vagy bármely G10-es ország pénzneme által fedezett stablecoinokat lehet kibocsátani, és a kibocsátókra szigorú előírások vonatkoznak. A szabályoknak megfelelő kibocsátók viszont használhatják a „szingapúri jegybank által szabályozott stablecoin” megnevezést, amivel a felhasználók bizalmát és biztonságát szeretnék növelni.