Stabilizálódtak a feltörekvő gazdaságok adósosztályzatai

A nemzetközi hitelminősítő közölte azt is, hogy várakozása szerint Magyarország az idén valószínűleg nem, de később teljes egészében hozzájut a számára elkülönített összeghez a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítására és az ellenállóképesség javítására szolgáló európai uniós pénzügyi eszközből (RRF).
    
A Fitch - amely a befektetési ügyfelei által leggyakrabban feltett kérdések alapján állította össze átfogó helyzetértékelését - felidézte, hogy az általa szuverén osztályzattal ellátott feltörekvő térségi gazdaságok közül május óta csak kettő (Kolumbia, Tunézia) besorolását rontotta, ugyanakkor kettőnek (Elefántcsontpart és Gabon) az osztályzatát javította.
    
A hitelminősítő kiemeli, hogy 2020-ban még nettó harminc, az idei első negyedévben nettó kettő volt a leminősítések megoszlása a feltörekvő térségben, vagyis ennyivel haladta meg a leminősítések száma a felminősítésekét az adott időszakokban. A feltörekvő gazdaságok szuverén osztályzataira érvényben tartott, leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátások száma még mindig 19-cel meghaladja a pozitív kilátásokét a Fitch Ratings besorolási listáján, ami a cég szerint annak valószínűségét jelzi, hogy a leminősítések és a felminősítések nettó egyenlege ismét az előbbiek felé billenhet.
    
A Fitch kiemeli ugyanakkor azt is, hogy a negatív és a pozitív kilátások nettó megoszlása tavaly augusztus óta 14-gyel javult az adósosztályzattal ellátott feltörekvő gazdaságok körében.
    
A Fitch Ratings két éve a jelenleg is érvényes "BBB"-re javította a magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi "BBB mínusz"-ról, és azóta stabil kilátást tart érvényben a magyar besorolásokra. Ugyanilyen szinten tartja nyilván a magyar szuverén kötelezettségeket a Standard & Poor's. A harmadik globális piacvezető hitelminősítő, a Moody's Investors Service szeptember végén az addigi "Baa3"-ról egy fokozattal "Baa2"-re javította a magyar államadós-osztályzatot.
   
 A Moody's besorolási módszertanában a "Baa2" szint a másik két cég "BBB" osztályzatának felel meg, így jelenleg mindhárom globális hitelminősítő azonos besorolást tart érvényben Magyarországra, egyaránt stabil kilátással. Csütörtöki tanulmányában a Fitch Ratings részletesen kitér Magyarország és az Európai Unió jogállamisági vitájára is. A cég közölte: a nézeteltérés miatt jelentős esélyét látja annak, hogy Magyarország az idén még nem kapja meg az első folyósítást az Európai Unió által a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére Next Generation EU (NGEU) néven meghirdetett helyreállítási alapból.
    
A Fitch várakozása szerint ugyanakkor Magyarország a későbbiekben maradéktalanul hozzájut az NGEU-alapból számára elkülönített 7,2 milliárd eurós juttatáshoz, mivel a jövő évi választások után megoldás várható az EU-val zajló vitában. A hitelminősítő közölte: alapesetben nem számol azzal, hogy Magyarország teljes egészében elesik az NGEU-juttatásoktól, de ha ez bekövetkezne, annak komoly negatív következményei lennének a magyar gazdaság növekedési kilátásaira, a közfinanszírozásra és a folyómérleg-egyenlegre.
    
A Fitch Ratings számításai szerint ugyanis ezek az uniós folyósítások a cég által 2022-re valószínűsített 5 százalékos magyar gazdasági növekedéshez 2,6 százalékponttal, a 2023-ra várt 4,6 százalékos növekedéshez 3 százalékponttal járulnak hozzá. Más nagy londoni házak hasonló értékeléseket adtak erről a problémáról.  A Bank of America pénzügyi szolgáltató csoport londoni kutatási részlegének (BofA Global Research) feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja csütörtökön összeállított tanulmányában közölte: szintén azzal számol, hogy Magyarország és Lengyelország esetében is késnek az uniós helyreállítási juttatások.
    
A ház ugyanakkor hangsúlyozta: nem tart attól, hogy ez komolyabb finanszírozási nyomást okozna, mivel mindkét ország számára még esedékes 25 százaléknyi rész az előző, 2014-2020-as többéves pénzügyi EU-keretből (MFF). A BofA Global Research számításai szerint ez igen jelentős, mindkét ország esetében a jövő évi várható hazai össztermék (GDP) 4-4,5 százalékának megfelelő összeg, és ezt 2024-ig fel lehet használni.