Számtalan változás, új elem jelent meg az új Közös Agrárpolitikában (KAP)
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke megnyitó beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2023-27-es időszak rengeteg lehetőséget biztosít majd: az agrár- és élelmiszergazdaság közel 15 milliárd eurós, azaz több mint 5000 milliárd forint keretösszeggel tud gazdálkodni. Ehhez azonban megfelelő felkészülés szükséges a szaktanácsadók, a szakmai szervezetek és a gazdák részéről is a források hatékony lehívása érdekében. A NAK jelenleg azon dolgozik, hogy támogassa a részletszabályok kidolgozását és annak módját, illetve hogy a leghatékonyabb formában tájékoztathassa a gazdálkodókat. A szervezet portálján egy oldalra összegyűjtötték az új Közös Agrárpolitikával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, ahol a közvetlen támogatások egyénre szabott, idei évre becsült összegének kiszámítására alkalmas KAP-kalkulátor is elérhető.
Horváth Anikó Katalin, az Agrárminisztérium Közösségi Támogatási Osztályának EU referense az I. pilléres támogatási lehetőségeiről szóló előadásában többek között az új területalapú alaptámogatást (BISS) emelte ki, ami egy fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás. Ez a támogatás a jelenlegi SAPS és zöldítés támogatás helyébe lép, és célja a mezőgazdasági üzemek számára kiszámítható, alapszintű, hektáronkénti jövedelemtámogatás biztosítása. A támogatás adott évi fajlagos értéke a jogosult területek nagyságától függően 147 EUR/ha körül alakulhat, azonban egy előre rögzített sávon belül kell, hogy maradjon.
Teljesen új elem a redisztributív támogatás (CRISS) is, amelynek célja a közvetlen támogatások igazságosabb eloszlása az üzemek első hektárjainak emelt szintű támogatásával. Az első 10 hektár esetében körülbelül 80 eurós támogatás vehető majd igénybe hektáronként, 10 és 150 között pedig 40 eurós támogatás várható.
Madarász István, az Agrárminisztérium Agrárstratégiai Koordináció Osztályának vezetője többek között a kiterjesztett kondicionalitásról és az agroökológiai programról beszélt. Hangsúlyozta, hogy ezentúl a támogatások elnyeréséhez több zöld elvárásnak kell majd megfelelni (ez az úgynevezett kiterjesztett kondicionalitás), a zöldítés elemei például immár az összes közvetlen támogatás és területalapú vidékfejlesztési kifizetés előfeltételévé válnak. Kibővül a támogatható terület fogalma is, ennek köszönhetően a gazdáknak nem lesz érdekük az agroökológiai szempontból értékes területeket szántóvá alakítani.
Az agroökológiai program szintén egy új éves kifizetésű támogatás a rendszerben, amely az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását ösztönzi.
Az I. pillért érintő rendeletek megjelenésére március második felében lehet számítani, ám a tervezetek már korábban megismerhetők lesznek a társadalmi egyeztetés keretében.
Nagy Attila, az Agrárminisztérium Fejlesztéspolitikai Főosztályának vezetője a II. pilléres, ezen belül is a beruházási támogatások idéntől élesedő rendszerét mutatta be. Ebben a körben is számos újdonság merül fel, így például a pályázókkal kapcsolatos elvárások esetében a minimális üzemméret a jelenlegi 6-ról 10 ezer euró standard termelési értékre (STÉ) nő. Könnyebbség az is, hogy eddig 50 százalékos mezőgazdaságból származó bevételt kellett igazolni, ezentúl a megkövetelt arány már csak 40 százalék lesz. A kisebb szereplők esélyeit növelheti, hogy a kis és a nagy projektek külön felhívásban jelennek majd meg. Az alap támogatásintenzitás 50 százalék lesz, ám ez az arány kiegészíthető elemekkel tovább növelhető. Az eddigi fiatal mezőgazdasági termelő (+15%), és a termelői együttműködés (+10%) elemek mellé újonnan lépnek be a következők: gazdaságátadás (+15%), ökológiai gazdálkodás (+10%), kezességvállalás (+5%). Az intenzitás mértéke legfeljebb 65 százalékra növelhető, de ez az arány nem termelő beruházások esetében 80 százalékig is felmehet.
