Szigorításra számíthatnak a hazai e-kereskedők, a külföldi oldalakat senki sem kéri számon

„A jelenlegi környezetben jól látszik az, hogy míg a hazai webshopok egy része – bár hozzá kell tennem, hogy sajnos egyre kisebb része – odafigyel, hogy miket forgalmazhat, minek van Magyarországon engedélye, addig a külföldi webshopokat senki nem kéri számon” – mutatott rá Jánvári András, e-kereskedelmi szakértő. „Ezek az oldalak megtehetik, hogy jelenleg Magyarországon nem forgalmazható összetevőjű termékeket árusítanak, ezáltal pedig a hazai webshopok hátrányba kerülnek” – tette hozzá.

Ennek természetesen megvannak a negatív hatásai, hiszen akik úgy döntenek, hogy nem követik a szabályokat, kétes eredetű termékeket is árusíthatnak csak azért, hogy versenyben maradjanak. „Sajnos az a tendencia, hogy egyre több webshop kezdte belistázni ezen forgalmazók termékeit, és míg a fizikai üzlettel rendelkező boltok nem vállalhatják be a belistázást és a büntetést, addig online ezt sokan vállalják. Jó eséllyel a hatóságoknak nincs kapacitása ezek ellenőrzésére, így a vásárlókhoz olyan termékek kerülhetnek, amelyeket egyébként nem is lehetne árusítani hazánkban” – hangsúlyozta a szakértő.

A tiltás még több szabálytalanságot generálna

Amennyiben bizonyos termékköröket megtiltanának bioboltokban, illetve drogériákban árusítani, és hivatalosan csak patikákban lennének elérhetőek, akkor ez a rendelkezés éppen a jelenleg is szabálytalanul működő szektort erősítené meg. „Ahogyan azt a gyors fogyást ígérő termékeket reklámozó cégeknél is látni lehet, a külföldi tulajdonú webáruházakra nincs kapacitása a hatóságoknak ellenőriznie” – hívta fel a figyelmet Jánvári András. Adóbevétel tízmilliárdokat, emellett munkahelyek ezreit is megszűntetné a nagyobb mértékű tiltás. Ráadásul eddig is hiány volt gyógyszerészekből, a törvénymódosítás még inkább felnagyíthatja a problémát. 

Egyre többen használnak fulfillment rendszereket – Ezután külföldi központúakat használnának

Nagyon sok forgalmazó és webáruház már eddig is fulfillment rendszerből szolgálta ki a vásárlóit, ami azt jelenti, hogy egy csomagküldésre szakosodott raktárban tárolják készleteiket és onnan szolgálják ki a vásárlókat. Ennek helye azonban lehet Magyarország helyett Szlovákia vagy bármelyik környező ország is. Így viszont már az adott országban adóznak, a raktár alkalmazottai is onnan dolgoznak. Sok olyan étrendkiegészítő webáruház létezik, amelyeknek milliárdos forgalmai vannak. A hazai szabályozás betartása még kevésbé biztosított, a termékek minősége még kevésbé ellenőrizhető.

„A hazai étrend-kiegészítőket gyártó cégek, akik milliárdokat költöttek eszközeik fejlesztésére, raktáraik bővítésére, hirtelen ellehetetlenülnének és sokan csődbe is mennének. Ez azt eredményezné, hogy már nem is hazai termékeket fogyasztanánk többségében, hiszen ezek is eltűnnének. Külföldön gyártanák a termékeket” – mutatott rá a szakértő.

Gyakorlatban kivitelezhetetlen, hogy csak a patikák árusítsanak étrend-kiegészítőket

Ha a patikán kívüli értékesítést megtiltanák adott termékek esetében, azzal az indokkal, hogy nem szakszerű személyzet szolgálja ki, az azt jelentené, hogy a webáruházas kiszállítás is megszűnne patikai webshopok esetén is. „Maximum az a megoldás maradhatna meg, mint a gyógyszereket esetében, amiket csak gyógyszerész szállíthat ki. Azonban belátható, hogy ez gazdaságilag kivitelezhetetlen, hiszen nincs ennyi gyógyszerész, ráadásul ezt vidéken még nehezebb lenne kivitelezni, mint a nagyvárosokban” – hangsúlyozta a multi-vitamin.hu ügyvezetője. „Emellett abba is érdemes belegondolni, hogy a patikákban nagyon kevés hely van az étrend-kiegészítőkre. Sok helyen csak néhány száz vagy egy-kétezer hely. Viszont a piacon több tízezer étrend-kiegészítő található. Ez azt jelenti, hogy az egészséges életmód iránt érdeklődők nem juthatnának hozzá az általuk jónak ítélt termékekhez, csak ahhoz, amire a közelükben lévő patika vezetősége hajlandó tartani” – tette hozzá.

A melatonint is betiltották, mégis hozzá lehet jutni

Nagyon jó példa a teljes szabályozás káoszára, hogy a melatonint is megtiltották szinte minden forgalmazónak, bármilyen értékesítési formát tekintve, mégis van olyan hazai forgalmazó, aki nagyobb multi cégekhez is szállít, és továbbra is kiszolgálja az igényeket. „Emellett a külföldi webáruházak márkái alatt egyre több hazai webshop is értékesíti a terméket úgy, hogy jelenleg hivatalosan egyik melatonin tartalmú termék sem kaphat engedélyt” – mutatott rá a szakértő.

A hatóságoknak nincs kapacitása az ellenőrzésre

Bár elsőre úgy tűnhet, hogy az, hogy a jövő évi költségvetési törvényben előírják, hogy a már terápiás dózisú hatóanyagot tartalmazó étrendkiegészítők és vitaminok csak a patikákban lesznek elérhetők, sokkal szigorúbban felügyeltté teszik a piacot, ennek éppen az ellenkezője fog megtörténni. „Ameddig nincs lehetősége a hatóságoknak az interneten betartatnia külföldiek általi forgalmazást, addig csakis a magyar vállalkozások kárára lehet megtiltani bármilyen termék vagy termékkör forgalmazását. Tehát a problémára nem lesz megoldás, mindössze a hazai vállalkozások kerülnek majd ismét nehezebb vagy lehetetlen helyzetbe” – figyelmeztetett Jánvári András.

Nemcsak a bioboltokat, hanem az teljes kiskereskedelmi szektort érintené

Sokan a bioboltokért aggódnak, pedig a teljes kiskereskedelmi szektort érintené a módosítás. A Covid felerősítette az igényt az étrend-kiegészítőkre, így a kiskereskedelemben is sokan bővítették a kínálatot. „FMCG vonalon is komoly bevételek keletkeznek belőle, akik így vásárlókat és komoly forgalmat veszítenének, akár veszteségessé is válhatnának. De ha például testépítő boltra gondolunk, akkor ott sem tudnak csak fehérjékből megélni, vagy egy Herbária üzletet, akiknek teák és cipők eladásából kellene fenntartania magát. A lista nagyon hosszú, rengeteg cég csődjét okozhatná, illetve a vásárlók is rosszul járnának, hiszen a patikusoknak sem lenne ideje tájékoztatni, illetve a kellő ismerettel sem rendelkeznének azokról a termékekről, amiket a bioboltokban a sok éves tapasztalattal és tudással rendelkező eladók eddig átadtak a vásárlóiknak” – összegezte a szakértő.