Szigorodnak a termékek tartósságára vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok
A szabályozás a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalását előmozdító európai uniós irányelv magyarországi átültetését szolgálja. A cél, hogy a fogyasztók a vásárlási döntés meghozatala előtt pontosabb képet kapjanak arról, hogy egy termék várhatóan mennyire tartós, javítható, illetve meddig használható megfelelően.
Mit jelent a tartósság?
Tartósnak az a termék tekinthető, amely a rendeltetésszerű használat mellett adott ideig képes megőrizni szükséges funkcióit és teljesítményét. Ennek megítélésekor több szempont is figyelembe vehető: többek között az adott terméktípus észszerűen elvárható élettartama, az áru jellege, ára, karbantartási igénye, a használat gyakorisága, valamint a gyártó vagy más piaci szereplő tartósságra vonatkozó nyilvános állításai. Gyártónak pedig nemcsak a termék előállítója minősül, hanem importtermék esetén az uniós importőr, illetve az is, aki saját nevét, védjegyét vagy más megkülönböztető jelzését feltüntetve gyártóként jelenik meg. „A tartósságra vonatkozó jótállás sokkal kedvezőbb a fogyasztó számára mint a hibás teljesítésre vonatkozó jótállás, mivel fő szabályként a termék teljesítést követő meghibásodását is lefedi, így az idő előtti elhasználódást" – mondta el dr. Tamási Artúr a Baker McKenzie ügyvédje.
Több információ, kötelező tájékoztatási eszközök
A módosítások nyomán bővül a vállalkozások szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettsége. A fogyasztót tájékoztatni kell többek között arról, ha a gyártó tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállást vállal, és arról is, hogy ez a vállalás milyen időtartamra szól. Ez a kereskedelmi jótállás a gyártó önkéntes vállalása arra, hogy a termék meghatározott ideig megfelel a tartóssági követelményeknek.
A digitális elemeket tartalmazó termékek esetében a szoftverfrissítésekről is információt kell adni. A fogyasztót tájékoztatni kell, hogy a gyártó vagy szolgáltató meddig biztosít szoftverfrissítéseket.
A termék javíthatósága is a tájékoztatás részévé válik. Ha rendelkezésre áll hivatalos javíthatósági pontszám, akkor arról információt kell adni. Ha nem, a pótalkatrészek elérhetőségére, várható költségére és megrendelésére, valamint a javítási és karbantartási lehetőségekre vonatkozó információkat is biztosítani kell – ha ezeket a gyártó a vállalkozás tudomására hozta.
A módosítások két új, egységes tájékoztatási eszköz bevezetését is előírják. Az egyik a szavatossági jogokról szóló harmonizált értesítés, a másik pedig a tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállást feltüntető harmonizált címke, az úgynevezett EU GARAN label. Ezeket a fogyasztók számára jól látható módon kell elhelyezni: fizikai értékesítés esetén a címke megjelenhet a terméken, annak csomagolásán vagy a termék mellett, online értékesítéskor pedig a termékoldalon, a vásárlási döntés meghozatala előtt kell láthatóvá tenni.
Több megtévesztő gyakorlat kifejezetten tilos
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló szabályozás is jelentősen kiterjedt. Kifejezetten tiltottá válik többek között annak elhallgatása, ha egy szoftverfrissítés hátrányosan befolyásolja a digitális termék működését. Ugyancsak jogsértő a termék tartósságát csökkentő ismert tulajdonságok elhallgatása, a várható élettartamra vonatkozó valótlan állítás, vagy a nem javítható termék reklámozása javíthatóként. A szabályozás tiltja a fogyasztó ösztönzését arra, hogy a termék fogyóeszközeit műszakilag indokolatlanul korán cserélje ki vagy töltse fel.
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e – mondta dr. Kölcsei Viktória, a Baker McKenzie ügyvédjelöltje. – A kereskedők ugyanis ezen információk alapján tudják tájékoztatni a fogyasztókat. Ha pedig a gyártók tartóssági jótállást vállalnak, a fogyasztók az abból eredő igényeiket közvetlenül velük szemben érvényesíthetik.”
