Szigorodtak a beszámolók letétbe helyezésének és közzétételének elmaradására vonatkozó szabályok
Ennek határideje – normál üzleti év esetén – a tárgyévet követő május 31. A 2024. november 29. napjától hatályba lépő jogszabályváltozás (amely a 2000. évi C. törvényt érinti) két ponton is szigorít. Egyrészről elhagyja a jogi érdek fennállásának bizonyítását és ezáltal már bármely harmadik fél kezdeményezhet cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást, másrészről kiterjeszti annak hatályát is – hívja fel a figyelmet, Dr. Zsidi Roland, az ICT LEGAL, Termel & Zsidi Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
Eddig is szerepelt a számviteli törvényben arra lehetőség, hogy harmadik fél határidő mulasztás esetén a cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezzen, azonban eddig bizonyítania kellette, hogy a közzététel elmaradása jogos érdekeit érinti, sérti. Az új szabályozás már nem írja elő ezt az jogi érdek fennálltát, így a gyakorlatban határidő mulasztás esetén bármilyen partner, hitelező kezdeményezheti az eljárást.
A jogszabálymódosítást követően tehát a harmadik feleknek jóval könnyebb lesz élniük a törvényességi felügyeleti eljárás megindításának lehetőségével, amely ugyanakkor lehetőséget adhat a visszaélésszerű joggyakorlásra, mivel már nem kell igazolni a bejelentőnek a jogi érdek fennálltát. A módosítást követően bármely – akár konkurens – vállalkozással szemben kezdeményezhető lesz törvényességi felügyeleti eljárás – figyelmeztet az ICT LEGAL, Termel & Zsidi Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
Bővítésre került továbbá az elmulasztott cselekmények köre is. A jogszabálymódosítás már úgy fogalmaz, hogy bármely letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét elmulasztása – ideértendő a könyvvizsgálati jelentés vagy a fenntarthatósági jelentés is – alapot adhat a törvényességi felügyeleti eljárásra. Ezen kötelezettségek határidőben történő teljesítésének elmulasztása esetén is indítható törvényességi felügyeleti eljárás a mulasztó vállalkozással szemben.
Mit jelent a törvényességi felügyeleti eljárás?
A Cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cég törvényes működését kikényszerítse, amelynek keretében – a törvényes állapot helyreállítása érdekében – a cégbíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja, amelyeket akár együttesen, akár ismételten is alkalmazhat:
-a cég vagy a vezető tisztségviselő 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtása
-a cég legfőbb szervének összehívása
-ha a cég működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható – legfeljebb kilencven napra felügyelőbiztost rendel ki.
Melyek az adóhatóság által alkalmazható szankciók?
A fenti eljárástól függetlenül az adóhatóság is szankcionálja a vállalkozást a beszámoló közzétételének elmulasztása esetén. Az adóhatóság először harmincnapos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Amennyiben az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettségét nem pótolja, úgy az adóhatóság további harmincnapos határidő tűzésével és kettőszázezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.
Végezetül az elmulasztott beszámoló az adószám törlésével jár; az ismételt felhívásban szereplő határidő eredménytelen eltelte esetén az adózó adószáma hivatalból törlésre kerül. Ezzel automatikusan megindul egy, szintén a cégbíróság által, hivatalból lefolytatott különleges törvényességi felügyeleti eljárás, amellyel a céget a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja – összegzi Dr. Zsidi Roland, az ICT LEGAL Termel & Zsidi Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
