Szűkült a termőföld-piac az előző évben is
Az OTP Jelzálogbank keddi közleménye szerint a 2022-es 1,989 millió forintról tavaly 2,064 millióra nőtt a termőföldek hektáronkénti ára a NAV (egyelőre nem teljeskörű) adatai alapján. A legjobban, 16, illetve 15 százalékkal Hajdú-Bihar és Somogy vármegyében emelkedtek az árak. A másik végletet, 15 százalékos csökkenést Heves és Nógrád vármegyékben tapasztalták.
A művelési ágakat tekintve 2023-ban legnagyobb mértékben, 6,7 százalékkal a szántóterületek drágultak. A gyepterületek 4,6 százalékos áremelkedését az erdőterületek 2,5 százalékos drágulása követte, míg kert-gyümölcsös kategóriában 8 százalékot meghaladó csökkenés történt.
Kiemelték, hogy az adásvételek száma a 2022-es 40,8 ezerről 2023-ban 29,1 ezerre, mintegy 29 százalékkal csökkent. A tranzakciószám csak Baranyában nőtt minimálisan, mindössze 0,1 százalékkal, míg Heves vármegyében 69 százalékkal csökkent.
A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva mindössze 2,6 százalékos visszaesés ment végbe 2023-ban. Mindez azt jelzi, hogy az eladásban érintett földterület csökkenése bőven elmarad a tranzakciószám csökkenésétől, ezáltal átlagosan nagyobb földterületeket adtak el, mint 2022-ben. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2023-ban nagyjából 36,8 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétellel.
A legnagyobb területet, mintegy 3,8 ezer hektárt tavaly Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében értékesítették, míg a másik véglet Komárom-Esztergom és Baranya vármegye volt 450-650 hektárral. Az eladott termőföld-terület hét vármegyében nőtt az elmúlt évben, a legnagyobb arányban, 55, illetve 49 százalékkal Baranyában és Jász-Nagykun-Szolnokon. Heves és Zala vármegyékben viszont meghaladta a 35 százalékot a visszaesés.
Rámutattak, hogy a termőföld több évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan 3,6-szorosára növelte árát 2023-ra.
A termőföld-piac tavaly tovább folytatódó lassulása elsősorban a növénytermesztés elmúlt két évben, több okból bekövetkező jövedelempozíciójának romlására vezethető vissza - ismertette a közleményben Szabó István, az OTP agrárgazdasági értékesítési igazgatója. Jelenleg ugyanakkor már látszanak a konszolidáció jelei, a termény árak enyhe emelkedése, illetve a költségszintek visszarendeződése, amelyek forgalomra gyakorolt pozitív hatását tovább erősíthetik a földforgalmi törvény legutóbbi módosításai és az egyre hangsúlyosabb generációváltás.
