Tavaszi átalakulás az állami támogatások egy fontos rendszerében: így változhatnak a szabályok

Társadalmi egyeztetésre került az EKD támogatásokat érintő módosító csomag. A tervezet célja, hogy a rendszeren keresztül előmozdítsa a magas hozzáadott értékű, alacsony környezetterhelésű beruházásokat, valamint a helyi vállalkozások fejlesztéseit. Ennek megfelelően a támogatás elbírálásakor ezentúl kifejezetten előnyt élveznek a kutatás-fejlesztéshez (K+F) kapcsolódó projektek, a beszállítói értéklánc által előállított hozzáadott értéket növelő beruházások, a KKV szektor[1], illetve a nemzetközileg is versenyképes hazai cégek. Az egyedileg odaítélhető támogatás mértékének meghatározásakor szemponttá válhat többek között a K+F ráfordítások értéke, az előállított megújuló energia mennyisége, valamint a meglévő oktatási együttműködések.

“A módosító javaslatból két fontos irány következik. Egyfelől sokkal megalapozottabb előkészületeket és tervezést igényelhet majd egy pályázati anyag benyújtása, mint korábban, erre mindenképp külön figyelmet kell fordítani a beruházóknak. Másrészt még inkább fókuszba kerülnek az innovációt és kutatás-fejlesztést is tartalmazó projektek, beruházások” – hangsúlyozta Szűcs Tamás, az EY adózásért és állami támogatásokért felelős partnere, az állami támogatásokkal foglalkozó csapat vezetője.

“A vállalkozásoknak mindenképp érdemes átgondolniuk, hogy jelenleg végeznek-e vagy szerepel-e a terveikben kutatás-fejlesztés. Nagyon sok esetben ugyanis azt tapasztaljuk, hogy a cégek nem is gondolnak rá, hogy ők K+F tevékenységet végeznek és ezáltal jelentős előnyökre, támogatásokra tehetnek szert. Pénzügyi, de még akár műszaki, technikai egyeztetéseink során is gyakran előfordul, hogy kollégáimmal olyan innovatív folyamatokat azonosítunk, amelyekre ügyfeleink korábban nem is gondoltak volna” - tette hozzá a szakértő.

További változás lehet ezenkívül, hogy több olyan kötelezettségvállalást is tenniük kell a pályázóknak, amelyekre korábban nem volt szükség. Ilyen például a K+F kiadások növelése, a helyi beszállítókkal való együttműködés vagy a szabadalmak bejelentése. A tervezet szerint várhatóan elő fogják írni azt is, hogy a cégek bevétele évente legalább 25 millió euróval nőjön, míg a bérköltségnek 5 millió euróval kell emelkednie, megtartva emellé a minimum 30%-os növekedését ezen mutatóknak.

A javaslatok között azonban több könnyítés is szerepel, köztük a minimum beruházási mérték csökkentése bizonyos helyszíneken, ami így akár 2-10 millió euróra is eshet helyszíntől függetlenül. A KKV szektor fejlesztése érdekében ezen felül a kis- és középvállalkozások számára elérhetővé váló támogatási előleg is ösztönzőleg hathat a projektekre a tervezési fázisában.

A képzési támogatás szabályozása szintén változik, aminek már nem lesz feltétele üzemfejlesztés megvalósítása, míg a program maximális hossza 36 hónapra emelkedhet. Az előírás szerint a képzési költségeknek el kell érniük a 250 ezer eurót ahhoz, hogy jogosultságot szerezzenek a támogatásra.

“A rendelkezések egy része csak új támogatási eljárásokra fog vonatkozni, míg bizonyos esetekben már a folyamatban lévő pályázatokra is hatással lehet. Ezért is kiemelten fontos, hogy mind a tervezési, mind a végrehajtási fázisban lévő projektek esetén a pályázók gondosan körbejárják az új rendelkezések hatását” – tette hozzá Puzder Filip, az EY állami támogatásokért felelős vezető szakértője.