Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapja: A biztosítási piacot is átrajzolja az éghajlatváltozás

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb extrém időjárási események egyszerre jelentenek fenyegetést a családoknak és a vállalkozásoknak. A szélsőséges időjárási körülmények jelentette fenyegetés a harmadik helyen szerepel a legnagyobb üzleti kockázatok globális ranglistáján. Az Allianz szakértői világszerte nyomon követik a természeti katasztrófákat, és naprakészek azok hatásaival: az alábbiakban az elmúlt időszakban bekövetkezett természeti fenyegetések tanulságait szemlézzük.

Erősen koncentrált viharkárok

A klímaváltozás nem pusztán gyakoribb szélsőségeket, hanem nagyobb, egyszerre jelentkező kárintenzitást is hoz. Tökéletes példa erre az Allianz Hungária 2014 és 2025 közötti nyári lakásbiztosítási kárstatisztikája. Ez arról tanúskodik, hogy miközben a kárdarabszám mérséklődött ebben az időszakban, a kárkifizetések összege a másfélszeresére nőtt.

Hogy ma mennyivel koncentráltabban csap le a „nagy nyári vihar”, arra egészen friss emlékeket őrizhetünk 2025 júliusának példátlan, trópusi jellegű viharairól. A leginkább Szabolcs-Szatmár-Beregben, Budapesten és Hajdú-Biharban taroló égiháború nyomán júliusban több mint négyszer annyi kár esett, és 5,5-ször akkora kárkifizetés történt, mint a májusi, júniusi és augusztusi hónapokban együttvéve.

Pontosan a hasonló esetek miatt fontos, hogy a biztosítás „előre megépített biztonsági hálóként” működjön, amelyet a háztartások és a közösségek tudatos megelőzéssel, felkészüléssel egészíthetnek ki.

Közvetett károkat okozó viharok

A klímaváltozás a hurrikánok viselkedését is átalakítja: egyes térségekben lassabban vonulnak, intenzívebb csapadékkal járnak, és maximális erősségük szélességi öve fokozatosan a pólusok felé tolódik – ezek a történeti adatokra épülő modellek átgondolására késztetik a szakértőket. A biztosítók tapasztalatai azt támasztják alá, hogy egyre gyakoribbak az áttételes veszteségek: ilyenkor például egy vállalat esetében nem a közvetlen fizikai kár okoz üzletmenet-kiesést, hanem az ellátási láncban mutatkozó nehézségek, kikötői lezárások, áramkimaradások, esetleg az újraindítási késedelmek. Ebből adódóan a biztosítási védelem és a kockázatkezelés fókuszában egyre nagyobb helyet követel magának az összekapcsolt infrastruktúrák sérülékenységének kezelése, ami újfajta gondolkodásmódot kíván meg a biztosítóktól ugyanúgy, mint a biztosítottaktól. 

Tűz martalékává lett erdők

Közművek, energia, ingatlan- és építőipar, mezőgazdaság, logisztika – ezek a leginkább kitett ágazatok az erdőtüzeknek, amelyek gyakorisága, intenzitása és földrajzi kiterjedése egyaránt és érezhetően emelkedik. Egyfelől a biztosított erdőtűzkárok a 2010-es évtizedben világszinten több mint hatszorosára nőttek a 2000-es évek értékének. Másfelől pedig „szabad szemmel” is nyomon követhető, hogy a nagy tüzek már nem csupán a „klasszikus” gócpontokra (Egyesült Államok nyugati része, Kanada, Dél- és Kelet-Ausztrália, Dél-Európa) jellemzőek, hanem az északibb erdőségekben és korábban érintetlen régiókban is megjelennek.

A kockázatokat az éghajlatváltozás kellemetlen velejárói (erősebb szelek, több villámcsapás) mellett a vadvilágba beékelődve terjeszkedő lakóterületek (wildland-urban interface), valamint az elhanyagolt infrastruktúra (például régi elektromos vezetékek) is növelik. Ebből adódóan a veszélyt a szabályozás, a területrendezés és a technológiai beruházások összehangolásával érdemben csökkenteni lehet.

Lelassítják a gazdaságot a hőhullámok

A globális GDP-ből 2025-ben akár 0,6 százalékpontot is elvehetnek a hőhullámok, amelyek az Európai Unió teljesítményét is visszavethetik fél százalékponttal. A gazdasági hatás földrajzi helyzet alapján eltér: míg Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban akár egy százalékpontot meghaladó GDP-csökkenés következhet be, addig az enyhébb éghajlatú Németország 0,1 százalékpontos csökkenéssel számolhat.

Szintén máshogy hatnak az extrém magas hőmérsékletet az egyes ágazatokra. Míg a termelésre, a feldolgozóiparra és a szolgáltatási ágazat esetében csak átmeneti kiesésről beszélhetünk, amelyet részleges helyreállás követ, addig a mezőgazdaságban és egyes infrastrukturális ágazatokban folyamatosan képződnek a veszteségek. Öröm az ürömben, hogy a hőhullámokra mind fizikailag, mind gazdaságilag fel lehet készülni, mivel sok más természeti veszéllyel ellentétben, kiszámíthatóak és előrejelezhetőek.

„A kockázatok csökkentésében egészen új megközelítésekre van szükség, miután számos kár vezethető vissza egymással sokszor nem feltétlenül összefüggő tényezők bonyolult láncolatára” – rögzíti Tölgyes Ágnes CFO, az Allianz Hungária Zrt. fenntarthatóságért felelős igazgatósági tagja.

Azzal együtt, hogy a legtöbb káreset összefüggésbe hozható az éghajlatváltozással, világszerte eltérő problémákkal küszködünk. Jó példa erre az Európában egyre komolyabb fejfájást okozó erdőtüzek vagy a Magyarországra is visszatérően lecsapó trópusi jellegű viharok. „A jövő kulcsa éppen ezért a proaktív szemlélet: a biztosítóknak és az ügyfeleknek közösen kell előre gondolkodniuk, időben megkötni és megfelelő szinten tartani a fedezetet, mert csak így válik a biztosítás valóban biztonsági hálóvá, nem pedig utólagos sebtapasszá” – hívja fel a figyelmet a szakember.

_{*Beleértve az Allianz-ügyfelekkel rendelkező, nem konszolidált szervezeteket is. 
** 2025. március 31-i adatok alapján 
[1] Allianz Risk Barometer 2025 - Natural catastrophes | Allianz Commercial}