Természeti katasztrófák okozta károk felmérését is segítik az SZTE műholdas kutatásai
A műholdas adatokat a katasztrófavédelem számos területén használják. A Szegedi Tudományegyetem TTIKGeoinformatikai, Természeti- és Környezetföldrajzi Tanszékének munkatársai évek óta kutatnak és oktatnak a különböző műholdak által szolgáltatott adatok alapján. Korábban már beszámoltunk a jégkárok és erdőtüzek által okozott károk enyhítésére és megelőzésére irányuló tanulmányaikról.
A törökországi földrengések ismét az érdeklődés középpontjába állították a természeti katasztrófákat és az azokhoz kapcsolható kutatásokat.
– A régiónkban releváns természeti veszélyek vonatkozásában használjuk elsősorban a műholdakat, de az adatok a földrengésekkel kapcsolatban is számos módon alkalmazhatók. A mikrohullámú műholdak adatai a SAR interferometriának nevezett módszerrel mérhetik a nagyon kis felszíni deformációkat is, amelyek utalnak egy terület szeizmikus aktivitására. A műholdakkal megfigyelt változások, kiegészítve más adatforrásokkal, például szeizmikus adatokkal, szerkezetföldtani térképekkel és korábbi földrengések adataival lehetővé teszik a földrengés veszélyeztetettség térképezését, így akár jövőbeni földrengések valószínűségének meghatározását is – mondta el Dr. habil. Van Leeuwen Boudewijn, az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék egyetemi adjunktusa.
A földmozgás bekövetkezte után ugyanezt az interferometriás eljárást lehet felhasználni a földrengés epicentrumának és a földfelszín változásainak meghatározásához is. A műholdak a károk feltérképezésére is felhasználhatók. A rengés előtt és után készült nagy felbontású optikai felvételek összehasonlításával fel lehet mérni a károk mértékét, és meghatározható, hogy hol van szükség a legnagyobb segítségre. Valamivel később a képek arra is jók, hogy meghatározzák, mely épületek semmisültek meg, és milyen költségekkel jár a helyreállítás. A műholdas navigációs rendszerekkel kombinált digitális térképek segíthetnek a katasztrófavédőknek abban, hogy elérjék a rászorulókat.
Magyarországon a földrengések nem jelentenek nagy veszélyt, azonban árvíz vagy belvíz például gyakran előfordulhat. Az árvíz és belvíz kialakulási kockázatok értékelése során fontos tudnunk hogyan változik a felszín, vannak-e süllyedéssel érintett területek. Ennek kapcsán az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézet és a Geo-Sentinell Kft. közös projektben, radaradatok és GPS-es mérések segítségével vizsgálta a Tisza és a Maros menti gátak és a két folyó közötti sík mezőgazdasági területeken tapasztalható felszíndeformációt. A gátakkal kapcsolatos eredményekről a rangos, Natural Hazards című folyóiratban jelenik meg hamarosan egy tanulmány.
- A budapesti Geo-Sentinell Kft.-vel közösen volt egy projektünk, amelyet az Európai Űrügynökség támogatott. Ebben a projektben a cég által feldogozott interferometriás radaradatokat használtuk fel a süllyedési folyamatok értékeléséhez, illetve az elöntési kockázatok meghatározásához. A műholdas adatokat kiegészítettük a gátak belső szerkezetéről készült georadaros felvételekkel, a gátak pontos magassági adataival és a korábbi vízszint adatokkal, így vizsgáltuk az árvízi veszélyeztetettség időbeli és térbeli változását a mintaterületen. Hidrológiai modelleket is alkalmaztunk árvíz szimulációra – hangsúlyozta Dr. habil. Van Leeuwen Boudewijn a kutatás vezetője.
Március 23-án és 24-én az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék szervezésében nemzetközi konferenciát rendeznek „Környezeti veszélyek és a klímaváltozás” (Natural Hazards and Climate Change) címmel, ahol többek között a fent említett felszíndeformációs vizsgálatokról is hallhatunk, de számos más természeti veszélyhez, így például árvizekhez vagy járványokhoz kapcsolódóan is tartanak majd előadásokat a hazai és a nemzetközi kutatók. Az esemény, amelyre négy kontinensről érkeznek tudósok, aEUGLOHRIA Seeding Grant támogatásával valósul meg.
