Timmermans: a klímaválság kellős közepén vagyunk

A klímaválság kellős közepén vagyunk, a zöld átállást minél hamarabb be kell vezetni, ezt a folyamatot az ukrajnai háború fel fogja gyorsítani - jelentette ki Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos kedden, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Timmermans: a klímaválság kellős közepén vagyunk

A Fit for 55 (Irány 55 százalék) elnevezésű uniós klímacsomaggal kapcsolatos parlamenti vitában a biztos elmondta: a megújuló energiákra fordított források Európában maradnak, míg a fosszilis tüzelőanyagokra költött pénz Vlagyimir Putyin orosz elnök zsebébe vándorol.

Timmermans úgy vélte, több uniós tagállamban vannak kiszolgáltatott háztartások, és az állam hatalmas összegeket költ az Oroszországból vásárolt tüzelőanyagokra, míg az átállást előmozdító, úgynevezett méltányos átállási alap segítségével a legszegényebb háztartásoknak is jut támogatás. Mint mondta, az EP-nek ambiciózus csomagot kellene elfogadnia úgy, hogy egyetlen tagállamot sem lehet magára hagyni az átállási folyamatban. "Politikánknak tisztességesnek kell lennie"- hangsúlyozta.

A biztos szerint drámaian nő a lakóépületek és a közlekedési járművek károsanyag-kibocsátása, így meg kell duplázni az erőfeszítéseket a légszennyezettség csökkentése érdekében. Timmermans kiemelte, hogy ebben a két szektorban kell a leggyorsabban reagálni. Mint mondta, egyes tagállamok nem tartották be vállalásaikat, és most tovább gyengítenék a klímavédelmi uniós eszközt, amelyet tisztességes szociális alapon hozna létre az Európai Bizottság. A biztos megemlítette, hogy "karbonadót kellene fizetnie mindenkinek, aki belső égésű motorral működő gépkocsit használ, akik elektromos autóval járnak, azok már megfizették ezt".

Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában azt mondta: az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a zöld átállás döntő fontosságú Európa és a világ jövője szempontjából, ezért felelős és hatékony döntéseket kell hozni. "Az uniós klímacsomag viszont épp ennek az ellenkezője: felelőtlen javaslatok összessége, amelyek szembemennek a józan ésszel, és jelentős lakossági energiaár-növekedést idéznének elő az EU-ban"- hívta fel a figyelmet.

Tóth Edina szerint a klímaadó elfogadása, különösen kedvezőtlenül érintené az európai, köztük a magyar családokat és vállalkozásokat, valamint veszélyeztetné a magyar rezsicsökkentési program eredményességét és fenntarthatóságát. "A felelőtlen brüsszeli klíma- és energiapolitika miatt már most az egekben vannak az energiaárak, és elszabadult az infláció is. Nem hozhatjuk még nehezebb helyzetbe az állampolgárokat, a zöld átállás költségeit nem nekik, hanem a szennyező nagyvállalatoknak kellene megfizetniük, a gazdasági növekedést gátló irreális baloldali elképzelések helyett pedig valódi környezet- és polgárbarát klímaintézkedésekre van szükség" - húzta alá a képviselő.

Dobrev Klára, a DK uniós parlamenti képviselője felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az EP-nek úgy kell szavaznia a csomaggal kapcsolatban, hogy figyelembe veszi azon polgárok érdekeit, "akik bérből és fizetésből élnek, és minden egyes hónapban megküzdenek azért, hogy minden számlát kifizessenek." "Akkor leszünk sikeresek a klímaváltozás elleni harcban és Európa energiafüggetlenségének elnyerésében, ha a polgárok érdekeit vesszük figyelembe. Az európai szociális klímaalap létrehozása e tekintetben is történelmi tett, Európa a 2008-as gazdasági válság során megtanulta, hogy csak úgy tudunk erős versenyképes világot építeni, ha közevetlenül segítjük az emberek versenyképességét" - jelentette ki.

Kósa Ádám, a Fidesz EP-képviselője szerint a klímaváltozás elleni harc mindenkinek elemi érdeke, de aggodalomra ad okot, hogy a javasolt intézkedések mögött nincs megalapozott számítás és fenntartható jövőkép. Felhívta a figyelmet arra, hogy "a tagállamokban elképesztő mértékben növekednek a rezsiköltségek és az üzemanyagárak, így nem szerencsés olyan javaslatokkal előállni, amelyek tovább növelik ezeket a terheket, ugyanis a szociális klímaalap csak részben és időlegesen tudja majd csökkenteni őket".

Győri Enikő, fideszes képviselő arról beszélt, hogy a csomag karbonvámra vonatkozó javaslatával az EU öt alapanyag-előállító szektorban a "zölden", így drágábban termelő vállalatokat védte volna meg azon külföldi cégekkel szemben, amelyek környezetkárosító módon gyártanak ugyan, de olcsóbban, s ezáltal tisztességtelen versenyelőnyre tesznek szert. "Az Európai Parlament megmutatta, hogyan lehet jó kezdeményezést is vállalhatatlanná tenni az érintett európai cégek jajkiáltása és a józan ész ellenére. Mert sajnos ez a parlament tönkre akarja tenni Európa versenyképességét" - tette hozzá.

Véleménye szerint a karbonvám úttörő javaslat, ezért először elegendő hosszúságú próbaidőszakra lenne szükség, hogy látni lehessen a működését, és amikor bizonyított a rendszer, akkor lehetne gondolkodni a kiterjesztésén. Mint mondta, a javaslat árfelhajtó hatású, amely az amúgy is szárnyaló infláció mellett csak fokozná a vállalatok nehézségét, és drágítaná az európai exportot, továbbá az ingyenes kvóták erőltetett kivezetése csak fokozná a cégek terheit.

A parlament szerdán szavaz a nagyszabású Fit for 55 elnevezésű uniós klímacsomagról, amelyet az uniós bizottság tavaly terjesztett elő. Többek között a kibocsátás-kereskedelem kiterjesztéséről, a belső égésű motorral hajtott, újonnan forgalomba helyezett autók 2035-től történő betiltásáról és a CO2-határértékek kompenzációs mechanizmusáról voksolnak a képviselők.

A digitális térben előforduló veszélyekre hívja fel a fiatalok figyelmét a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt időszakban egyre nagyobb figyelmet fordít arra, hogy felhívja a fiatal korosztály figyelmét a digitális térben előforduló veszélyekre - közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 04. 03:00
Megosztás:

Ha Ön 1949-1975 közötti születésű, akkor van oka a félelemre

Az 1949 és 1975 között világra jött nemzedéket gyakran a baby boom korszakhoz, illetve annak későbbi hullámához sorolják. Ez a generáció életútja során jelentős társadalmi és gazdasági változások tanúja volt, most pedig újabb kihívások elé kerül, miközben fokozatosan belép az időskorba. Az alábbiakban bemutatjuk azokat a legfontosabb kockázatokat, amelyek különösen jellemzőek erre a korosztályra.
2025. 10. 04. 02:00
Megosztás:

Itt az időpont! Magyarország így vezeti be az eurót

Magyarország 2004-es EU-csatlakozásával vállalta az euró bevezetését, de 2025. október 3-án még nincs hivatalos céldátum, és a forint nem tagja az ERM II-nek (az euró előszobájának). A 2024–2025-ös konvergenciaértékelések alapján több maastrichti kritérium sem teljesül tartósan (infláció, kamat, költségvetési egyenleg), valamint jogszabályi összeegyeztethetetlenségek is fennállnak.
2025. 10. 04. 01:00
Megosztás:

Felmondani csak az öregek szoktak

Forradalmi szemléletváltást sürget a generációk kezelésében a Magyarország egyik vezető HR-szolgáltatója, a WHC Csoport.
2025. 10. 04. 00:01
Megosztás:

Letette az uralkodói esküt az új luxemburgi nagyherceg

Henrik luxemburgi nagyherceg 25 év uralkodás után lemondott trónjáról, és átadta a nagyhercegi címet fiának, Vilmosnak, aki hivatalosan is letette az uralkodói esküt a luxembourgi parlament előtt - tájékoztatott a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál pénteken.
2025. 10. 03. 23:00
Megosztás:

Deloitte: 26 kiemelkedő magyar vállalatot díjaztak

A Deloitte Private Best Managed Companies üzleti mentorprogramja 2022-ben indult Magyarországon azzal a céllal, hogy szakmai támogatást adjon a hazai magántulajdonú cégeknek, és elismerje a kiemelkedő teljesítményt; a független zsűri idei döntése alapján 26 társaság nyerte el a Kiválóan Vezetett Vállalatok minősítést - közölte a tanácsadó vállalat pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 03. 22:00
Megosztás:

Az euróövezetben és az Európai Unióban is csökkentek a termelői árak

Az euróövezetben és az Európai Unióban havi és éves szinten is csökkentek az ipari termelői árak augusztusban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint.
2025. 10. 03. 21:00
Megosztás:

Erősödött a forint pénteken

Erősödött a forint pénteken a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. A forint a hetet is nyereséggel fejezte be.
2025. 10. 03. 20:00
Megosztás:

Közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását

Magyarország és Románia uniós forrásból közösen fejleszti a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását, így javítva a vízhiányos területek vízháztartását - közölte a programban részt vevő Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig) pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 03. 19:30
Megosztás:

Felülteljesítő volt a BUX az európai piacokhoz képest

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 812,54 pontos, 0,82 százalékos emelkedéssel, 100 462,96 ponton zárt pénteken.
2025. 10. 03. 19:00
Megosztás:

2 milliárdos állami támogatás a víziszárnyas-tartóknak a madárinfluenza ellen

Már 2,038 milliárd forint állami támogatást folyósított a Magyar Államkincstár a víziszárnyas-ágazat szereplőinek a madárinfluenza elleni védekezés segítése érdekében. A kormány támogatásának köszönhetően az idén júliusban beadott kérelmek alapján első körben 105 érintett baromfitartó juthat forráshoz. Jelentős az érdeklődés a kompenzáció iránt, amelyet minden érintett novemberre kézhez kap - tájékoztatta Nagy István agrárminiszter az MTI-t az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleményében.
2025. 10. 03. 18:30
Megosztás:

Fél Oroszországot már hó borítja

Oroszország területének mintegy ötven százalékát már hó borítja - közölte Roman Vilfand, Oroszország Hidrometeorológiai Központjának tudományos vezetője pénteken az Interfax hírügynökséggel.
2025. 10. 03. 18:00
Megosztás:

Szeptemberben is kedvezőbb üzemanyagárakkal találkozhattak a magyar családok a hazai töltőállomásokon, a szomszédos országok átlagához képest

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025 szeptemberében Magyarországon a 95-ös benzin havi átlagára 585 forint volt, ami 2 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok 587 forintos átlaga.
2025. 10. 03. 17:30
Megosztás:

Rekord bérigények és élményközpontú álláskeresés – jön a Műegyetemi Állásbörze

Október 14–15-én ismét megrendezik a nagymúltú Műegyetemi Állásbörzét, amely nem csupán a munkaadókat és a hallgatókat hozza össze, hanem pontos képet is ad arról, milyen elvárásokkal lép a munkaerőpiacra a jövő műszaki értelmisége.
2025. 10. 03. 17:00
Megosztás:

Megkezdte munkáját az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum

"Kidolgoztuk azokat a hosszú távú terveket, feladatokat, amelyek a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a jövőben" - közölte az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint Mocz András, a tárca erdőkért felelős helyettes államtitkára.
2025. 10. 03. 16:30
Megosztás:

FAO: csökkentek a globális élelmiszerárak szeptemberben

Szeptemberben csökkent az élelmiszerek világpiaci ára az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján pénteken közzétett adatok szerint.
2025. 10. 03. 16:00
Megosztás:

Megkezdődött a képviselőházi választás Csehországban

Megkezdődött a képviselőházi választás péntek délután Csehországban, ahol a voksolás már hagyományosan kétnapos.
2025. 10. 03. 15:30
Megosztás:

A Kormány a Széchenyi Mikrohitel MAX+ keretében magasabb hitelösszeggel és szélesebb felhasználási lehetőségekkel támogatja a hazai kkv-k növekedését

A Kormány mindent megtesz a hazai mikro, kis- és középvállalkozások beruházásainak támogatása, termelékenységük növelése és méretugrásuk elősegítése érdekében. Ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium módosította a Széchenyi Mikrohitel Max+ hiteltermék üzletszabályzatát.
2025. 10. 03. 15:00
Megosztás:

Megérkeztek a fővárosba az első elektromos csuklós autóbuszok

Megérkeztek a fővárosba az elektromos csuklós autóbuszok első példányai, amelyek a már felkészítés és tesztelés alatt álló, harminc szóló elektromos jármű mellé csatlakoznak - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 03. 14:30
Megosztás:

Alig több mint 4 millió tonna lehet a 2025 évi kukoricatermés

Az aszályos nyár miatt idén hektáronként 5,6 tonna terméshozam mellett várhatóan 4-4,2 millió tonna lesz a hazai kukoricatermés. Az egyre sűrűbben jelentkező időjárási szélsőségek miatt nagyon kiszámíthatatlanná váló környezetben a termelők a korábbinál jóval óvatosabban közelítenek ehhez a növényhez, ami a vetésterület gyors zsugorodásában is megmutatkozik: míg 10-15 évvel ezelőtt még 1,2 millió hektáron termesztettek kukoricát, idén már mindössze 750 ezer hektár volt a vetésterület.
2025. 10. 03. 14:00
Megosztás: